Így reklámoz az állam
További Belföld cikkek
-
Horn Gábor: Ha most lennének választások, a Fidesz győzne - Félmeztelenül feküdt egy nő az M7-es autópálya leállósávjában
- Durva kritikákat kapott Hadas Kriszta a halála előtt, nagyon megviselték
- Késsel fenyegetőzött egy vásárló a Blaha Lujza téri Lidlben
- Soha nem látott fölényt mért a Tisza Pártnak a Medián
Ebben a választási ciklusban jóval koncentráltabban, a piacot erőteljesebben torzítva költi el reklámpénzét az állam, mint az előzőben – derül ki a Mérték Médiaelemző Műhely legfrissebb, a 2008-as és 2012-es állami reklámköltéseket összehasonlító tanulmányából.
A tanulmány szerint az állami költés mértéke nem változott jelentősen, viszont sokkal egyoldalúbbá vált. A két vizsgált év között jelentősen átalakult a szektorok részaránya az állami reklámköltésben. Négy év alatt a televízió részesedése 41 százalékról 25 százalékra esett (ez még a TV2 tulajdonosváltása előtt volt), ugyanebben az időszakban a közterületi piac részesedése 10 százalékról 25 százalékra nőtt. A közterületi piacon a Fideszhez közel álló befektetők jelentős tulajdoni hányaddal bírnak – írják a tanulmány szerzői.
Míg 2008-ban elsősorban a széles közönséghez eljutó médiumoknak volt a legnagyobb részesedése az állami hirdetések piacán, 2012-ben azoknak, amelyek a jobboldalhoz közel állnak.
Pár példa:
- 2008-ban a második legnagyobb értékben állami hirdetéseket megjelenítő, az MSZP-hez közel álló Népszabadság bevételeinek 14,1 százaléka származott ebből a forrásból, ez az összes napilapban közölt állami hirdetés bevételeinek 12,7 százaléka volt. 2012-ben a második helyezett, kormányközeli Magyar Nemzet reklámbevételeinek 44,2 százaléka jött az államtól, ami a napilapos állami hirdetési büdzsé 22,3 százaléka volt.
- A napilapok között az első helyen mindkét évben a Metropol állt, de ennek részesedése is drámaian nőtt: 12,8-ról 49 százalékra.
- 2008-ban az inkább baloldalinak tekinthető HVG reklámbevételeinek 4 százaléka származott állami hirdetésekből, 2012-ben a konzervatív szemléletű Heti Válasznál ugyanez az arány 40,6 százalékos volt.
Az elemzés készítői az adatok láttán a következő megállapításra jutottak:
Összességében azt láthatjuk, hogy az állam piactorzító szerepe erőteljesebbé vált. Különösen hangsúlyos ez abból a szempontból, hogy a vizsgált időszakban a gazdasági válság hatására visszaestek a kereskedelmi bevételek is; a baloldalhoz közelálló médiumokat így kettős veszteség érte, a jobboldali kötődésűek ugyanakkor különösebb megrázkódtatás nélkül vészelhették át ezt az időszakot, hiszen a kieső kereskedelmi bevételeket legalább részben pótolták az állami források.
Már 2008-ban is voltak jelei annak, hogy az állami hirdetők inkább kedveznek a kormánnyal nem túl kritikus médiumoknak. Ez a jelenség 2012-re uralkodóvá vált, az adatok bizonyítják, hogy a politikai szempontoknak növekvő szerepe van az állami reklámköltésben, az állam torzítja a hirdetési piacot.
A teljes tanulmányt ezen a linken olvashatja el.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
