Gellért, Mercédesz
10 °C
15 °C

Ne bőgjek, én provokáltam

2014.02.11. 18:53
„Mikor édesanyám utoljára itthon volt a kórházból, beszélgettünk. Megígértette velem, hogy új életet kezdek, elválok ettől a szemétládától. Sajnos nem érhette meg, hogy beváltottam az ígéretem, pedig biztosan nagyon örülne neki, ha látná, hogy megmenekültem és boldog vagyok” – meséli Klára, akit férje hosszú éveken keresztül vert, volt, hogy a gyerekeik előtt alázta meg. „Nagyon szívesen segítek az én történetemmel a többi nőnek, aki még nem mert lépni” – mondja a Facebook-csoportról, melyben az övéhez hasonló kapcsolatokból menekülő nők segítik egymást.

Klára három hónappal az esküvő után kapta az első pofont a férjétől. A férfi inni kezdett, miután elvesztette a munkahelyét, még nyolc hónapos terhesen is megütötte Klárát:

Úgy megvert, hogy kék-zöld voltam, fojtogatott, és a földre kerültem. Még a földön fekve belém rúgott párat, és közölte, hogy ne bőgjek, én provokáltam ki a verést, mert beleugattam, hogy mire költi a pénzt, ha neki sör kell, akkor sört vesz. És innentől sokszor kaptam, egy idő után már józanon is, ha vitánk volt, ütött.

A lányuk megszületése és édesanyja halála után Klára depressziós lett, és tovább élezte a konfliktust, hogy nem akarta közel engedni magához a férjét: „Ebből aztán még több vitánk volt, és még többet kaptam. Egyik nap, egy reggel óta tartó verés után bevettem egy csomó gyógyszert, hogy véget vessek a pokolnak, de aztán a két gyerekre néztem, és rájöttem, nem tehetem ezt velük. Elkezdtem hánytatni magam, próbáltam sok tejet inni, és hívtam a mentőket. Mire kiértek, nagyjából kihánytam mindent, de azért bevittek.”

Sikerülhet talpra állni

Klára még ezután is több mint két évig maradt a férjével, mielőtt elszánta magát, hogy elválik, de elköltözni ekkor sem tudott: „Miután a gyerekek szeme láttára összevert úgy, hogy a fotellal együtt borultam fel, és a lányomnak kellett elmennie anyósomért, hogy segítsen felállni, összepakoltam a cuccait, és odaadtam az anyjának, akivel egy telken éltünk, közöltem, hogy vége van, el akarok válni, mert így nem élhetnek a gyerekeim. De a veréseknek ezzel sem lett vége.″ Korábban is el akart már jönni, de nem volt pénze rá: a családi pótlékot a férje nevére kapták, pénze csak a takarításból volt egy ismerőse apósánál.

Közben Klára megismerkedett valaki mással: először a lelki társa volt, a barátságból pedig szerelem lett. Mégis még akkor sem tudott elköltözni, amikor már a férje is elfogadta, hogy talált valaki mást. Végül barátai segítségével tudott elköltözni: „Kedves barátnőm és ismerősei dobták össze a pénzt autóra, amivel a gyerekek és az én ruháimat elhozhattam, és arra, hogy legalább az első hónapban legyen mit ennünk. A párom szülei is segítettek, kifizettek egy albérletet és a kauciót, így kezdtük meg az új életünket.”

Bántalmazott nők

Az ENSZ szerint a nők által világszerte leggyakrabban tapasztalt erőszakforma a bizalmas partner által okozott fizikai erőszak. Ez a nők megverését, szexuális aktusra való kényszerítését vagy más jellegű bántalmazását jelenti. A Világbank adatai szerint a 15 és 44 éves kor között lévő nők nagyobb eséllyel esnek áldozatául családon belüli erőszaknak, mint ráknak, autóbalesetnek, háborúnak vagy maláriának. A bizalmas partnerek által okozott erőszak ára csak az Egyesült Államokban meghaladja az évi 5,8 milliárd dollárt (1,3 billió forintot). Ebből 4,1 milliárd dollárt (943 milliárd forintot) a közvetlen orvosi ellátás teszi ki, a termelékenység csökkenése 1,8 milliárd dollárba (414 milliárd forintba) kerül.

Magyarországon a KSH adatai szerint 2011-ben 2880 nő és 289 férfi ellen követtek el párkapcsolati erőszakot. Ez azoknak az eseteknek a száma, melyeket hivatalosan regisztráltak – jogvédők szerint a rendőrség hozzáállása miatt ez a valós szám töredéke lehet. A Human Rights Watch 2013-as jelentése idéz egy szakembert, aki szerint kisebb településeken, ahol az erőszakos férj sokszor jól ismeri a rendőrt, van, hogy „a családon belüli erőszak kezelése abból áll, hogy a rendőr kimegy a helyszínre, megveregeti a bántalmazó hátát, miközben a nőt felszólítja arra, hogy ne provokáljon, és tegyen többet a háztartásért″.

