Vannak erősebb pártok is Európában a Fidesznél
További Belföld cikkek
- Pályahiba miatt nem jár a 3-as metró egy szakaszon
- Mikulásruhát és párásítót lopott a betört kirakatból egy kenderesi férfi
- Egy dologban egyetértenek a történészek: valami nem stimmel a karácsonnyal
- Újabb közös előterjesztéssel rukkolt elő Karácsony Gergely és Vitézy Dávid
- Lázár János beköltözik Hajdú Péterhez, kényes kérdésekre ad választ
A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt európai rekordot ért el. Az európai pártok között a legnagyobb arányú támogatást gyűjtötte be.
– mondta híveinek Orbán Viktor vasárnap este a mámoros ünnepi hangulatban. Ezzel a retorikai fordulattal feltehetően azért kellett élnie a miniszterelnöknek, mert sem akkor, sem azóta nem lehet tudni, meglesz-e újra a kétharmada a kormánypártnak (azt viszont lehetett látni, hogy a szavazataik száma és aránya jócskán elmarad a 2010-estől).
Négy évvel ezelőtt azt írtuk: csak Orbánnak lehet Európában kétharmada, és ez akkor így is volt. Ma más helyzet. Persze értelmezés kérdése, mit értett európai rekord alatt Orbán Viktor. Milyen támogatottságra gondolhatott?
- A listás szavazatokra? A Fidesz-KDNP 44,36 százalékos támogatottsága az országos pártlistán nem egyedülálló.
- Az egyéni képviselőjelöltjeik támogatottságára? Ebben kétségtelenül jól teljesítettek. Narancsszínű szinte az egész ország: a egyéni képviselői helyek 90 százalékát szerezhették meg. A 106 választókerületből 95-96-ban az ő jelöltjük nyert – ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az egyéni jelöltekre leadott szavazatoknak még kisebb arányát, 44,24 százalékát szerezték meg.
- A leadott szavazatok mennyiségére? 2014-ben listán is, egyéniben is nagyjából 2,1 millióan szavaztak a Fideszre. Ez a most összesen leadott 4,8 millió szavazatnak kevesebb, mint fele. Nézhetjük úgy is, hogy az összesen 8 millió választó mindössze egynegyede támogatta a Fideszt. Nem túl jó arány.
- A parlamenti mandátumok arányára? Ebben jól teljesítettek, de ez jelentős részben az általuk kialakított választási rendszernek köszönhető. Az egyéni mandátumok túlsúlya miatt a párt a mandátumok 66 százalékát érte el, ami kiemelkedő Európában, de nem egyedülálló és nem is rekord.
Nézzük meg, kik az európai csúcstartók és kik érnek a Fidesz nyomába kedvenc honlapunk, a Parties and Elections in Europe alapján.
Monaco
A párt neve: Horizon Monaco (HM)
Irányultsága: konzervatív
Választási eredmény: 50,3 százalék
Mandátumok száma: 20 hely a 24 fős parlamentben
Mandátumarány: 83 százalék
Soha nem látott nagy győzelem a világ második legkisebb országában. A hercegség parlamentjében a mandátumok 83 százalékát szerezte meg a Horizon Monaco, ami három párt szövetségeként indult a választáson. A rendszer értelmében a legtöbb szavazatot szerző 16 egyéni jelölt jutott be a parlament szerepét betöltő nemzeti tanácsba, a 8 maradék helyet pedig a listás szavazatok alapján osztották ki.
Monacóban ugyanakkor a herceg terjeszti elő a törvényeket, és ő nevezi ki a miniszterelnöknek megfelelő államminisztert (aki most már 2003 óta nem kötelezően francia állampolgár), és a kormány is csak a hercegnek felel. Az alkotmány szerint a herceg megosztja hatalmát a parlamenttel és a kormánynak sincs befolyása a nemzeti tanácsra, azonban a parlamenti munkában csak törvényjavaslatokat hozhatnak, végleges döntést nem.
