Mire és hogyan költ a Gyermekrák Alapítvány?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Rossz napja volt a munkában, ezért síremlékeket zúzott össze - Beszakadt az úttest a Kazinczy utcában egy parkoló autó alatt
- Nem adatja ki a törvényszék a kegyelmi ügy iratait
- Gulyás Gergely: Az EU-ban mi képviseljük a szabadságot
- A gondnok kipróbálta a gázspray-t, több mint harminc gyerek került kórházba egy budapesti iskolából
Azt már tudjuk, hogy a Gyermekrák Alapítvány elnöke, Balogh István – szabálytalanul – előszeretettel kerüli ki a csúcsforgalmat az alapítvány gyermekmentőjében, miközben a kocsiban beteg nem utazik. Most az alapítvány gazdálkodását vizsgáljuk meg alaposabban.
Mennyi pénzük van?
A Gyermekrák Alapítvány tizenhat éve működik, és évekig ők kapták a legtöbb pénzt az egyszázalékos szja-felajánlásokból. Ez az az alapítvány, ami évek óta ugyanannak a beteg, kopasz kisfiúnak – Balogh ma már 21 éves fiának – a képével reklámozza magát.
Az alapítvány honlapján 2009-ig visszamenőleg vannak fent a szervezet adóbevallásai, ezek alapján az elmúlt 4 évben évi 264,5 millió és 397 millió forint közötti összegekkel gazdálkodtak. 2012-re már 850 millió forint készpénztartalékot halmozott fel az alapítvány. Balogh néhány héttel ezelőtt az Origónak azt mondta (ez szerepel az alapítvány honlapján is), hogy ebből az összegből egy kórházat szeretnének felépíteni, de az Indexnek már azt nyilatkozta, „a titkos kórház” terve nem igaz, ezt az összeget arra tartalékolják, ha esetleg valami nagyobb ívű projektbe kezdenének, legyen miből kiindulni. „Az utolsó fillérjeit nem költi el az ember”– mondta Balogh a csaknem egymilliárdos összegről.
Az 1%-os adományokat a jelenlegi szabályozás szerint három éven belül el kell költeni. Az erről rendelkező törvényt – egyebek mellett éppen az adományokat tartalékoló alapítványok miatt – 2011 végén módosították, ám az addig felhalmozott összegek hasznosítására nem kötelezték a szervezeteket. A Gyermekrák Alapítványhoz a lekötött összegek kamataiból évi 50-60 millió forint folyik be.
És mire költik?
Az elszámolások szerint az alapítvány csak a támogatások töredékét, 9-34 millió forintot költött működési költségekre, az összes többi pénzből kórházakat, családokat és orvosokat támogattak. Működési költség címén az alapítványok például a béreket vagy a székhelyük költségeit – bérleti díj, közműdíjak – írhatják jóvá.
A működési költségeken túl az irodára, mint „egészségcentrumra”, még további 51 milliót költöttek tavaly az 1%-os adományokból, közhasznú költségként elszámolva. A Rákóczi téri ingatlant egyébként 2009-ben az alapítvány megvásárolta az önkormányzattól, így bérleti díjra például nem kell költeniük.
A szervezetnek 78 millió forint értékben vannak ingatlanjai, köztük egy veszprémi nyaraló, ahol a beszámolók szerint betegségből gyógyuló gyerekeket és családjaikat üdültetik, kéthetes turnusokban. Tavaly 12 gyerek nyaralt a veszprémi házban több mint egymillió forintból.
Balogh szerint az elmúlt 16 évben összesen több mint 3 milliárd forintot osztottak szét. „A kórházak támogatására 1 462 294 000 Ft-ot, rákos beteg gyermekek támogatására 1 163 962 000 Ft-ot, civil szervezetek támogatására 42 060 000 Ft-ot, orvosok támogatására 16 000 000 Ft-ot fordítottunk" – írta Balogh.
Kíváncsiak voltunk, pontosan mire is ment el ekkora összeg, de az alapítvány elnöke megtagadta, hogy a fentinél részletesebb elszámolást adjon a pénzről. „Az elmúlt öt évben valamennyi kórház, egészségügyi intézmény kérését teljesítettük, és ezeket az adományozásokat a médiában rendre közzétettük, és noha ez nem kötelező, az átadásokról a honlapunkon is beszámoltunk” – válaszolta Balogh az Index pontos összegeket firtató kérdésére.
