Kósa javaslata a létszámhiány elismerése

Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő hétfőn nyújtott be egy olyan törvényjavaslatot, ami lehetővé tenné, hogy ha a munkáltató és a munkavállaló megegyezik, a 2013-ról átvitt szabadságot ne kelljen 2014-ben kiadni, hanem pénzben meg lehessen váltani.

Kósa javaslata egyszeri lehetőséget teremtene a szabadságok megváltására. A munka törvénykönyvében szerepel az a garancia, hogy a szabadságot mindenképpen ki kell adni, pénzben megváltani nem lehet, mert ez biztosítja, hogy a dolgozóknak elég ideje legyen pihenésre.

Fotó: Czeglédi Zsolt

A közszolgálatban azonban rengeteg dolgozó nem tudta kivenni a szabadságát, mert nem engedte el őket a munkáltató. Az MKKSZ szerint Kósa javaslata valójában ezt a munkavállalókat sújtó gyakorlatot próbálja elleplezni.

Az MKKSZ már többször felhívta a figyelmet arra, hogy a közigazgatásban dolgozók túlterheltek, az állandó túlórák miatt kimerültek – állítja Boros Péterné, a szervezet főtitkára. A szakszervezet álláspontja szerint a jelenlegi állapot a 2012 januárjában elrendelt és statáriális gyorsasággal végrehajtott létszámcsökkentés eredménye. Másfél éve több milliárd forint többletkiadással több ezer főt bocsátottak el a közintézményekből, közhivatalokból. Az azóta jellemző létszámhiányt tovább súlyosbítja az a kormányintézkedés is, amely elrendelte, hogy a nyugdíjazás miatt megüresedő munkahelyeket nem (vagy csak különleges, legmagasabb szintű engedéllyel) lehet betölteni.

A közszolgálati munkahelyek döntő többségénél – az átszervezések, a feladattorlódás, a hiányos munkafeltételek miatt – rendszeres a törvényes munkaidő díjazás nélküli törvénysértő túllépése – szögezte le Borosné hozzátéve, hogy a hivatalvezetők ezt az állapotot nemcsak eltűrik, hanem azt ma már rendszerszerűen elvárják. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben, amikor egy-egy megüresedő állásra adott esetben több száz jelentkező van, a munkavállalók „tűrőképessége” szinte határtalan.

Az MKKSZ főtitkára szerint a közigazgatási munkahelyeken az ingyentúlóráztatás önmagában is elfogadhatatlan, de megkérdőjelezi az állami szerep hitelességét is. „Milyen jogon szankcionálja a hatóság a magánszféra munkáltatóit, ha az állami munkáltatók adott esetben »hivalkodóan« törvénysértők? Ez a törvénysértés persze rejtve marad, mert a munkavállalók félnek! Félnek attól, hogy a hivatalvezetők az ingyen-túlmunkavégzés bejelentését vagy a törvényes díjazás igénylését elbocsájtással torolják meg. A munkavállalók ezért ahhoz sem járulnak hozzá, hogy a szakszervezet konkrétan felfedje a törvénysértéseket.” – vázolta fel a jelenlegi helyzetet Borosné.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!