Bűncselekményekre lebontva 1340 nő és 165 férfi vált testi sértés, 835 nő és 60 férfi zaklatás, 31 nő és 17 férfi gyilkosság áldozatává. Az összes vizsgált bűncselekményt jelentősen többször követik el nők, mint férfiak ellen:

A párkapcsolati erőszak sértettjeinek száma, aránya és bűncselekmények szerinti megoszlása nemenként 2011-ben, forrás: KSH

BűncselekménySértettek száma, főSértettek aránya, %Sértettek bűncselekmények szerinti megoszlása, %
nőkférfiaknőkférfiaknőkférfiak
Emberölés 31 17 64,6 35,4 1,1 5,9
Testi sértés 1340 165 89,0 11,0 46,5 57,1
Kényszerítés 12 1 92,3 7,7 0,4 0,3
Személyi szabadság megsértése 146 3 98,0 2,0 5,1 1,0
Zaklatás 835 60 93,3 6,7 29,0 20,8
Becsületsértés (tettleges) 10 1 90,9 9,1 0,3 0,3
Kiskorú veszélyeztetése 1 100,0 0,0
Erőszakos közösülés 27 100,0 0,9
Szemérem elleni erőszak 7 100,0 0,2
Garázdaság 421 32 92,9 7,1 14,6 11,1
Önbíráskodás 23 6 79,3 20,7 0,8 2,1
Vagyon elleni 27 4 87,1 12,9 0,9 1,4
Összesen 2880 289 90,9 9,1 100,0 100,0

Klára új férjét a két nagy gyerek is apának szólítja, ő pedig sajátjaként neveli őket. Klára azt reméli, hogy története segít más nőknek is kilépni a megalázó, bántalmazó kapcsolatokból: „Hét év pokol volt az életemből, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Tudom, vannak nálam rosszabb helyzetben lévő nők, de tudniuk kell, hogy nem szabad feladni, mindig sikerülhet talpra állni.” Az új családban végre boldog, fiatalabb párját a korkülönbség ellenére jó apának és társnak tartja.

Hivatal helyett a Facebook

Fontos kérdés, hogy ki tud segíteni a hasonló helyzetbe került nőknek – Klára a problémájára hivatalos úton nem kapott hathatós segítséget:

Az a tapasztalatom, hogy a bántalmazott nőknek teljesen hátat fordít a társadalom, a hivatalok és mindenki. Voltam a polgármesteri hivatalban, kértem, adjanak egy bérlakást pár hónapra, hogy talpra tudjak állni, és biztonságba tudjak menni a gyerekekkel, de nem segítettek. Úgy tettek, mintha nem látnák, hogy a fél fejem kék-zöld, a kezeim lilák. Voltam a családsegítő szolgálatnál, ugyanígy jártam. Adtak egy listát az anyaotthonokról, és mondták, hívjam végig őket, hogy tudnak-e fogadni, de készüljek fel, hogy három-négy hónap a várakozási idő, mert sokan várnak elhelyezésre.

Sőt, mikor anyósom bement, hogy csináljanak velem valamit, mert nem fizetek a rezsibe, még engem vettek elő, hogy vagy belépek a munkahelykereső programjukba, vagy elveszik a gyerekeket. Kaptam is a gyámhatóságtól papírt, hogy igazoljam, miből tartom el a gyerekeket, mert a családi pótlék 22 ezer forintos összege nem elég két gyermek és egy felnőtt havi szükségleteihez – mintha nem vettem volna észre, kösz hogy szóltatok.

Az Újrakezdés Facebook-csoport azért jött létre, hogy a hasonló helyzetből kitörni próbáló nők segíthessék és támogathassák egymást. A link a nyilvános Facebook-csoportra mutat, melyet mindenki látogathat, a zárt csoport csak a tagoknak elérhető. A biztonság kedvéért a zárt csoportra még rákeresni sem lehet, csak az alapító, Eszter és admintársa, Dóra adhatnak hozzá tagokat, ezt a nyílt oldalon lehet kérni. Nyár végén indultak, mára több mint 500-an vannak, persze aktívan ennél kevesebben vesznek részt a hétköznapi működésben.

Segítő társaság

Ez a csoport bántalmazó kapcsolatukat elhagyó nőknek, anyáknak szeretne segíteni ruhák, bútorok, gyerekcuccok stb. felajánlásával.

