Máté, Mirella
10 °C
13 °C

A nő a magyarok négere

2014.02.05. 16:08
Hogyan orvosolnák a pártok nőpolitikusai a gazdaság tünetét, a szegénységet? Erről vitatkoztak kedd este a Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA) nevű, Ungár Klára vezette liberális párt által szervezett női kerekasztal első beszélgetésén. A Jobbikon és a kormánypártokon kívül mindenki ott volt.

„A nők szegényebbek, mint a férfiak. Egy mutatója van ennek: a foci” – szólt oda az előttem helyet foglaló nyugdíjas bácsi a mellette ülőnek a SZEMA közel háromórás beszélgetésén. Mert hogy a szegénység volt a témája az első kerekasztalnak, amire a Jobbikon kívül mindenkit meghívtak, ám végül sem a Fidesz, sem a KDNP nem delegált képviselőt. Pusztai Erzsébet, a Bokros Lajos-féle Modern Magyarország Mozgalom párt (MoMa) alelnöke ezért gyávának nevezte a kormánypártokat. Az egykori MDF-es képviselő szerint nem kell finomkodni, ki kell mondani, a Fidesz a vita helyett a „fogd be a szád, majd én megoldom a problémádat!” elvet alkalmazza.

Kismamaként jó, de később nyugdíjasként rossz a részmunkaidő

A megjelent politikusnők első körben azokat a 2010 óta bevezetett intézkedéseket értékelték, amelyek szerintük a szegénység növekedéséhez vezettek. Szűcs Erika, a DK képviselője szerint 2010 után a kormány az egyén felelősségének tudja be a szegénységet. „A szegénységből való kitörés ellehetetlenült a rendpártisági kezeléssel. A szegények által elsajátított túlélési stratégiák pedig a közösség normájával ütköznek, amelyet nem a két kezük levágásával kell orvosolni, hanem meg kell változtatni a szegénységgel kapcsolatos attitűdöt.”

Foto ok
Fotó: SZEMA

Szabó Tímea, a PM társelnöke hosszasan sorolta a Fidesz azon intézkedéseit, amelyek „az ország létminimum alatt élő népességét négymillióvá növelték”. Ősbűnnek nevezte az egykulcsos adót, a húszezer forinttal csökkentett átlagfizetést a szociális szférában, a 18 éves korról tizenhatra csökkentett tankötelezettségi korhatárt, illetve a kilenc hónapról háromra csökkentett álláskeresési időszakot.

Abban, hogy a Fidesz szegényellenes, mindenki egyetértett, a megoldási javaslatokban viszont nem. Vita alakult ki például a részmunkaidőről: Szabó Tímea szerint a kisgyermekes anyák annak hiánya miatt nem tudnak munkába állni. Pusztai Erzsébet erre úgy reagált, hogy 2012-ben Oslóban már egyenesen tüntettek is a részmunkaidő ellen, mivel csak résznyugdíj jár utána, ami az időskori nyomort garantálja.

Szabó Tímea szerint bicskanyitogató beszédet mondott a miniszterelnök hétfőn a közmunkaprogram értékelésekor: „Egy közmunkás átlagban három hónapot dolgozik, és kilencet nem, ez nem siker.” Ungár Klára szerint a közmunkaprogram már a Gyurcsány-kormányban sem jelentett valódi megoldást a szegénység kezelésére. A DK-s Szűcs Erika erre úgy reagált, a közmunkaprogram szociális programként indult a Gyurcsány-kormány idején, célja pedig a humántőke újjáépítése volt, a Fidesz tette foglalkoztatási pályára. Pusztai Erzsébet pedig az amerikai ResCare példáját hozta fel, mely visszavezetné az erősen leszakadtak a munkaerőpiacra.

Mi az a ResCare?

A Respect and Care (azaz a tiszteleten és gondoskodáson alapuló rendszer) az USA szociális ellátórendszerének egyik legnagyobb magánszolgáltatója. Az idősek, valamint a fogyatékkal élők otthoni gondozásával foglalkozó céget a Kentucky állambeli Louisville-ben alapították 1974-ben. A programban részt vevőket lépésről lépésre vezeti be a munka világába, biztosítja az oktatásta szakképzést, később pedig az egészségügyi ellátást is. A szolgáltató jelenleg az USA 43 államában, valamint Kanadában és Puerto Ricóban több mint 40 ezer embernek ad munkát. 

Van-e a szegénységnek női arca?

„A nő a világ négere, énekelte John Lennon, a magyarok négere pedig a nő” – ezt már Rákosi Judit, az LMP képviselője mondta. Abban mindenki egyetértett, hogy kifejezetten genderkérdés lett ma Magyarországon a szegénység. Szelényi Zsuzsa, az Együtt 2014 politikusa magától értetődőnek tartja, hogy a szegénységnek van női arca, hiszen a szegények többsége nő és gyerek. Egyedül Pusztai Erzsébet tette fel a kérdést, hogy miért van az, hogy a szegénység és a szociális kérdések mindig „tipikus női témákká” minősülnek. A magát jobboldalinak, konzervatív liberálisnak tartó MoMa politikusa szerint ugyanis nincsenek tipikus női témák, csak emberi témák vannak, a szegénység pedig gazdaságpolitikai kérdés.

Szabó Tímea jelezte, hogy ebben a kérdésben előjött a baloldal és a liberálisok egyik elválási pontja. Vargha Nóra, a Fodor-féle Liberálisok képviselője szerint ugyanis a lebontott öngondoskodási rendszer miatt a társadalom a kilátástalanság felé halad: „Az, aki nem tanulta meg az öngondoskodást, az nagy bajban van.” Szabó Tímea feltette a kérdést, hogy akkor mi történik például a borsodi roma családokkal. Vargha szerint az ő holnapjuk az azonnali problémakezeléssel, úgynevezett tűzoltással oldható meg. A Liberálisok képviselője sérelmezte azt is, hogy nem tanítanak életvitelt az iskolában, így egy munkaerőpiacra lépő fiatal nem tudja, hogyan kell egy autót megvenni. Ungár Klára erre megjegyezte, ma már a felső középosztály „problémája”, hogy hogyan kell egy autót megvenni. 

Az est során az MSZP-s Lendvai Anna nem foglalt el markáns álláspontot, leginkább az elhangzottak összegzőjének szerepkörében maradt.

A megjelent pártok képviselői eltérően gondolkoztak a szegénység állami vezényléssel történő felszámolásáról, de abban egyetértettek, hogy a civil szervezetekkel együtt kell működni. A közönség soraiból felszólaló Szőke Judit, a Polgár Alapítvány az Esélyekért igazgatója szerint nyugodtan rá lehetne bízni a civilekre a feladatot. Pusztai Erzsébet hozzátette, ehhez azonban szükség lenne pénzre is, mondjuk a stadionprogramra szánt összeg minimum felére.