Totojázás miatt nem engednének haza több bűnözőt
További Belföld cikkek
-
Botrányos verseny, kezdő teakwondósokkal eresztettek össze világ- és európa bajnok kick-boxosokat - Hamarosan ünnepi fényekbe öltözik Budapest, de ki rendelhet magának még díszvilágítást?
- „Csilli-villi kiadványok, plakáthegyek, ingyen dínomdánom” – dagad a botrány a csepeli óvodabezárások körül
- Pótlóbuszok, késések és kimaradó járatok – ez a kedd sem lesz a MÁV napja
- Újabb lépés a zöldebb bolygó felé: egymillió hulladékgyűjtő kukát oszt ki ingyen a Mohu
A büntetőeljárás törvény módosítását fogja kezdeményezni a Fidesz: eltörölnék azt a szabályt, hogy négy évnél tovább senkit nem lehet előzetes letartóztatásban tartani. A témáról szerda délelőtt tartott sajtótájékoztatót Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Gulyás Gergely országgyűlési képviselő.
A bejelentés előzménye, hogy péntek éjjel megszökött a házi őrizetből az ároktői R. Henrik és R. Elemér, akik a vád szerint tagjai voltak annak a gátlástalan és brutális bandának, amely idős embereket támadott meg az otthonukban, és két áldozatuk meg is halt. Azért lehettek börtön helyett házi őrizetben, mert ügyük annyira elhúzódott, hogy a törvény értelmében már nem lehetett tovább rács mögött, előzetes letartóztatásban tartani őket.
A házi őrizetben is lehetett volna azért jobban vigyázni rájuk, de nem így történt. Ahogy megírtuk, több tényező összjátéka miatt adódott alkalmuk a szökésre: az akkori törvény és az ügyészség tétlensége is szerepet játszott, a rendőrök pedig feleslegesen vártak utasítást a folyamatos ellenőrzésre.
Az, hogy most mennyi ideig lehet valaki előzetesben tartani, attól függ, mennyire súlyos bűncselekménnyel gyanúsítják, milyen hosszú szabadságvesztés fenyegeti, ha elítélik. A maximum most négy év: az ároktői vádlottak esetében is ez a négyéves határidő járt le idén áprilisban, amikor kiengedték őket a börtönből.
Megsürgetnék a szakértőket is
A Fővárosi Törvényszék tavasszal a szakértői kapacitás hiányával, a szakértők túlterheltségével magyarázta az eljárás elhúzódását. Akkori közleményük szerint a bíróság már 2013 januárjára befejezte az ároktői ügyben a bizonyítási eljárást, meghallgatott 87 tanút, 50 kötetnyi nyomozati anyagot ismertetett, de hiába, nem hozhatott ítéletet, mert hiányzott egy DNS szakértői vélemény.
Gulyás azt mondta: a javaslatuk része lesz az is, hogy 60 napban maximálnák a szakértői vélemények elkészítésének határidejét. Különösen bonyolult ügyeknél 90 napban húznák meg a határt. Azok a szakértők, akik kicsúsznak az időből, nem kapnának szakértői díjat, illetve a bíróság rendbírságot szabna ki rájuk.
Hány bűnözőt érint?
A Legfőbb Ügyészség honlapján közzétett, legfrissebb, augusztus végi adatok szerint
ekkor éppen 2473-an voltak előzetes letartóztatásban az országban. Közülük 103-an voltak azok, akik 365 napnál régebb óta ültek.
2012-ben 5845 előzetes letartóztatás szűnt meg különféle okokból. Csak 249 embert engedtek ki úgy, hogy házi őrizetbe került át. Közöttük voltak azok, akik már túl hosszú ideje voltak előzetesben, és muszáj volt kiengedni őket, de valószínűleg nem mind 249 ember ilyen volt. Előfordulhatott az is, hogy valakit azért engedtek át házi őrizetbe, mert a bíróság egy idő után úgy ítélte meg, hogy nála elegendő ez az enyhébb kényszerintézkedés is.
Bajnaiék is foglalkoztak vele
Korábban a mostaninál is rövidebb, három év volt az előzetes letartóztatás plafonja a legsúlyosabb bűncselekményeknél. Csak nemrég emelte fel háromról négy évre az országgyűlés: 2009 júliusában, a Bajnai-kormány idején. Az akkori igazságügyi miniszter által benyújtott módosítási javaslat indoklása hosszan foglalkozott az előzetes letartóztatás és az alkotmányosság viszonyával.
Felidézte, hogy az Alkotmánybíróság több döntésben foglalkozott a személyi szabadság mint alkotmányos alapjog korlátozásának feltételeivel, és az Emberi Jogok Európai Bíróság elé is szoktak kerülni olyan ügyek, amikor az előzetes letartóztatás időtartamának ésszerűsége kérdőjeleződik meg. Az indoklás szerint ilyenkor azt szokták vizsgálni, mennyire volt bonyolult az ügy, milyen magatartást tanúsított az érintett, és hogy nem volt-e indokolatlan késedelem a hatóságok részéről. Az akkori törvénymódosítási javaslat készítői azonban úgy látták: "a négy éven túli előzetes letartóztatást azonban már nem lehet kellően indokolni".
Nem számítanak az alkotmányossági aggályok
Az alkotmányossági aggályokkal kapcsolatban kérdezték most Gulyás Gergelyt is a szerdai sajtótájékoztatón. Azt válaszolta: alkotmányos aggályok bármilyen törvényjavaslattal kapcsolatban felvethetők és "normális esetben" az sem fordulhatna elő, hogy három év alatt nem születik elsőfokú ítélet egy ügyben, de amíg a jelenlegi helyzet fennáll, addig a Fidesz-frakció feladata az, hogy az egész társadalom számára megnyugtató válaszokat adjon a problémára.
Kocsis Máté a sajtótájékoztatón azt jelentette be, a kormánypárti képviselők nem vesznek részt azokon az ellenőrző albizottsági üléseken, amelyeket az MSZP képviselői hívtak össze az ároktői vádlottak szökése ügyében. Kocsis szerint az ellenzék csak "politikai hisztériakeltést" tervez. "Senki nem gondolhatja azt komolyan, hogy egy politikai felhangú bizottsági vitában érdemi javaslatok születhetnek" - mondta.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
