Megszereztük a nemzeti tanárkar kampányleveleit

A határidőig 384 tanár jelezte, hogy szeretne bekerülni a Nemzeti Pedagógus Kar 125 fős küldöttgyűlésébe. A küldöttgyűlésnek a jövőben fontos szerepe lesz a kormányzati javaslatok támogatásában vagy elutasításában.

A Pedagógusok Demokratikus  Szakszervezete hétfőn úgy értékelte, hogy a  pedagógus társadalom alig két ezreléke akar szerepet  vállalni „az oktrojált testület" munkájában. Ha jobban megnézzük, országos átlagban elvileg van választék. Háromszor annyian akarnak jelöltek lenni, mint ahány hely lesz a küldöttgyűlésben.

Egyelőre persze csak 384 jelöltaspiránsokról beszélhetünk. Ők akkor lehetnek valódi jelöltek, ha ma éjfélig elegendő ajánlást szereznek az induláshoz. A tanároknak regisztrálniuk kell a Nemzeti Pedagógus Kar honlapján, és a számukra szimpatikus indulókat itt támogathatják. Minden jelöltnek a megyéjében  tanító tanárok legalább fél százalékának megfelelő számú ajánlást kell összegyűjtenie. Vas megyében ehhez 15 ajánlás elég, egy nagyobb megyében 40-80, Budapesten pedig már 142 támogató kell. Azt ugyanakkor nem tudni, milyen a jelentkezők eloszlása: lehetnek megyék, ahol sok jelentkező közül lehet majd választani, másutt elképzelhető, hogy mindenki bejut, aki kellő számú ajánlást, majd szavazatot szerez. 

Az indulók neve már nyilvános(.pdf). A PDSZ a névsor láttán azt állítja, hogy a jelentkezők jó része iskolaigazgató, vagy pedig igazgatóhelyettes, akik „közvetlen egzisztenciális és szakmai függésben vannak tankerületük vezetőjétől". 

A pedagógus kart bojkottálják a szakszervezetek, mégis vannak, akik úgy gondolják, kritikus hangú tanárok is bekerülhetnének a kormány által létrehozott testületbe. A jelentkezőknek egy maximum 3000 karakternyi bemutatkozó levelet kellett feltölteniük a pedagóguskar online felületére. A motivációs leveleket vagy akár nevezhetjük őket kampányszórólapoknak is, csak a szavazó tanárok láthatják, de az Indexnek sikerült megszereznie az egyik tiszántúli megyében indulók bemutatkozásait. Következzen néhány tanulságos részlet arról, hogy ki és miért szeretne bekerülni a Nemzeti Pedagógus Kar küldöttgyűlésébe.

Személyes hatások

Több olyan jelentkező van, aki láthatóan azonosult a kormány elképzeléseivel. A motivációs levélben talán nem véletlen említi meg Hoffmann Rózsát és a Nemzeti Pedagógus Kar alakulását előkészítő, decemberben elhunyt Dobos Krisztinát. Az egyik aspiráns így mutatja be magát:

Jelenlegi kinevezésemet (...) Dr. Hoffmann Rózsa államtitkár asszonytól vehettem át ünnepélyes keretek között. Részt vettem a Nemzeti Pedagógus Kar Előkészítő Bizottságának egyeztetésein és személyesen is több ízben beszéltem volt elnökével, dr. Dobos Krisztinával. Az Ő hatására és a vele folytatott beszélgetés miatt gondolom azt, hogy nagyon nagy szükség van egy olyan minden pedagógus érdekeit érvényesítő érdekképviseleti szervezetre mely alulról építkezve tud olyan országos szervezetté alakulni mely az oktatást érintő bármilyen kérdésben megkerülhetetlenné kell, hogy váljon.

Egy másik jelentkező segíteni szeretne:

Szakmai tapasztalatommal szeretném segíteni a jelenlegi, sok tekintetben új oktatáspolitikai elképzelések megvalósítását városunkban és térségünkben. Őszintén bízom benne, hogy ebben a tevékenységemben a most alakuló szervezet , a pedagógus kamara megfelelő terepet, optimális szervezeti hátteret tud biztosítani.

Segítőkész embernek ismernek

A következő jelöltnek már csak a helyesírása miatt sem adnánk sok esélyt – bár nem nyelvtani versenyre pályázik. Mintha nem ismerné a központozás alapvető szabályait, pedig egy iskolaigazgatóról van szó. Ő „rendszerszinten" szeretne megoldást.

Mindig is tanár akartam lenni, gyerekekkel foglalkozni,tanítani.Mióta pedig igazgatóként dolgozom arra is rá jöttem a kollégáknak a tanári társadalomnak szüksége van egy közös fórumra egy olyan platformra ahol egységesíthetik álláspontjaikat, ahol lehetőség adódik akár rendszerszinten is a problémák felvetésére, megoldására. Ezért akarok a nemzeti pedagógus kar tagja lenni!

