Hortenzia, Gergő
3 °C
7 °C

Minden korábbinál macsóbb lesz a parlament

2014.02.24. 11:19
Választókerületi erősorrendek és listák alapján megbecsüljük, hogyan alakul majd a nők száma a parlamentben. A Fidesz hanyagolható körzeteket ad hat darab női jelöltjének, a szocialisták legalább valamelyest a listán kompenzálnak, így a jelenlegi helyzet szerint 2010-hez képest is kevesebb nő juthat be a parlamentbe. A Fidesz nőpolitikusa nyugtat: "vannak változások, melyekre a mi életünkben már nem kerül sor", a szocialista pedig a saját listáért is az Orbán-rendszert hibáztatja.

Szubjektív parlamenti bevezető

Jellegzetes – sajnos lefotózhatatlan – parlamenti jelenet, ahogy plenáris ülés előtt a büfében a középkorú, elhízott képviselők egyik kezükkel félrehajtják nyakkendőjüket, másik kezükkel pedig tunkolják a debrecenit a mustárba. Ezt a koreográfiát mindig lenyűgözve bámulom.

A magyar parlament ezeké a férfiaké. Nőket csak mutatóban látni; mutatóban persze szép számmal, hiszen a minden képviselő presztízskérdésnek tekinti, hogy legyen pár 25 éves, dögös-kiskosztümös Klárikája vagy Erzsikéje. De ennyi elég is: a magyar politikai elitet nyaktól felfelé már nem érdeklik a nők.

A tudósító számára az is feltűnő, hogy azt a kevés képviselőnőt sem nagyon veszik politikusszámba. Hiába szoktak rendszeresen felszólalni napirend előtt, azaz a parlamenti főműsoridőben, képviselőtársaik általában tesznek rá, miről beszél Szél Bernadett vagy Dúró Dóra.

Hogy adnak-e a képviselőnők szavára, az rettentő szubjektívnak tűnik, de a különbségtételre van egy tuti módszerem: Feljegyzem, mi a reakció, ha ugyanazt a vádat és sértést egy férfi vagy egy nő mondja el – ezek készlete ugye a politikában elég korlátozott.

Amikor például az LMP-s Lengyel Szilvia szeptemberben arról beszélt, hogy a Normafánál "betont öntenek a fák helyére", a válaszoló államtitkár érdemben nem reagált, csak arra kérte, hogy ne az érzelmekkel operáljon. Nehéz elképzelni, hogy Bittay Márton egy férfinak is ezt válaszolta volna.

Ha egy képviselőnő felszólalása valahogy mégis megüti az ingerküszöböt, akkor viszont könnyen előkerülnek a nőiességre, női mivoltra utaló alpári megjegyzések. Kíváncsi vagyok, hány uniós országban lehetne képviselő Tasó " Ütnélek" László vagy melyik európai kormányban maradhatna tag Illés Zoltán.

A kifelé is érezhető taplóság nyilvánvalóan szoros összefüggésben áll azzal a jelenséggel, hogy a nők aránya világszinten is megdöbbentő szintre (9,4 százalékra) süllyedt a 2010 utáni országgyűlésben. És sajnos ez az arány 2014 nem fog érdemben javulni, sőt!

106/1

A Fideszben valószínűleg még a mostaninál is kevesebb női képviselőre számíthatunk majd, de azért ezt is megpróbáljuk pontosan kiszámolni. Már az is kisebb felzúdulást váltott ki, hogy a 106 egyéni választókerületnek kevesebb, mint az öt százalékában, kerek 6 helyen sikerült rátermett fideszes női politikust találni.

És az sem mindegy, hogy hol: Rónaszékiné Keresztes Monika Mária a VI-VII. kerületben, Dunai Mónika Kőbánya-Rákoskeresztúron, Bene Ildikó Szolnokon, Bertalan Judit Komáromban, Csöbör Katalin pedig Miskolcon indul. Ezek a választókerületek a Republikon korábban nálunk is ismertetett erősorrend-felmérése alapján egytől egyig a 25 legesélyesebb baloldali körzet közé tartoznak. Azaz hat fideszes női jelöltből öt olyan körzetben próbálkozik, amit nemcsak az Összefogás győzelme, de egy szorosabb eredmény esetén is valószínűleg elvisz a baloldal.

