- Belföld
- március 15
- orbán viktor
- fidesz
- együtt pm
- mszp
- kormányváltók
- összefogás
- porvihar
- katasztrófavédelem
Már megint ki járt jól? Orbán Viktor
További Belföld cikkek
Ahogy minden választás előtti március 15-ét, a mostanit is a kemény kampányolás uralta. Reggel kilenckor a Kossuth téri zászlófelvonásra közel hatezer ember ment el. Kövér László házelnök itt átadta a felújított teret. Arról beszélt, hogy szerinte az elmúlt négy évben elfogadott törvényeket vitatni lehet, de azt nem mondhatja senki, hogy a ciklust a tétlenség uralta.
Kövér szerint nemcsak szimbolikus értelemben volt fontos a Steindl Imre által megálmodott tér megvalósítása és a Parlament felújítása. Több mint ötezer magyar ember dolgozott a Kossuth téren, több mint kétszáz magyar gazdasági társaság vállalt szerepet a kivitelezésben.
Fél tizenegyre közel tízezres tömeg gyűlt össze a Nemzeti Múzeumnál. Idén is sok lengyel békemenetes jött Budapestre, akiket Orbán a lengyel himnusz első soraival üdvözült.
Rezsicsökkentés és Nemzeti dal
Orbán beszédének elején ellenzéki aktivisták egy tucat narancsszínű zászlót emeltek a magasba, amelyeken a miniszterelnököt Vlagyimir Putyin mellett ábrázolták. A biztonságiak nem avatkoztak közbe, a körülöttük álló kormánypárti tüntetőkkel azonban többször éles szóváltás alakult ki. Egy Orbán-Putyin zászlót a beszéd után végül elvettek a kormánypárti ünneplők és megtaposták.
Március 15-i beszédében Orbán Viktor régi jó szokása szerint történelmi távlatba igyekezett helyezni saját politikáját. Beszélt a magyarságba oltott olthatatlan szabadságvágyról, az önrendelkezésre való igényről és a rendkívüli teljesítményekre való képességről.
Évről évre egyre többek lelkében gyúlt ki a 48-as tűz, és lett belőle hol 56-os forradalom, hol rendszerváltás, hol lázadás, hol pedig kétharmados földrengető választási győzelem. Nem lehetséges, hogy mi, a szabadság magyar hívei ugyanazt a forradalmat vívjuk 1848 óta?
Orbán ezután hajmeresztő párhuzamot vont az 1848-as közteherviselésre és az úrbériség eltörlésére vonatkozó döntések és a mostani rezsicsökkentés között.
A Nemzeti dalban nem mutatna jól az a szó, hogy rezsicsökkentés, de azt könnyű belátni, hogy éppen úgy, mint ma, az igazságtalan és méltánytalan terhek csökkentése volt számukra az első és legfontosabb feladat.
A kormányfő szerint saját történelmünk arra tanít, hogy sorsunkat munkával, szorgalommal, ha kell bátorsággal és vérrel, de mindig magunknak kell írnunk. 2010-ben az volt megírva, hogy sohasem állunk fel Európa szégyenpadjáról, és sohasem dobhatjuk le a vállunkról az adósságlevelekkel kitömött koldustarisznyánkat. Mégis olyan országgá válunk, ami saját lábán áll, rendezi adósságait és csatlakozik a büszke és sikeres nemzetek sorába, nem engedi, hogy kizsebeljék, elvegyék, amiért megdolgozott. A kormányfő szerint a legegységesebb ország vagyunk Európában - az egység neve április 6.
Orbán szavait érdekesen árnyalta az LMP Pilvaxban tartott délelőtti megemlékezésén Schiffer András. Schiffer szerint nincs nemzeti függetlenség ott, ahol egy ország adósságcsapdában vergődik, és ahol az ország ezer szálon függ külső hatalmaktól. Nincs belső szabadság ott, ahol óriási vagyonokat lehet kivinni az országból, és ahol egy teljes ország függ egyetlen személy döntéseitől.
Április 6-án szerinte arról kell dönteni, hogyan szakítsunk ezekkel a feudális viszonyokkal. Az LMP ezután körbebiciklizte a nevezetes forradalmi helyszíneket.