Egy tanár az Indexnek azt mondta: az ő tantestületüket nem nagyon mozgatta meg a küldöttgyűlés választása. Szerinte most is azok jelentkeznek, akik eddig is igyekeztek mindenhol ott lenni, és saját karrierjüket építeni. A motivációs levelek között több ilyet találni. A jelentkezők aggályosan elkerülik az oktatáspolitikai kérdések boncolgatását. Inkább eddig elért szakmai eredményeiket sorolják fel, és hangsúlyozzák jó kommunikációs képességeiket. Íme, itt egy példa:

Munkatársaim lelkiismeretes, megbízható, segítőkész embernek ismernek, aki szem előtt tartja nem csak a rá bízott tanulók érdekeit s fejlődését, de képes azt összeegyeztetni mindenféle egyéb szemponttal, ami az oktatásban, egy iskola életében megjelenhet. Életkoromnak abban a szakaszában tartok, amelyben a tapasztalat és a motiváció azonos szintre emelkedett, szakmai fejlődésem mellett a közügyek is foglalkoztatnak.

Ez lesz az a fórum, akár akarjuk, akár nem

Ahogy számítani lehetett rá, több olyan tanár van, aki kritikusan szemléli az oktatásban most zajló folyamatokat. Van, aki csak óvatos bírálatot fogalmaz meg:

Az elmúlt négy évben alapjaiban változott meg a magyarországi közoktatás rendszere, mindannyian tapasztaltuk és átéltjük sokszínű tevékenységeinkben. Nem egy esetben éreztem azt, hogy szakmai vélemények, érdekek, értékek nem a súlyuknak megfelelően képviseltetik magukat ebben a folyamatban.

Más egy kicsit bátrabb, és hisz a Kádár-korszak „belülről reformáljuk meg a rendszert" elméletében:

A Pedagógus Kar létrehozása számos vitát váltott ki a sajtóban és a szakmán belül egyaránt. Személyes véleményem szerint az elkövetkező években ez lesz az a fórum (akár akarjuk, akár nem), ahol a legtöbbet tehetünk annak érdekében, hogy hivatásunk érdekérvényesítő képessége, megítélése és megbecsülése minél nagyobb arányban javuljon.

Ugyanez a tanár még azt írja: 

Feltétlenül szükség van arra, hogy minél inkább a pedagógusok érdekeit képviselő jelöltek legyenek jelen ezekben az állami szervekben, hogy a hivatalostól eltérő álláspontok a döntéshozókhoz is  eljussanak, illetve a szakmai közösségek véleménye is tükröződjön a döntéshozatalban. Gondolok itt a tankönyvellátás zavaraira, a tantervek változtatgatásaira, a pedagógusok elismerésére, az óraterhelésére, vagy éppen a portfólió szükségtelenségére, értelmetlenségére. (...) Ehhez arra van szükség, hogy minél több hétköznapi, a mindennapi munka menetét jól ismerő pedagógus vállaljon jelöltséget.

Állítsák vissza az iskolák önállóságát!

Egy másik tanár nem rejti véka alá véleményét. Bemutatkozó levelében komplett programot

fogalmaz meg. Szerinte a Kar legfőbb feladata az, hogy a pedagógusok (kérdőívekkel megismert) véleményét közvetítse az oktatásirányítás felé, és érje el, hogy ez minél jobban érvényesüljön a döntéshozatalban. Ezután pontokba szedi kritikus javaslatait:

• El kell érni, hogy az oktatásban csak előre megfogalmazott, a pedagógusokkal megvitatott alternatívák alapján történjenek változások.
• Véget kell vetni annak, hogy alapos előkészítés nélkül és gyakran szinte betarthatatlan határidőkkel rendelnek el változtatásokat.
• Részben vagy teljesen vissza kell állítani az oktatási intézmények önállóságát, önálló, ésszerű gazdálkodását.
• A törvény alapján kötelezően megalkotandó Pedagógus Etikai Kódex csak a pedagógusmunkához feltétlenül szükséges előírásokat tartalmazza! Semmiképpen ne adjon alapot a magánéletbe való beavatkozásra, ne korlátozza a pedagógusok véleménynyilvánítását sem közösségi oldalakon, sem a széles nyilvánosság előtt!
• A kiemelkedő munkát végzők anyagi elismerését olyan minősítési rendszerrel kell elérni, ami alkalmas a ténylegesen végzett tevékenység értékelésére. Ne kelljen a kiválóság bizonygatására hatalmas munkával dokumentumok tömegét gyártania a pedagógusnak.
• A Könyvtárellátó (KELLO) jelentősebb késésért fizessen komoly kártérítést ügyfeleinek. Köteles legyen gyorsan elérhető telefonos, internetes ügyfélszolgálatot működtetni. A tankönyvfelelősöket részesítse a korábbiakhoz hasonló, méltányos díjazásban a KELLO.

Egy másik tanár személyes sérelmeivel kampányol. Ezt írta bele a motivációs levélbe:

Az én korosztályom az, aki a pedagógus életpályamodell kapcsán a legtöbb sérelmet szenvedte, szenvedi el. 32 éves munkaviszony után nem tölthetem fel a portfóliómat, mert a Gyes éveit le kell számolni a közalkalmazotti jogviszonyból. (...) Szakértői névjegyzékbe kerülésemet az új jogszabály szerint nem fogadták el, mert még nincs meg a szakvizsgám. (...) Az évtizedek óta végzett munkám elismeréséül kapott kiemelt bérpótlékot elvették, így most a minősítésnél úgyszólván a nulláról indulok. Számos kolléga küzd ezekkel a problémákkal. Ezért kell, hogy a törvények , jogszabályok megalkotásakor a felelős tárca megismerje a pedagógusok véleményét.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!