Ezt a siralmas arányt a lista sem fogja szétkompenzálni. Az első tízben persze ott van a Kötelező Nő, a parlamentben közepesen aktív, de markáns politikusnak semmiképpen nem nevezhető Mátrai Márta. Utána azonban sokáig senki, csak a 33. helyen jön Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár (33. hely), jó tíz hellyel később Czunyiné Bertalan Judit (44. hely) és Molnár Ágnes (49. hely). Selmeczi Gabriella már nem fért be az első ötvenbe (csak az 56. helyet kapta). A listás mandátumok során az esélyekkel érdemes úgy kalkulálni, hogy a 45-50. hely csak 60 százalékos szavazataránynál számít már befutónak.

Fejszámolásunk alapján a Fidesz színeiben legjobb esetben is 9 női képviselő juthat be, de valószínűbb a 3-5.

Változások, melyekre a mi életünkben már nem kerül sor

Arról, hogy mennyiben más a "nőies" politika, rengeteg vita folyik, csakúgy mint arról, van-e értelme a nők részvételét kvótákkal segíteni. Azt azonban nem lehet vitatni, hogy a nők politikai jelenléte az európai jobboldalon is meghatározó trendnek számít, a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppártban például 2004-hez képest 2009-ben 10 százalékkal több női képviselő kapott parlamenti mandátumot.

Az is feltűnő, hogy uniós szinten a Fidesz is européer összeállításban játszik. Uniós szakállamtitkára Győri Enikő, 14 fős EP-frakciójában pedig három női képviselő is van, ráadásul egyik sem egy Lanczendorfer Erzsébet-féle robot: Járóka Lívia többször is volt az év képviselője, Gál Kinga pedig már a bizottsági szinttől kezdve végig vezető szerepet vitt a Tavares-jelentés elleni harcban.

Ezért a Fidesz káderpolitikájáról nem is kérdezhettünk volna illetékesebbet, mint az EP gazdasági-pénzügyi bizottságában jeleskedő Pelczné Gáll Ildikót, aki nem mellesleg a párt Női Tagozatának vezetője is – nem tudom megállni, hogy most ide ne másoljam a Tagozat mottóját:

Ahhoz, hogy a közéletben becsület legyen, az adott szónak szentsége, a cselekedeteknek egyenessége, hölgyekre van szükség.

A Pelczné szóban már a fennkölt nyilatkozatnál jóval óvatosabban közelítette meg az egyenlősítést, szerinte

hibát követünk el, ha a puszta arányok látószögéből kezdjük el vizsgálni a nők részvételét.

A politikai élettér a képviselő szerint ugyanis elég nagy, és ha megnézzük a megyei, regionális szinteket, akkor ott az országosnál sokkal több nőt találunk. Ennek okát abban látja, hogy a közvetlen kapcsolatteremtésben sokkal jobbak a nők, és ezen a szinten ez a legfontosabb.

Pelczné Gáll Ildikó szavaiból kiderült, hogy a Fidesznél tudatos döntés eredménye a férfi képviselőjelöltek 95 százalékos aránya. A döntést egy belső használatú felmérésre alapozták, melyből a vezetőség számára kiderült, hogy a választók sokkal inkább szavaznának a férfiakra, mint nőkre. Pelczné ezt a motivációt nem tartja aggályosnak, ugyanis szerinte ez nem előítélet, hanem "bizalmi kérdés": az emberek látják, hogy "az adott politikai közegben"a férfiak tudják jobban elérni a céljaikat.

Kérdeztük, hogy ha a parlamentben is szükségesnek tartja a nők arányának növelését – szükségesnek tartja –, akkor ezt milyen úton-módon képzeli el. Pelzcné konkrét eljárás vagy törekvés említése nélkül a kvóták helyett "belső változásokat" szorgalmazna. És ezt sem politikailag értelmezhető távlatban:

Nem szabad türelmetlennek lenni, mert vannak változások, melyekre a mi életünkben már nem kerül sor.

