Karanténba került Orbán

Magyarországon a külpolitika mindig is a közéleti érdeklődés perifériáján tengődött, ezért ha egy párt jót (=szavazatokat) akart, akkor esze ágában sem volt ilyen témákkal zargatni a potenciális választókat. Pedig Magyarországnál jobban nem sokan vannak ráutalva a külpolitikai éberségre. Ennek okai számosak, talán elég, ha a Kelet és Nyugat közti beékelődést, a zaklatott történelmi múltat, a környező országban élő jelentős kisebbséget említjük – no meg azt, hogy nemzetközi összehasonlításban területileg, lakosságszámban és mindenféle egyéb teljesítményben is rettentő kicsik és gyengék vagyunk.

Ezért hangzott értelmesen az E2014 anyaszervezetének, a Haza és Haladás Alapítványnak a meghívója a kormány Külkapcsolati Bizonyítványának kiosztására. Persze kampány van, ezért tartottunk attól, hogy az egész elfajul az „Orbán Viktor átlépteti Magyarországot az Oroszországi Föderációba"-szintű panaszáradatba.

Ez a félelmünk látszott igazolni akkor, amikor a nyitóbeszédet tartó Bajnai Gordon tágra nyitotta a szlogenszatyrot, ahonnan olyan kincseket halászott elő, mint a "csendőrpertut kötöttünk a Közel-Kelettel", de elhangzott a TOP10 legelcsépeltebb közhely közé tartozó Clausewitz-idézet kifordítása is (ezt ide sem írjuk).

A kampányszlogenektől eltekintve Bajnai korrektül összefoglalta, mi is a baj a magyar külpolitikával, de a pontosabb összképet azért inkább Balázs Péter volt uniós biztostól, egykori külügyminisztertől, illetve magának a Magyar Külkapcsolati Bizonyítványnak az átnézésével kaphattunk.

Háromkomponensű osztályzat

A 72 oldalas dokumentum Balázs Péter elmondása szerint Csehországon kívül nálunk jelenik meg először, mintegy 40 ember munkájának eredménye, de a készítők közül állítólag többen nem merték névvel vállalni hozzájárulásukat. A szakértők között azért így is fel lehetett fedezni több igazán jó – és egyáltalán nem Avar János-szinten mozgó – szakembert, így például a rendezvényen is előadást tartó Inotai Andrást, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet volt igazgatóját vagy Valki Lászlót, aki neves nemzetközi jogász.

A bizonyítvány – ebben a pdf-ben lehet böngészni - érdemjegyei két komponensből álltak. Egyfelől 1-5-ig osztályozták a kormány deklarált céljait, és az erre fordított energiát; másodsorban pedig a kitűzött célok sikeres megvalósítását. Ebből a két komponensből jött ki a tízfokozatú osztályzat, amihez még hozzáadódott egy szöveges minősítés is, ami jellemezte az egyes országokkal kapcsolatos "mozgásteret" a "kezdeményező"-től kezdve a "kérő"-n át az "elzárkózó"-ig.

A kormány 2012-es külpolitikai teljesítményét nem kevesebb, mint 37 kategóriában osztályozták, ezek részben területleg tagolódtak, részben pedig külön végigvették a szakpoltikákat – ilyen volt a kulturális-, illetve a gazdasági diplomácia.

Persze a számhalmazok és impresszív táblázatok még nem jelentik azt, hogy egy bizonyítvány valóban reális értékelést tartalmaz – elborzasztó példa ere a Nézőpont Jó Kormányzás Indexe-, ezért alaposan át is néztük a 72 oldalas dokumentumot.

Nem fú az a keleti szél

Ahogy azt a szakértők összefoglalójából már sejtettük, az Orbán-kormány külpolitikai bizonyítványa egyáltalán nem sikerült rosszra, az átlag alapján erős közepes. A Haza és Haladás kifejezetten értékelte az elkötelezett NATO-szerepvállalást, a Visegrádi Együttműködés határozott működtetését, de olyan területeken sem maradt el a jó minősítés, mint például a latin-amerikai kapcsolatok, vagy moldávokkal való viszony alakulása. A kormány általában elég jól teljesített a szomszédságpolitikában, de a befektetett pénz és energia ellenére az ún. "nemzetpolitika" – azaz a határontúli magyarokkal kapcsolatos ügyek intézése - csak közepesre sikeredett.

Az biztos senkit nem lep meg, hogy örmény területen akkora egyest kapott az azeri baltás gyilkost szabadon eresztő Orbán-kabinet, hogy kilógott a naplóból. De arról már érdekesebb volt olvasni, hogy a Keleti Nyitás sem hozott olyan átütő eredményeket, mint amilyenre Szijjártó Péter gyakori kézfogásaiból következtethetnénk.

