Végrehajtót küldött a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőre a kirúgott cégvezér
Az egykori elnök-vezérigazgatót 2010 augusztusában bocsátották el rendkívüli felmondással egy szoftvervásárlási ügy miatt.
Reményik a kirúgás miatt bírósághoz fordult. A munkaügyi perben az elbocsátás formai körülményeit kifogásolta, azt állítva, hogy a rendkívüli felmondásról szóló iratokat nem a helyére kinevezett új vezérigazgatónak, hanem az állam tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Fejlesztési Bank vezetőjének, Baranyai Lászlónak kellett volna aláírnia.
Reményik már az elsőfokú bírósági döntés alapján megkaphatta volna 6,2 milliós havi átlagfizetése alapján a felmondás után elmaradt fizetését, annak ellenére, hogy a bíróság kimondta, hogy a rendkívüli felmondás megalapozott volt.
Mindkét fél fellebbezett, az ügy így tovább folytatódott. 2013 nyarán a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék még kedvezőbb ítéletet hozott, amikor kimondta, hogy Reményiknek a másodfokú ítélet meghozatalának napjáig, tehát jóval hosszabb időtartamra jár az elmaradt havi fizetése, amihez ráadásul késedelmi kamatot is kell fizetnie az állami cégnek. A Fővárosi Bíróság szerint több milliós végkielégítés is jár Reményiknek, illetve kártérítés amiatt, hogy a NIF nem engedte megvásárolni kedvezményesen korábbi céges autóját.
A kirúgott NIF-vezér így összességében több mint 300 millió forintot várhatott korábbi cégétől.
A NIF a másodfokú bíróság döntése után a Kúriához fordult, és a felülvizsgálati kérelemmel együtt kérte a kifizetés végrehajtásának felfüggesztését. Annak ellenére, hogy erről Reményiket 2014 januárjában tájékoztatták, ő mégis elindította a végrehajtási eljárást, amely végül sikertelenül zárult.
A Kúria az ügy tárgyalását június 18-ra tűzte ki. A NIF Zrt. bízik a számára kedvező döntésben, ahogy Reményik Kálmán is. A korábbi cégvezér az Indexnek azt mondta, jogszerűen indította el a végrehajtást, mert a másodfokú ítélet jogerőre emelkedett, és hónapokig nem kapott semmilyen magyarázatot a cégtől arra, hogy miért maradtak el a kifizetések. Reményik szerint ráadásul a Kúria-döntés előtt a jogszerűen járó pénzekkel megpróbálják negatív színben feltüntetni, holott a jelenlegi vezetés átlagfizetésének nagyságrendje nem tér el az ő egykori jövedelmétől.