Dr. Kriván Gergely, a Gyermekonkológiai Hálózat elnöke kérdésünkre elmondta, hogy 2012-ben és 2013-ban a hálózatba tartozó nyolc kórház a Gyermekrák Alapítványtól összesen évi 2 millió forintot kapott idegen nyelvű szakirodalom vásárlására, illetve az alapítvány jóvoltából 10 jövőbeli gyermek hemato-onkológusnak tudtak havi 50 ezer forintos ösztöndíjat adni (ez utóbbi összesen hatmillió forintot jelent). A hálózat tehát összesen évi 8 millió forintot kapott az alapítványtól 2012-ben és 2013-ban. Korábban egyébként más, nem rákos gyerekekre specializálódott kórházaknak ennél sokkal jelentősebb (összesen 86 milliós) támogatást is nyújtott az alapítvány a beszámolói szerint.
Milyen elszámolási kötelezettségei vannak egy alapítványnak?
A társadalmi szervezetek elszámolási kötelezettségeit nemcsak a számviteli törvény, hanem egy kormányrendelet is szabályozza. Az alapítványoknak egy egyszerűsített éves beszámolót és egy közhasznúsági jelentést kell készíteni, és a beszámolókat közzé kell tenni. Ezeken kívül a KSH-nak is jelentést kell tenniük a tevékenységükről és egy adományozási beszámolót is kell készíteniük.
A beszámolók részletessége attól is függ, hogy az adományozók mit követelnek meg. Az adó 1 százalékokra vonatkozóan nincsenek különösebb részletességi követelmények, és a megfelelő elszámolási kötelezettségeinek a Gyermekrák Alapítvány eleget is tesz.
Az alapítvány a hozzá befolyó pénzek nagyobb részét közvetlen családtámogatásra fordítja, a közhasznúsági jelentések szerint főként táplálékkiegészítőket és vitaminokat vásárolnak rászoruló családok rákos beteg gyerekeinek. 2012 és 2009 között 47-84 milliót költöttek vitaminokra és táplálékkiegészítőkre.
A szervezet másik fő profilja az egészségügyi és életmód-tanácsadás. Ennek egy része a Rákóczi téri irodában folyik, amelynek működtetésére – „Egészségcentrum” néven – 51 millió forintot költöttek tavaly, és ezen felül több mint hárommillió forintot fizettek ki életmód-tanácsadásra. A daganatos gyerekeknek egyébként Dr. Bakanek György nőgyógyász-sportorvos-szexológus ad életvezetési tanácsokat – derül ki a közhasznúsági jelentésekből.
2011 és 2012 között az alapítvány jelentős bővülésen esett át, már ami a foglalkoztatottak számát illeti. Tavaly már 22 alkalmazottjuk volt, míg 2011-ben öt, 2010-ben pedig hétfős volt a szervezet. Bérekre tavaly 41 millió forintot költöttek, de 2011-ben, amikor jóval kevesebb foglalkoztatottja volt az alapítványnak, 44 millió ment el személyi kifizetésekre.
A bérekből 10 millió forintot az alapítvány vezető tisztségviselői kaptak. Balogh egyébként egy Indexnek küldött levelében azt állította, a vezető tisztségviselők egyáltalán nem kapnak pénzt az alapítvány költségvetéséből, ám a közhasznúsági jelentésekből kiderül, hogy az elmúlt években mindig 9,5-9,8 millió forint körüli nettó tiszteletdíjat kaptak a „vezetők”, akik a kuratórium tagjai és a felügyelőbizottság tagjai lehetnek. Azt egyelőre nem árulta el Balogh, hogy hány ember osztozik ezen a pénzen.
Az alapítvány kuratóriumának egyébként Baloghon kívül két tagja van: Dr. Keil Béni és Debrei Sándorné. Róluk nem sokat tudni, mivel az alapítvány képviseletét a médiamegjelenések, illetve a szervezet honlapján található fotók szerint kizárólag Balogh látja el: ő adja át az adományokat, ő nyilatkozik, ő fotózkodik nagykövetekkel. A Céginfó.hu adataiból Keil Béniről annyi derült ki, hogy korábban több cége is volt, de ma már egyikben sem tölt be tisztséget. Egy Debrei Sándornét is találtunk a céges adatbázisban, de az ő cége 1998-ban jogutód nélkül megszűnt.
Miből él Balogh István?
Az alapítvány elnöke állítása szerint nem az alapítványtól kapott fizetéséből él, hanem abból, hogy két magazin, a Beszt Karitatív és a Kór-lap főszerkesztője. Ez utóbbi kiadványról csak annyi információt találtunk, hogy az alapítvány költségvetéséből nyomtatott, időszakosan megjelenő, ingyenes újság. 2011-ben például csaknem 2,5 millió forintot költött az alapítvány az „ismeretterjesztő” lapra, amelyből 10 ezer példányt nyomtattak.