Andorra
A párt neve: Demokraták Andorráért
Irányultsága: jobbközép
Választási eredmény: 55,2 százalék
Mandátumok száma: 20 hely a 28 fős parlamentben
Mandátumarány: 71 százalék
A kétharmados Fidesz 2010 után nem sokáig élvezhette az európai diadalt. Az egy magyar városnyi lakosú (85 ezres) társhercegségben 2011-ben politikai atombomba robbant, miután a parlamenti helyek 50 százalékával kormányzó szociáldemokraták nem tudták elfogadtatni a 2011-es költségvetést. A szociáldemokraták Európa egyik leggazdagabb adóparadicsomában hajmeresztő reformokat akartak bevezetni: személyi jövedelemadóval, sőt áfával próbálkoztak. Megbuktak.
Szerbia
A párt neve: Szerb Haladó Párt (SNS)
Irányultsága: nemzeti konzervatív
Választási eredmény: 48,4 százalék
Mandátumok száma: 158 hely a 250 fős parlamentben
Mandátumarány: 63,2 százalék
A 2012-es májusi elnökválasztáson az egykori radikális nacionalista Tomiszlav Nikolics nyert, a parlamenti választáson pedig az általa alapított Szerb Haladó Párt (SNS) tarolt. Nikolics azután hozta létre az SNS-t, hogy szakított a háborús bűnösként Hágában ítéletére váró Vojiszlav Seselj Szerb Radikális Pártjával (SRS), amely mára ki is szorult a parlamentből. Nagy meglepetésre a Szlobodan Milosevics köpönyegéből előbújt radikálisok vezetésével Szerbia sokkal gyorsabban haladt az EU-integráció felé, mint az egy évtizeden át kormányzó demokraták idején.
Törökország
A párt neve: Igazság és Fejlődés Pártja (AKP)
Irányultsága: mérsékelt iszlám konzervatív
Választási eredmény: 49,8 százalék
Mandátumok száma: 327 hely az 550 fős parlamentben
Mandátumarány: 59,4 százalék
Recep Tayyip Erdogan már rájöhetett volna, hogy náluk valami nincs rendben a választási rendszerrel. Az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2011-ben harmadszor nyerte meg a választásokat, de az 50 százalékos eredmény nem volt elég a parlamenti kétharmadhoz. Pedig volna egy nagy feladat: új alkotmányt kellene írni a hadsereg által elfogadott 1982-es alaptörvény helyett.
Málta
A párt neve: Munkáspárt
Irányultsága: szociáldemokrata
Választási eredmény: 54,8 százalék
Mandátumok száma: 39 hely a 69 fős parlamentben
Mandátumarány: 56,5 százalék
A 413 ezer lakosú törpeállamban 15 év után váltotta le az előrehozott választáson a Munkáspárt, a jobbközép Nemzeti Pártot. Kis országnak kis parlamentje van: bőven elég oda a 69 hely.
Szlovákia
A párt neve: Irány – Szociáldemokrácia (Smer)
Irányultsága: szociáldemokrata
Választási eredmény: 44,4 százalék
Mandátumok száma: 83 hely a 150 fős parlamentben
Mandátumarány: 55 százalék
Előrehozott választást kellett tartani 2012-ben, miután Iveta Radičová kormánya 2010-ben bizalmi szavazással kötötte egybe az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközhöz (ESFS) való szlovák hozzájárulás parlamenti megszavazását. Mivel a Szabadság és Szolidaritás párt tartózkodott, a javaslat nem ment át és a kormány megbukott. Később a Smer segítségével tudták elfogadni az ESFS-ben való közreműködést. A Radičová-kormány ügyvezetőként maradt hivatalban, 2011-ben pedig kitört a korrupciós és lehallgatási botrány, a Gorilla-ügy. A korábban már kormányzó Robert Fico pártja ezután elsöprő győzelmet aratott.
Albánia
A párt neve: Albán Szocialista Párt
Irányultsága: szociáldemokrata
Választási eredmény: 41,4 százék
Mandátumok száma: 66 hely a 140 fős parlamentben
Mandátumarány: 47,1 százalék
Edi Rama volt tiranai főpolgármester vezetésével az albán szocialisták 2013-ban váltották le Sali Berisha, a kommunista rendszer 1991-es bukása óta meghatározó politikus és kormányfő jobboldali Demokrata Pártját (ők 30 százalékot és 49 helyet nyertek el a parlamentben). Az új kormánynak le kéne gyűrni a korrupciót és a szervezett bűnözést, csak így kerülhet közelebb az uniós tagjelölti státuszhoz.