Az ombudsman igazat adott Kishantosnak

„A biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt létrejött környezeti értékek méltók az alkotmányos szintű védelemre” – áll az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének a Kishantos-üggyel kapcsolatos állásfoglalásában.

Székely László és helyettese, Szabó Marcel a Kishantosi Nonprotfit Kft. panasza alapján indított vizsgálatról szóló jelentésében a következőképpen méltatja a kishantosi ökogazdaság tevékenységét:

A Kishantosi Nonprofit Kft. a pályázatokkal érintett földterületeken 15 éve nemzetközi hírű ökológiai mintagazdaságot működtet és tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy a gyakran kedvezőtlen gazdasági viszonyok között fennmaradt hazánkban az ökológiai gazdálkodás. A Kft. tájközpontként működve és népfőiskolai tevékenységén keresztül megőrizte, fejlesztette és terjesztette a szakmai ismereteket.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által kiadott állásfoglalás aggályokat vet fel a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) a földhaszonbérleti pályázatok elbírálásánál alkalmazott módszerével kapcsolatban:

nem világos, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a pályázatok elbírálásánál minderre miként volt figyelemmel, miként érvényesítette a Kft. közhasznú tevékenysége kapcsán a Nemzeti Földalapról szóló törvény birtokpolitikai irányelveit és a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiát – amelyekhez való illeszkedés a pályázat feltétele volt

– áll a jelentésben. A dokumentum szerint mivel a föld az Alaptörvény által védett érték, ezért az ezzel kapcsolatos eljárásoknak és döntéseknek átlátható módon, „a döntéssel érintettek számára is elérhető eljárási garanciák mellett” kell megszületniük. Ezen felül az ombudsman és helyettese azt is leszögezték, hogy a termőföldek haszonbérbe adásánál a jogi szabályozásnak figyelembe kell venni a biogazdálkodás nyomán létrejövő környezeti értékeket.

A jelentés készítői felkérték a vidékfejlesztési minisztert, hogy a „civil és szakmai szervezetek bevonásával, azokkal folyamatosan együttműködve, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiával és a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiával összhangban dolgozzon ki olyan intézkedési tervet, amely biztosítja az Alaptörvény követelményeinek érvényesülését az NFA földhasznosítási tevékenységében”.

Hivatalosan sem világos

Az ombudsmani vizsgálat első ízben ismerte el hivatalosan, hogy a kishantosi mintagazdaság korábbi földjeinek tíz részre való felszabdalásával és újraosztásával kapcsolatos döntések átláthatatlan módon születtek meg.

Az Index által megkérdezett szakértők korábban azt állították, a pályázatok elbírálásánál az összpontszám 40 százalékát kitevő gazdasági terv értékelése valójában egy „szubjektív pontszám”, aminek odaítélése a pályázatok titkossága miatt teljesen ellenőrizhetetlen. Ezt az NFA akkor a következőképpen cáfolta: „Nincsenek „szubjektív pontszámok”. A gazdálkodási terv nem nevezhető „szubjektívnak”, ráadásul része lesz a szerződésnek, tehát a nyertesek a saját maguk által vállalt gazdálkodási tervezetet kötelesek végrehajtani”.

A kishantosiak szintén kifogásolták, hogy a pályázatok elbírálásánál nem vették figyelembe, hogy ökogazdálkodást folytattak, holott az Ángyán József által írt Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia kifejezetten prioritásként kezelte ezt a gazdálkodási formát.

Mint az a napokban kiderült, Budai Gyula Kishantossal szembeni vádjai sem állták meg a helyüket: a bíróság szerint nem igaz, hogy Ács Sándorné (a KVK ügyvezetője) 600 hektárnyi állami földterületet bérel Kishantoson és a környéken, és éveken át nem fizette a bérleti díjat, és nem igaz az sem, hogy Ángyán József intézte el, hogy Ácsné részletfizetést kapjon az NFA-tól a 27 millió forintos bérleti díj hátralékára, mivel nem is volt bérletidíj-tartozása.

A Magyar Hírlapban áprilisban megjelent nyilatkozataival kapcsolatos pert elveszítő Budai Gyulát 800 ezer forint nem vagyoni kártérítésre kötelezte a bíróság.