Lézengenek a nők a kvótapártban

A férfidominanciát eddig lehetett a Fidesz männerbundjával magyarázni, de ha átnyálazzuk a baloldal jelöltnévsorát, akkor láthatjuk, hogy a korábban a női kvóta mellett kardoskodó szocialisták sem lehetnek túl büszkék magukra.

Talán emlékeznek, az MSZP korábban nagyon kardoskodott a női kvóta kérdésében, elsőként vállalta, hogy jelöltjeinek húsz százaléka nők körül kerül ki – igaz, ebből a húsz százalékból 2006-ban ténylegesen az országos listáról már csak 5,6 százalék (egy fő), a területi listáról pedig 15,5 százalék jutott be.

A Fidesznél már láthattuk, hogy a puszta arányszámokat érdemes kicsit finomítani a körzetekkel és lista-pozíciókkal, ezért megnéztük az Összefogás – és azon belül az MSZP – női jelöltjeinek esélyeit is.

Kezdjük az egyéni jelöltekkel: a Republikon Intézet korábban idézett elemzése alapján a legesélyesebb női jelölt a XV. kerületben induló Móricz Eszter, illetve a XVIII. kerületben Kunhalmi Ágnes. Ez utóbbi azonban Simon Gábor helyett ugrott be, ráadásul nem is helybéli – ezek azért mindenképpen csökkentik az esélyeit.

Az ötven legbaloldalibb körzetben ezzel le is tudtuk a szocialista nőket – legközelebb a 61. helyre sorolt Budakeszin találkozunk Szabóné Müller Timeával.

A még esélyesnek mondható körzetekben ugyanis a többi nő vagy Együtt-PM-es, vagy DK-s: Miskolcon Nagy Korsa Judit, a II. kerületben Szelényi Zsuzsa, a XXII. kerületben Somfai Ágnes indul. Nyerhető körzetnek tűnik még Vecsés, ahol Szabó Rebeka próbálkozik, illetve Komárom, ahol Vadai Ágnes, Gyurcsány jobbkeze indul. Ha optimista módon azt feltételezzük, hogy ötven helyen is nyerni tud az Összefogás, akkor is csak újabb bajnaista hölgyek kerülnének a parlamentbe a szegedi Bátyai Edina és a dabasi Bakó Krisztina személyében.

Tehát egyéniben az MSZP két több-kevésbé esélyes női jelöltet bírt állítani, az Összefogást egyben nézve viszont 7-9 nőt találunk többé-kevésbé esélyes pozícióban.

Be-listázás

Nade nézzük, mi a helyzet a listával! Az Összefogásban a kétszáz helyből 42-et kaptak nők, amivel meg is van a vállalt 20 százalék. A listás helyek háromnegyede persze csak dísznek van, a valódi mandátummal kecsegtető élmezőnyben pedig kevés a nő. Az ötödik helyet a PM-es Szabó Tímea kapta, az első szocialista Kunhalmi Ágnes a 13. helyen szerénykedik, őt a 20. helyen követi őt Bangóné Borbély Ildikó.

A középmezőnyben azután már több nő jön, a 23. Demeter Mártának, a 25. Heringes Anitának, és a 26. DK-s Vadai Ágnesnek, és a 31. szintén szocialista Szabóné Müller Tímeának van még reális esélye a listás mandátumra.

A lista első ötven helyén összesen hét nő szerepel, ők azonban mind a heten bejutnak még egy közepes szereplés – mondjuk egy 35-40 százalék körüli szavazatarány – esetén is. A listán befutó Kunhalmi Ágnesnek azonban egyéniben is van esélye a mandátumra, ebben az esetben az ő listás helye a női arány szempontjából elvész. Szabóné Müller Tímeának már kevesebb esélye van az egyéniben, így ő inkább listán kerülhet a Parlamentbe. Ez olyan 15-17 százalékos nőarányt jelent.

A szocialistáknál azonban sehogy sem jön ki a korábban meghirdetett női kvóta: az első hatvan helyre sorolt 42 jelöltből csak 5 nő van, ami 12 százalékot tesz ki.

