István, Vajk
17 °C
22 °C

Vágóhídra küldené a fattyú lovakat a minisztérium

2013.11.25. 13:49
Ellehetetleníti a kis, családi vállalkozásként működő lovardákat, a hobbiállatok jelentős részét pedig vágóhídra ítélheti a Nemzetgazdasági Minisztérium új, szigorú rendelete. A lovasok petícióval tiltakoznak.

Minden eddiginél szigorúbban szabályozná a lovardák működését a Nemzetgazdasági Minisztérium új rendelete (pdf). A szöveg többek között olyan követelményeket ír elő, mint a

  • lovas szolgáltatást (lovagoltatás, fogathajtás, oktatás, lovasbemutató stb.) csak a megfelelő képesítéssel lehet szervezni, például oktatói vagy edzői papír
  • a telephelyen van egy legalább 150 négyzetméteres karám és egy legalább 800 négyzetméteres, körbekerített, egyenletes talajú lovaspálya (szabad lótartás esetén ezer négyzetméter / ló területet írtak elő)
  • a lovardában van legalább egy öltöző és mosdó (lovasterápiás hely esetén akadálymentes)
  • a lovas szolgáltatóhelyen legalább öt, legalább négyéves lovat kell tartani, amelyek alkalmasak a hirdetett feladatok ellátására
  • az alkalmasság azt is jelenti, hogy a ló származása igazolt, tehát a nullás sütésű, azaz igazolatlan származású lovakat egyáltalán nem lehetne hasznosítani

A pontok betartását az állatvédelmi hatóság és a Nébih ellenőrizheti majd, amelyek szabálytalanság esetén büntetést szabhatnak ki.

Az, hogy a szolgáltatónak legalább öt, lovagoltatásra alkalmas lovat kell tartania, önmagában is komoly szűrő, de ezeknek a lovaknak eddig nem látott szigorúságú követelményeknek is meg kell felelnie.

A lovaknak 1,5-2 órás vizsgán kell majd részt venniük ötévenként, a hatóságok vizsgálóbizottsága, például a lovas turizmus országos szakmai szervezetének képviselője előtt. Vizsgálják majd többek között a ló képzettségi fokát, természetét, együttműködési készségét emberrel és más lovakkal, viselkedését miközben a lovas nyergeli vagy lovagolja, kondícióját, ápoltságát, lábai és háta állapotát. Az ismeretlen származású lovak azonban el sem juthatnak a próbatételig.

Mi az, hogy ismeretlen származás? 

Az ismeretlen származás egy ló esetében azt jelenti, hogy apja, a fedező mén (mely lehet akár ismert származású is) nem rendelkezik fedeztetési, vagyis szaporítási engedéllyel. Ezeket a méneket zugméneknek nevezik, csikóikat pedig zugcsikóknak, mivel létezésük tulajdonképpen jogszabályellenes. Ha az önjelölt tenyésztő lebukik zugcsikójával, százezer és húszmillió forint közötti bírságot szabhatnak ki rá. Ezek a lovak nullás sütést kapnak.

Nemzeti Lovas Stratégia becslése szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben ezer körül alakult a fedezőmének száma; a bélyegzett csikók száma pedig az évek alatt körülbelül kilencezerről harmadára csökkent. De hogy pontosan mennyi ló élhet ma Magyarországon, és ebből mennyi az ismeretlen származású, nem tudni. Ugyanakkor október 11-e óta hatályos egy új VM-rendelet is, amely szerint minden helyet be kell jelenteni, ahol legalább egy lovat, szamarat vagy öszvért tartanak. Tehát az állattartók a jövőben még kevésbé bújhatnak majd el, és ha mégis megpróbálják, büntethetik őket. Regisztrált lovas szolgáltatóhelyből egyébként ma 283 van Magyarországon, az NGM azt nem közölte, ezek között hány lehet, amelynél kevesebb mint öt ló van.

A hivatalos közlés szerint a 00-ás állatokat azért kell kivonni a szolgáltatószektorból, mert „azok előélete legtöbbször nem ismert, és információ sem szerezhető be róluk korábbi viselkedésükre, betegségeikre vonatkozóan” – nyilatkozta a Lovasok.hu-nak a Nébih. Igaz, az ismert származású lovaknak sincs olyan papírja, amely felsorolná a viselkedésére vonatkozó adatokat, és a lovak fajtája alapján is legfeljebb nagy vonalakban lehet következtetni az egyedek tulajdonságaira.

De mi alapján dől el, hogy szaporíthat-e a lovam?

Elsősorban a küllem- és teljesítményvizsgálat alapján. De a jó tulajdonságok még összességében sem feltétlenül jelentik azt, hogy a ló nyugodt, vagy hogy alkalmas az oktatásra. „Azért, mert nyugodt, kiegyensúlyozott egy ló, biztos nem kap engedélyt, pedig az oktatásban ez az elsődleges szempont, teljesen mindegy, hogy hogy néz ki vagy milyen gyors” – mondta az Indexnek Horváth Emese, egy Budapest környéki kis lovarda vezetője.

„Kollégáimnál a legtöbb helyen van olyan ló, amelyik ismeretlen származású, de évek óta megbízható munkatárs, nyugodt és kiegyensúlyozott” – mondta Horváth, aki agrártudományi egyetemet végzett, korábban évekig dolgozott egy lovakkal foglalkozó állatorvos mellett szakasszisztensként, képzett lovasoktató, ifiként versenyzett is. Szerinte „ha ezt a rendeletet szigorúan veszik a hatóságok, akkor a megbízható iskolalovak nagy része utcára kerül, vagyis vágóhídra”.

