Jegelik a felsőoktatási törvényt

A kormány tegnap nem tárgyalta a felsőoktatási törvény módosításáról szóló előterjesztést, amit hét hónapnyi munkával készített elő a Felsőoktatási Kerekasztal. Giró-Szász András  kormányszóvivő azt mondta: a kormány csak a Felsőoktatási Kerekasztal eddigi munkájáról szóló jelentést tárgyalta meg.

Több kérdés is megfogalmazódott, így például az egyházi felsőoktatásról, a duális képzési rendszer lehetőségeiről a felsőoktatásban, a szakmunkásképzésből a felsőoktatásba való továbblépés lehetőségeiről, és arról, hogyan lehet a legjobb egyetemek közé bekerülni.

A kormány azzal bízta meg az illetékes tárcákat, hogy készítsenek háttértanulmányokat ezekről a kérdésekről, és ha ezek elkészültek, remények szerint decemberben ismét tárgyalhatja a kabinet a jelentést.

Szerdán az Index arról írt, hogy két kormányzatban dolgozó felsővezető is szeretne kancellár lenni az ELTE-n és a Szegedi Tudományegyetemen, de csak a választások után. Az ő érdekük ezért az, hogy a kancellári rendszer bevezetését eltolják januárról a következő év közepére.

A Népszabadság úgy értékeli, hogy Klinghammer István felsőoktatási államtitkár ezzel megbukott. Az ELTE volt rektorát a kormányban többen "a rektorok lobbistájának" tartják. A Klinghammer által kidolgozott koncepciót saját minisztere, Balog Zoltán sem támogatja.

Az egyetemek, a hallgatók és a gazdasági élet szereplőiből álló Felsőoktatási Kerekasztal által kidolgozott terveket mindenki támogatta, egyedül Paragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kifogásolta. Parragh úgy látta, hogy az anyag nem erősíti a gazdaság és a felsőoktatás kapcsolatát, a munkaerő-piaci és a gazdaságfejlesztési szempontokra alapozott reform elemeit. A Népszabadság szerint szimbolikus üzenete volt annak is, hogy a kormányülés utáni sajtótájékoztatón nem Klinghammer István, hanem Parragh László állt Giró-Szász András mellett.