Romlott az idő
Orbánnak kifejezett szerencséje volt az időjárással. Beszédekor nem is a március közepén
Az ellenzék bénázása és pechszériája
- Bajnai indulása, majd MSZP-vel megkötött megállapodása
- Gyurcsány kényszerű bevonása az összefogásba
- Rossz névválasztások: Együtt 2014 vs. Együtt-PM, Szepessy-féle Összefogás Párt vs. Összefogás
- Névváltoztatás egy hónappal a választások előtt (lásd Kormányváltás)
- Az MSZP-logó megnagyobbítása a szavazólapon, mert az öt párt logója alig látszana
- Simon Gábor-ügy
- Zuschlag könyve
szokásos kora tavaszi, hanem kifejezetten tavaszi, nagyon kellemes idő volt. Tudható volt viszont, hogy szombat délután jelentősen megváltozik az időjárás, ami veszélyeztetheti a kormányváltók és a Jobbik délután háromra meghirdetett nagygyűlését.
Ilyen alkalmakkor elsődlegesen a pártok saját felelőssége eldönteni, hogy megtartják-e rendezvényeiket. Most is működött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban az operatív törzs, amely rendkívüli esetekben megtilthatja a rendezvények megtartását, de délután fél egykor kiadott jelentésükben ezt nem látták indokoltnak.
Az MSZP szervezői délelőtt még nem tudtak olyan okról, ami miatt el kellene halasztani a március 15-i ünnepségüket. Délután egy óra körül azonban bejelentették: elmarad a nagygyűlés:
Az esemény lemondásával kapcsolatos döntést a rendőrséggel folytatott konzultáció után hoztuk meg. A tüntetésen részt venni szándékozó polgárok biztonsága a legfőbb prioritás.
A döntés indokoltnak látszott. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombat délután fél háromkor már másodfokú, narancssárga riasztást adott ki Budapest területére is a várható, 90 km/órásnál erősebb szél miatt.
A vihar előszele
Mesterházy Attila, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc nem akarta cserben hagyni azokat, akik nem tudtak a nagygyűlés lemondásáról, ezért bejelentették, hogy fél háromra a Petőfi szoborhoz mennek. Megjelent itt Kónya Péter, a Szolidaritás vezetője és a PM-es Szabó Tímea is.
Jól is jött ez az itt megemlékező Magyar Liberális Pártnak. Fodor Gábort ugyanis ezen a helyszínen nem sokkal azelőtt kb. nyolcvan ember várta csak. Fodor végül 200 ember előtt mondott beszédet, arról, hogy most Európával kötött unióra van szükség. Végül ennek a spontán, beszélgetős rendezvénynek is véget kellett vetni, mert eleredt az eső. A kormányváltás vezetői ezután a Klubrádióba menekültek - a rádió közleményében legalábbis így fogalmaztak.
Az ellenzéki pártszövetség március 30-án pótolja az elmaradt nagygyűlést. Közleményükben jobb híján a vihar szóval tudtak játszani:
A mai orkán az április 6-i vihar előszele (...) Orbán Viktor az a vezetője a rendszerváltás utáni Magyarországnak, aki talán a legtöbbször hivatkozott a nemzeti érdekre, ugyanakkor a legtöbbet ártott neki. Az általa meghatározott négy év szinte pontról-pontra tagadja meg 1848 márciusának örökségét. Fülkeforradalmáról kiderült, hogy ellenforradalom volt, amelyet a magyar alkotmányosság és a magyar jogállam ellen vívott: Magyarország ma nemcsak nevében nem köztársaság, hanem működésében sem – a jog itt már nem a polgárt védi a hatalom túlkapásaitól, hanem a hatalmat a polgártól.
A Jobbik a szél és eső ellenére is megtartotta nagygyűlését az Erzsébet téren. itt derült ki, hogy a figyelmeztetések nem voltak alaptalanok. A színpadon például két embernek kellett fognia a LED-falat az erős szélben. A rossz idő ellenére több ezer mber gyűlt össze, akik végig kitartottak a politikusok mellett.
Vona Gábor igazi mozgósító beszédet mondott el, "magyar szabadság"-gal, "Attila király unokái"-val és azzal, hogy ők sem Gyurcsány, sem Orbán kedvéért nem fognak megváltozni. Kijelentette, hogy őt személy szerint sem lehet megfélemlíteni, és ha kell, akkor hősi halált hal a nemzetért. Orbán Viktort is megszólította, azt üzente neki, ne legyen gyáva, és álljon ki vele vitázni.