Kivágják a jelölt anyját a munkahelyéről

A nők politikai helyzetbe hozásának megtorpanásáról Brüsszelben megkérdeztük a magát sokszor "nőpolitikus"-nak nevező Gurmai Zita EP-képviselőt. Ő felhívta a figyelmet arra, hogy az MSZP elnökségében jelenleg is három nő ül, és a fővárosi közgyűlés szocialista frakciójában is 40 százalék a nők aránya (ez tízből négy képviselőt jelent).

Gurmai Zita, az Európai Parlament (EP) szocialista képviselője, az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetének (PES Women) elnöke
Gurmai Zita, az Európai Parlament (EP) szocialista képviselője, az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetének (PES Women) elnöke
Fotó: MTI

"Mesterházy Attila elkötelezett a női képviselet mellett" – állította Gurmai, akinek egy meglepő logikai csavarral sikerült a szocialista nők számának csökkenését is Orbán Viktor nyakába varrni. Ugyanis szerinte sok szocialista felkérést utasítottak el a leendő női jelöltek, mivel attól tartottak, politikai szerepvállalásuk esetén azonnal elvesztik az állásukat. Egy fiatal egyetemistalány, akit a párt igyekezett megnyerni, például azt mondta:

ha meglátják az újságban hogy jelölt vagyok, másnap kivágják az anyámat a munkahelyéről.

Rá is kérdeztünk, hogy miért pont a nőket sikerülhet jobban megfélemlíteni, és miért pont a MSZP-ben, és miért nem mondjuk az LMP-ben vagy az Együtt-PM-ben?. A képviselő erre csak annyit mondott: "tudja, a tyúkanyómentalitás".

Herczog Edit EP-képviselő kérdésükre tartózkodott pártja direkt kritizálásától, a nők alacsony számát a pártközi megállapodásnál "szükséges kompromisszumok"-nak tudta be. De beszélgetésünk során érződött, hogy nem elégedett az MSZP káderpolitikájával, és kijelentette, hogy a női politikusok alacsony száma "nem tett jót a magyar politikai kultúrának"

A kisebb pártok jobban tolják a nőket

A kutatások egyetértenek abban, hogy a Jobbik egyetlen egyéni mandátumot sem fog szerezni, így csak az országos listára felkerült jelöltek reménykedhetnek mandátumban. A szélsőjobboldali párt listájának első tíz helyén két nő is áll, a 4. Dúró Dóra, a 10. Hegedűs Lórántné. utánuk viszont már csak a 25. helyen találunk nőt, Bertha Szilviát, akinek szinte semmi esélye a bejutásra. Szóval a Jobbik-frakció várhatóan egyetlen női képviselővel áll majd fel.

Az LMP esete mégy egyszerűbb: ha elérik az öt százalékos parlamenti küszöböt, akkor ötfős frakciójuk lesz, kizárólag az országos lista első öt helyén álló képviselőkből. Közöttük két nő is van, Szél Bernadett és Schmuck Erzsébet. Egy 7-8 százalék körüli eredmény esetén hozzájuk csatlakozhat még a lista nyolcadik helyére sorolt Lengyel Szilvia is.

Kevesebb nő lesz a parlamentben

  • A Fidesz-frakcióban jó esetben 9, rossz esetben 3 nő lehet.
  • Az Összefogástól jó esetben 13, rossz esetben 9 nő lehet.
  • A Jobbik frakciójában két nőnél többre nem lehet számítani.
  • Ha bejut az LMP, akkor 2, esetleg 3 nővel jut be.

A spekuláció persze ingatag, mivel csak előzetes erőviszonyokat és esélyeket vehettem figyelembe, a pártok egymás eredményeit torzító kölcsönhatását – például az Összefogás-LMP viszonylatban – nem. De azért arra gondoltam, hogy Bertalan és Vadai egymást ütik majd ki egyéniben. Így azután a szórás 14 (7%)  és 27 (13,5%)  női képviselő közé esik, én reálisan olyan 16-ot mondankék. Ez 8 százalék. 2013-ban Magyarország lakosságának 52,4 százaléka volt nő.

A cikk megírása után jelent meg a Policy Solutions elemzése, ők 20 női képviselőre tippelnek.