Kiakadtak a mérnökök az államosítási terveken
A tervezői magánvállalkozások szürkeállományának, a vállalkozó mérnökök és építészek szellemi kapacitásának államosítása.
– így jellemzi Kovács István a Mérnök újság cikkében a 1731/2013. (X. 11.) kormányrendeletet. Jogszabály írná elő ugyanis, hogy az uniós programoknál a nagy infrastrukturális projektek, állami tulajdonhoz kapcsolódó ingatlanberuházások esetében a tervdokumentáció összeállítása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történjen meg.
Az ügyben Barsiné Pataky Etelka okleveles építőmérnök, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke is felszólalt, hiányolva a kormány részéről a mérnökök megkeresését. Véleménye szerint nem jelent megoldást a tervek állami szolgáltatása, sőt ehhez sem a szervezeti, sem az eszközrendszer nincs meg.
Kovács István szerint 2014–20 között évi 400-500 milliárd forintos forrásra lehet számítani, ami rengeteg mérnököt érint. Az állami és az önkormányzati kapacitás viszont véges, ezért azt csak a meglevő magánkapacitások államosításával lehet megteremteni.
Ez egyfelől súlyosan versenyellenes lenne, másfelől pedig erősen vitatható, hogy a kormányhatározat által elvárt befolyásmentesség megteremthető. Az új állami tervezőirodák ugyanis nem tisztán szakmai felettessel működnének, egy közalkalmazotti státuszban nem lehet független egy mérnök. A szocializmus állami tervezőirodáiban 22-25 ezre fő dolgozott, a tervezőmérnökök és építészek becsült száma most viszont csak 12-15 ezer fő.
Kovács hozzáteszi: tudják, hogy az uniós pénzek elköltése nem volt zökkenőmentes, de ehhez támadhatatlan tervek kellettek volna, amire a pályázók sajnálták a pénzt.
Végül reményét fejezi ki, hogy a többezres szakembergárdát nem tudják összetoborozni, és az állami-önkormányzati szféra felismeri: megvalósíthatatlan a terv.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