– írja magáról az oldal, de mára ennél jóval többet nyújt a tagoknak: „A csoporttagok emellett megosztják a tapasztalaikat, és bátorítják egymást egy áldozathibáztatás-mentes, támogató közegben″ – meséli Dóra, aki munkája mellett civilben foglalkozik az oldallal önkéntes alapon. Személyes találkozójuk is volt már: „Ott persze csak néhányan voltak, de azért nagyon nagy élmény volt.″ A csoportban bútorokat, háztartási eszközöket ajándékoztak már rászoruló tagoknak, de volt, akit ingyenes nyaralással vagy önvédelmi tanfolyammal segítettek ki. A bántalmazottak így segítők lesznek: „Egy nagyon összetartó és segítő társaság kerekedett belőlünk, megbeszéljük a napi gondoktól kezdve az összes problémát és örömöt, ami jön az életünkben. Jelenleg egy olyan nőnek próbálok segíteni, akitől elvette a bíróság a kisfiát” – mondta Klára.

Dóra szerint a társadalom igazságtalanul bánik az áldozatokkal: „Erősen tartja magát a nézet, hogy ez a család belügye, amibe nem szabad beleavatkozni, és az a hibás, aki hagyja magát. Ilyen légkörben nem csoda, hogy az áldozatok, akiknek önbecsülése módszeresen leépül, maguk is elhiszik, hogy ők tehetnek a rossz bánásmódról, nekik kellene megváltozni, és saját szégyenüknek érzik, ami történik velük.″ A partner sokszor fenyeget, zaklat, zsarol, miközben sok feleség saját anyagi függősége miatt képtelen kilépni a kapcsolatból. A NANE Egyesület kézikönyve szerint sok nő azért marad ilyen kapcsolatban, mert szégyelli magát, bízik a férfi megváltozásában, vagy saját magát tartja felelősnek a kapcsolat összetartásáért. 

Kiszakadt a melle

„Ez a csoport nemcsak az újrakezdésben segít, de gyűjtőhelye lett a külvilág felé néma, de sorstársaikkal nyíltan beszélő asszonyoknak. Egymást támogatjuk, szép és értékes kapcsolatok születnek itt” – mesélte egy tag, aki jelenleg könyvet ír történetéről. Őt úgy megverték, hogy kiszakadt a mellimplantátuma (a bántalmazást a férfi is elismerte, de azt vitatja, hogy miatta szakadt volna ki az implantátum). Olyan tag is van egyébként, akit nem vert a férje, de a válás után pénz és segítség nélkül maradt: „Megszűnt a munkaköröm, leszázalékoltak, sokat betegeskedek, épp egy vállműtéten vagyok túl. Sok évet éheztünk, fáztunk. Most ahol lakunk, jó, éhezni nem éhezünk, de az albérletet csak nyögve tudjuk fizetni. Nincs semmilyen lakcímem, hajléktalannak nyilvánítottak″ – mondta élethelyzetéről. A csoportot megkérdeztük a bántalmazott férfiakról is, de csak olyan férfi tagjuk van, akit gyerekként (tehát nem felnőttként, párkapcsolatban) bántalmaztak, vagy aki segítőként, beszélgetőtársként vesz részt a csoport életében.

Spronz Júlia, a Patent Jogvédő Egyesület (teljes nevén a Patriarchátust Ellenzõk Társasága) jogsegélyszolgálatának vezetője az Indexnek elmondta: a Facebook-csoport eredetileg azért indult, hogy a párkapcsolatból kilépő nők szükségleteit segítsen biztosítani. Ezzel együtt az az előnye is megvan, hogy a bántalmazott nőknek segít kialakítani egy támogató sorsközösséget. Spronz szerint a bántalmazó párkapcsolat sosem az első pofonnal indul, már ezelőtt elkezdődik egy hatalmi eltolódás, ráadásul a bántalmazó szeparálja az áldozatot a külvilágtól, aki úgy érzi, egyedül van a problémájával, és viszonyítási pont nélkül a realitásérzéke is sérül – egy önsegítő csoport éppen azt az üzenetet tudja közvetíteni, hogy az áldozat nincs egyedül.

Spronz leszögezte: a bántalmazásért mindig teljes mértékben a bántalmazó felel, még ha gyakori feltételezés is, hogy a bántalmazott nő provokálja ki a verést. Ezzel nem minden pszichológus ért egyet: Ranschburg Jenő például A meghitt erőszak című könyvében olyan pszichológiai játszmákat is bemutat, melyekkel (például egy gyermekelhelyezési pert befolyásolandó) nők provokálják a férjüket. Spronz Júlia szerint a provokáció mítosz, melynek az a célja, hogy a nőket elhallgattassa és a hitelességüket kétségbe vonja: a bántalmazó férfiak ezzel próbálják igazolni, hogy verik a feleségüket. Spronz szerint a férfiak sok esetben azt értelmezik provokációnak, hogy a feleségük egyenlő jogokat követel magának, például elvárja, hogy a férj több házimunkát végezzen, vagy mondjon le előjogairól.

A Patent Egyesület jogsegélyszolgálatot nyújt bántalmazott nőknek és gyerekeknek, de férfi áldozatok is fordultak már hozzájuk, nekik is segítettek. Az Újrakezdés nyilvános oldala a Facebookon érhető el.