Az orosz kapcsolatok csak 5/10-es, a kínai pedig 6/10-es összesített osztályzatot kaptak, állítva, hogy pozíciónkat – különösen gazdasági téren - nem sikerült érdemben javítani. Kínánál pedig a Bizonyítvány kitér arra, a nagy állami erőfeszítések ellenére milyen káosz is uralkodik a kapcsolatokat bonyolító intézmények között, ráadásul komoly blamázst okozott Orbán kínai útjának elmaradása.

Sokba került a kozmetika

A kormány keleti politikájának toporgása annál is kellemetlenebb, mivel európai szinten katasztrofálisan teljesített az Orbán-kormány. A "szabadságharccal" a Haza és Haladás szerint nem csak az uniós intézmények felé felhalmozott erkölcsi tőkénket amortizáltuk le, hanem a magyar diplomácia kénytelen volt értékes erőforrásait a kormány hatalmi jellegű lépéseinek elfogadtatására, népszerűsítésére, majd a kudarcok kozmetikázására pazarolnia. Azaz rengeteg pénz, figyelem és szakértelem ment el olyan ostoba és vesztes ügyek miatt, mint mondjuk a bírák korai nyugdíjbaküldése vagy a médiatörvény melletti kardoskodás.

Az értékelés szerint a nagyobb uniós tagállamokkal sem volt 2012-ben felhőtlen a viszonyunk, a britektől kezdve az olaszokon át a spanyolokig Orbánék nem voltak képesek igazán jó viszonyt ápolni senkivel sem. A Haza és Haladás közepesnél jobbra egyedül a német kapcsolatokat (7/10) értékelte, amit a menetrendszerű politikai bírálatokat látva leginkább a gazdasági eredmények húzhattak fel. Hasonlóan közömbös vagy eseménytelen volt a 2012-es év amerikai-magyar viszonylatban is, az osztályzatot itt érzésünk szerint az húzhatta le, hogy – többek között a Nabucco-projekt elhalásával – Magyarország elveszítette az USA szempontjából fontos stratégiai jellemzőit.

Súlytalan a fejnehéz Külügyminisztérium

A dokumentum azért is érdekes, mert felfedezhetők a magyar kormányzat típushibái, például az, amikor a diplomáciai szervek – külföldön kínosnak ható - média-csatározásokba fognak a kormány megkérdőjelezhető védelmében, vagy az, hogy az elvileg az egyszerűsítés jegyében kialakított kormányzati struktúra a külügyek intézésében is számtalan párhuzamosságot termelt ki. A "fejnehéz" Külügyminisztérium például nyolc államtitkársággal bír, mégis folyamatosan csökken szerepe a külpolitikai döntéshozásban – a Bizonyítvány szerint többek között amiatt, hogy Martonyi nehezményezte az azeri baltás gyilkos kiadatását.

A típushibák ellenére a Bizonyítvány a külkapcsolatok működtetését erős közepesre értékeli, hiszen a diplomáciai szervek abszolút működképesnek bizonyultak, a magyarok lakta területek főkonzulátusait meg kifejezetten elismerő szavakkal méltatja.

Karanténba került Orbán

Egyik fejezetbe sem illett igazán, ezért szerepelhet a Bizonyítvány összefoglalójában az az összesítés, ami a magyar közjogi méltóságok 2012-es találkozóit összesíti. Ha az adatok valósak, akkor abból valóban az a kép rajzolódik ki, hogy "egy ki nem mondott, de a gyakorlatban alkalmazott bojkott" állt fenn Orbán Viktorral szemben, hiszen tavaly egyetlen egy kormányfői szintű hivatalos látogatás történt: Enda Kenny ír miniszterelnök vette át Orbántól a soros uniós elnökséget.

Hasonlóan járt Schmitt Pál, Áder János és Kövér László is, míg ők több-kevesebb aktivitást mutattak külföldön – a házelnök inkább többet, mint kevesebbet -, addig 2012-ben egyedül közép-európai államfők jártak hazánkban, házelnök pedig csak a svéd, aki az Élet menetén vett részt.

Balázs Péter szerint a Bizonyítvány egy "klinikai diagnózis", ami azonban nem tartalmazza a terápiát, mert ahhoz politikai konszenzusra lenne szükség. Azonban néhány megfontolandó következtetést a megszólalók is levontak: így például a rettentő költséges "kritikai" külpolitika helyett inkább meg kéne tanulnunk kihasználni a globalizáció kedvező áramlatait, különben elsodor minket az ár.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!