Így nyírnák ki

Egy ló tartási költsége saját istállóban (takarmány, szállás, oltások, körmölés stb.) havi negyvenezer forint körül alakul. Ha saját fenntartására az állat nem tud pénzt keresni, kevesen fogják szerelemből megtartani – véli Horváth. Mivel ezeknek a lovaknak nincs különösebb értéke, és a rendelet nyomán más sem tudja majd hasznosítani őket, sokuk vágóhídra kerülhet. Ráadásul ha a kisebb lovardákban kiesnek a munkából a 00-ás sütésű állatok, és emiatt nem lesz meg a szolgáltatási engedélyhez szükséges öt munkaló, a teljes vállalkozás ellehetetlenül.

Ezért írt petíciót a rendelet ellen a lovas társadalom. A nullás lovak érdekében ezt eddig több mint 4300-an írták alá. A kiíró, Vajky Andrea elmondta, nem igazán az érdekli, mi áll „az abszolút igazságtalan rendelet” mögött, csak azt szeretné, ha eltörölnék, és a zugtenyésztőket más eszközökkel, úgy büntetnék, hogy az a becsületes lovasszolgáltatókat nem érinti.

Saját céljával megy szembe

lovas nemzet fejlesztését célzó Nemzeti Lovas Programban szerepel:

2017-re létszám és minőségbeli változás következik be a lovasszolgáltató helyek tekintetében. Jelentős mértékű növekedés várható továbbá a szolgáltatást igénybe vevő vendégek, valamint az ágazatban résztvevő lovak létszámában is.

Ez azonban nem áll összhangban a kisebb lovardákat ellehetetlenítő rendelettel, főleg, hogy általában éppen azok az olcsóbb helyek, amelyeket többen meg tudnak fizetni. Igaz, a stratégia azt is megjegyzi, hogy fontos, „hogy a lólétszám növekedését minőségbeli növekedés is kövesse”, és hozzáteszik, hogy ezt főleg a hagyományos magyar lófajtákkal érnék el. A tervezet szerint a lovasturisztikában aktívan résztvevő lovak száma kétezerről négyezerre fog nőni, az új rendelet viszont ezt a célt sem szolgálja.

Pedig az NGM tájékoztatása szerint a rendelet a Nemzeti Lovasprogram Kabinetjének javaslatai alapján készült. „Célja az volt, hogy erősítse a magyarországi tenyésztési fegyelmet, azaz a hatályos jogszabályoknak megfelelő lovak vegyenek részt a lovas szolgáltatásban” – tudatták.

Öt patkó

A nagyobb lovardák azonban a rendelet nyomán helyzetbe kerülhetnek. Magánménese van Lóska Jánosnak, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség (MLTKSZ) elnökének is. Amikor őt a rendeletről kérdeztük, az Indexnek azt mondta, a szövetség is úgy gondolja, hogy „a lovak turisztikai alkalmassága semmilyen összefüggésben nincs az ismert származással”. Hozzátette azt is, hogy az alkalmassági vizsga olyan szempontból nem lesz új, hogy azt már a korábbi, „patkós minőségbiztosítási rendszerben” is elvégezték. (Míg a szállodákat csillaggal, a lovas szolgáltatóhelyeket patkókkal szokás értékelni. A legjobbak ötpatkósak.)

Arra, hogy miért kell legalább öt ló egy lovasiskola működéséhez, az NGM azt közölte: „hogy olyan szolgáltatók nyújtsák a szolgáltatásokat, akik megfelelőképpen felkészültek, a különböző vendégigények (kezdő, haladó, gyakorlott lovas tudással rendelkező) kiszolgálására felkészültek legyenek”. A rendelet azonban nem tér ki arra, hogy az öt lónak különböző igényeket kellene kielégítenie, és egy családi lovarda esetében erre egyébként is kevés az esély.

Lóska ugyanerre a kérdésre úgy válaszolt: „ez az a legkisebb üzemméret, ahol lovasszolgáltatások még megfelelő feltételekkel biztosíthatók”. Ezt nem fejtette ki, de hozzátette, hogy még nem találkozott olyan hellyel, ahol az öt ló biztosítása gondot jelentett volna. Horváth ezzel szemben azt mondta, az öt-hat családi lovarda, amelyet ismer, mind három lóval dolgozik, mert ez az a méret, amelyet idegen segítsége nélkül el tudnak látni. Megjegyezte, hogy a bevétel nélküli téli hónapokban is nehezebb lenne ennél több állatot eltartani.

Lóska közölte azt is, az MLTKSZ „támogatja, hogy az ismeretlen származású, de lóútlevéllel bíró lovak átmeneti időre alkalmassági vizsgát tehessenek, illetve szintén átmeneti időre használhatók legyenek a lovas szolgáltatásban”.

Az NGM válasza

Cikkünk megjelenése után az NGM közleményt küldött. Ebben azt írják, "a ló származásának a lovas turisztikai szolgáltatásra való alkalmasságát valóban nem befolyásolja, azonban szakmailag fontos, hogy olyan lovak vegyenek részt a lovas szolgáltatásban, amelyek megfelelően képzettek, ezért került be a rendeletbe a lovak minősítése követelményként".

Azt is írják, hogy elmúlt héten javaslat érkezett Kucsák László országgyűlési képviselőtől, amelynek értelmében valamennyi lónak rendelkeznie kell azonosító számmal és lóútlevéllel, de csak az 5 év alatti lovakra vonatkozna az ismert származásra vonatkozó követelmény, és ennek igazolási kötelezettsége 2015 június 30-tól lépne hatályba. "Ezen módosítás lehetőséget teremt arra, hogy a már lovas szolgáltatásban használt, vagy jelenleg arra képzett lovak – amennyiben alkalmasságukat igazolják – továbbra is használhatóak legyenek, ugyanakkor a türelmi idő lejártát követően lezárja a származás nélküli lovak felvételét a rendszerbe".