A Beszt Karitatívnak azonban a nyomára bukkantunk, íme a magazin egy oldala:
A lap két-három havonta jelenik meg, 2009-ben volt az első száma, és egy évre 1920 forintért lehet rá előfizetni, egy lapszám 480 forintba kerül. Lapszámonként 1-2 db klasszikus reklámot találni, ez a lap saját hirdetési listaárai szerint maximum félmillió forint bevételt jelent számonként. Az 50 oldalas, színes magazin nyomdaköltségeit figyelembe véve, a vállalkozás még a legjóindulatúbb számítás mellett sem termelhet jelentős nyereséget. A lapot kiadó Médiamix Kft. nem Balogh tulajdonában áll, és a Céginfó.hu adatai szerint 2009 óta veszteséges, évente 3-15 millió forint bevétele van.
Volt már botrány az alapítvány körül?
A Gyermekrák Alapítvány gazdálkodása utoljára 2001-ben keltette fel az adóhatóság érdeklődését. Akkor kiderült, hogy az alapítvány bevételei töredékét fordította csak rákos gyermekek gyógyítására – 127 millióból 800 ezret – ráadásul két évig feltehetően jogtalanul kampányolt az 1%-os felajánlásokért. Az APEH ezért 102 millió forintot visszakövetelt az alapítványtól, és zárolta a számláját.
Az APEH és a Gyermekrák Alapítvány ezután hosszas jogi csatározásba kezdett. Első fokon az alapítvány javára ítélt a bíróság, és megállapította, hogy az APEH súlyos jogszabálysértést követett el, és amikor kiutalta az alapítványnak a pénzt, elismerte jogosultságát az összegre. Néhány hónappal később azonban a Legfelsőbb Bíróság, majd egy évvel később az Alkotmánybíróság is úgy határozott, az APEH jogosan követelte vissza a 102 millió forintot.
A Gyermekrák Alapítványnak az Egyenlő Bánásmód Hatósággal is meggyűlt a baja. Az EBH 2011-ben jogerősen elmarasztalta az alapítványt, amiért kirúgtak egy dolgozót, aki bejelentette, hogy örökbe szeretne fogadni egy gyereket. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság szerint zaklatás is történt a nő örökbefogadási tervei miatt. Balogh ugyanis a bejelentés után pár nappal nemcsak felmondott a az irodavezetőként dolgozó nőnek, de még a gyámhivatalt is felhívta, és közölte, hogy a nő nem alkalmas a gyermeknevelésre, mert nincs jövedelme.
Balogh István egyébként különleges kialakítású házával is felhívta már magára a média figyelmét. Házán ugyanis „Fegyverrel őrzött terület” felirat olvasható, és ezt a teraszán egy életnagyságú őrbábu is nyomatékosítja.
Balogh ezekről az óvintézkedésekről először azt mondta, hogy mivel sikeres ember, az irigyeitől esetleg tartania kell, és az is előfordulhat, hogy egy olyan család, akit nem támogatott elég pénzzel, őt okolja a gyermeke elvesztéséért, és bántani próbálja. (Az alapítvány honlapján pedig azt írja, „Alapítványunk mind a mai napig egyetlen hozzánk forduló rászoruló beteg kérését sem utasította vissza″.
Később, egy levélben viszont azt írta: „az ingatlan egy olyan útkereszteződésnél áll, ahol a járművezetők az elsőbbségadás kötelező táblát többször figyelmen kívül hagyták, számos baleset volt, ezért én azt láttam helyesnek, ha egy figyelemfelkeltő, műanyagból készült figurát állítok fel a teraszomra, ugyanúgy, mint ahogy ebből az anyagból számtalan étterembejárat-előtti pincér- vagy szakácsruhás műanyag bábuk keltik fel az arra sétálók figyelmét”.
Az elmúlt hetekben két, daganatos gyerekek támogatására létrehozott alapítványról, a Dagantos.hu-ról és a Gyermekmentő Támogató alapítványról derült ki , hogy csupán a bevételeik 7 százalékát költötték beteg gyerekek támogatására, a többi pénzből pedig luxusapartmanokat béreltek és a barátaikat támogattak. Az alapítványok gazdálkodása papíron rendben volt, de egy részletesebb Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) átvilágítás után kiderült a csalás.
Cikkünket a Facebookon kommentelheti.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
