Nem mindenki örül a múzeumi negyednek
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Felülvizsgálná az Országos Bírói Tanács az Igazságügy Minisztériummal aláírt négyoldalú megállapodást - Teljesen kiürítik Csepel egy részét pénteken egy világháborús bomba miatt
- Nagy Ervin durván nekiment Lázárnak: Sz.r ember vagy, János
- Készüljön fel, a bűnözők alig várják már az ünnepeket
- Felpofozott egy 13 éves kislányt a tanára egy zsirai iskolában
Elsietettnek és átgondolatlannak tartja a Városligetbe tervezett múzeumi negyedet az építész szakma egy része, ezért petíciót indítottak. A kezdeményezés aláírói közt van Beleznay Éva, Budapest egykori megbízott főépítésze is. A két nap alatt több mint 700 aláírást gyűjtött petíció kifogásolja, hogy
- Csökken a zöldterület, mivel hat új múzeumot építenek (öt épületbe) a Ligetben és környékén
- Háttérbe szorul a közparki funkció.
- Elhibázott koncepció, hogy hat új múzeum kerül egy helyre, ahelyett, hogy azokat a város különböző pontjain alakítanák ki.
Töltse ki a kérdőívet Ön is!
Az ellenzők néhány hete internetes kérdőívet is indítottak, amelynek eddig több mint ezer kitöltője volt. A kitöltők döntő többsége kritikus volt a kormány kezdeményezésével szemben. A válaszadók nem a Városligetben képzelik el a múzeumi negyedet, nem csökkentenék épületekkel a zöldterületet, és ahol lehet, a múzeumok eredeti épületeit fejlesztenék, nem pedig újakat építenének. A szükséges bővítéseket pedig a felszín alá vinnék, ahogy egyébként azt a projekt vezetője, miniszteri biztosa, a Szépművészeti múzeum igazgatója, Baán László is tervezte. Tervét az előző kulturális államtitkár, Szőcs Géza fúrta meg.
Miből gondolják, hogy ez a jó megoldás?
A szakma korábban is kritizálta a projektet, elsősorban előkészítetlensége okán. A múzeumi negyed 70 milliárd forintra becsült, és a Ligetet alapjaiban átformáló tervéről semmilyen szakmai háttérmunka nem készült. Sem a múzeumi szférával, sem építészekkel, urbanistákkal nem egyeztettek arról, hogy:
- Valóban a Liget a legjobb hely egy ilyen koncepciónak?
- Mennyiben segít, vagy ront a Városliget közparki funkciójában, ha további épületeket emelnek?
- Az jobb Budapestnek, ha egyetlen helyre koncentrálnak sok múzeumot, vagy érdemes ezzel fejleszteni a város több zónáját?
- Érdemes-e például a Ludwig múzeumot újra költöztetni, azt követően, hogy 2005-ben helyezték át a Művészetek Palotája vadonatúj épületébe?
- Mi lesz a sorsuk a megüresedő épületeknek? A felújítás költsége mennyivel dobja meg a költséget?
- Hogyan illeszkedik a Ligetbe elképzelt, drasztikus forgalomátalakítás terve a Főváros közeledési rendszerébe? (Kitiltanák az M3-asra vezető átmenőforgalmat, ami jó, de ehhez át kell alakítani a környék közlekedési rendszerét, erre viszont még előkészület sem történt.)
- Honnan lesz 80 milliárd forint a projektre? (Erre az a válasz, hogy majd az EU ad, de egyelőre nem létezik ilyesmire fordítható keret.)
Mivel a fentiekről eddig nem született felmérés, tanulmány, csak a projekt vezetőjének, Baán Lászlónak a nyilatkozataira hagyatkozhatunk, amelyek szerint mindezekre a válasz az, hogy:
minden rendben lesz.
A megnyugtató szavak mellett azonban tudni kell, hogy a Liget átalakítása nem csak ennyiből áll. Bővülne az állatkert, mégpedig a cirkusz és a vidámpark helyén, amely nem zöldterületet jelentene, hanem elkerített részeket az állatok, és aszfaltozott járdákat az emberek részére. Épülne egy újabb cirkusz, szintén a Ligetbe. A Pecsát ugyan lebontatnák, de helyére sem park, hanem Gyermek- és Ifjúsági Tudás és Élményközpontot kerülne. Sőt, bővítenék a Közlekedési múzeumot is. Eközben a szabályozási tervekben szereplő maximális 3 százalékos beépítésnél már most több építmény van a területen.
Közben gőzerővel zajlik a munka
A kormány a múlt héten kiírta a nemzetközi tervpályázatot az öt új épületre, amelybe hat múzeum költözik majd be. A Városligetbe jön a Várból a Nemzeti Galéria, és a Művészetek Palotájából a Ludwig Múzeum. Épületet kapna a jelenleg önálló épület nélküli Magyar Építészeti Múzeum, a Magyar Zene Háza, a most kecskeméti magángyűjteményként létező Magyar Fotográfiai Múzeum, a volt Kúria épületéből pedig a Néprajzi Múzeum is.
A park sorsára utalhat, hogy a pályázatból az derül ki, a Városligetet fogják a felhúzott új épületekhez igazítani, nem pedig fordítva, a park lehetőségeihez tervezik meg a tömböket.
A projekttel kapcsolatban tavaly a Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége is megfogalmazta aggályait.
A petíció állításai hamisak.
Baán Lászlónak, a projekt miniszteri biztosának közleménye
Az új múzeumi negyed ma Európa legjelentősebb múzeumi fejlesztése, s ehhez méltóan annak előkészületeiben az elmúlt években több mint 100 szakember vett részt s folyamatos volt az egyeztetés az országos múzeum- és építészszakmai szervezetekkel is.
A nemzetközi építészeti tervpályázattal szemben elindított petíció állításai
egytől-egyik hamisak és/vagy félrevezetőek. Természetesen a petíció által
megfogalmazott, ám valótlan, nem létező rémkép, a „Városliget tönkretétele” ellen
bármikor össze lehet gyűjteniszázezernyi aláírást. Szeretném ismételten leszögezni,
amit már oly sokszor, és amit törvény és kormányhatározatok is biztosítanak:
1. a Városliget zöldfelülete, rekonstrukcióját követően nem csökkeni, hanem nőni
fog,
2. a Városliget a megújítást és fejlesztést követően is az lesz, ami volt, egy
Európában egyedülálló komplexitású családi élménypark, amelynek működtetése
az állam törvénybe iktatott felelőssége és elkötelezettsége okán nyilvánvalóan
fenntartható,
3. egy látnivalókban annyira gazdag várost, mint Budapestet egy múzeumi negyed
létrehozása nem szegényíti, hanem gazdagítja.
Magyarország és Budapest történetében közhelyszerű tény, hogy még az olyan,
ma már minden vitán felül álló és mindannyiunk által szeretett építmények, mint
például a Lánchíd vagy a Parlament tervezése és létrehozása is óriási ellenzést és
sok éves elkeseredett vitát váltott ki. Látható és mögöttes, racionális és zsigeri ok
és indok volt és lesz is mindig arra, hogy valami miért ne jöjjön létre. A tárgyszerű
vitára eddig és ezután is nyitottan, a Liget Budapest projekt megvalósítása során mi
arra törekszünk, hogy a város végre ismét az lehessen, ami fénykorában volt: egy
tradícióira építő, világszínvonalon fejlődő, a világra nyitott európai metropolisz,
ahol lakosai otthon, az idelátogatók pedig otthonosan érzik magukat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
