Etikai eljárás indulhat a "cigánybűnözést" emlegető gyulai bírónő ellen

Etikai eljárás indulhat annak a gyulai bírónőnek az ügyében, aki a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatására irányuló keresetet elutasító határozatának indoklásában a "cigánybűnözés" kifejezést használta, mondta az MTI-nek Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke.

A Pécsi Ítélőtábla elnöke szerint felvethet etikai kérdéseket az eset, elsősorban abban a vonatkozásban, hogy egy bíró az ítéletben mennyire fogalmazhatja meg személyes véleményét.  A Magyar Bírói Egyesület azonban csak etikai vonatkozásokkal foglalkozhat. Sem az eredeti bírósági eljárás érdemi kérdéseiről, sem az esetleges alapjogsértésekről nem foglalhatnak állást.

A Gyulai Törvényszék március 24-én hozott, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatására irányuló keresetet elutasító határozatának indoklásában Mucsi Erika tanácsvezető bíró ezt írta:

nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos (...), az átfedések alapot adnak az anomáliák "cigánybűnözésként" való megfogalmazására.

A hítározat nyilvánosságra kerülése után több politikai párt és jogvédő szervezet tiltakozott a fenti megfogalmazások ellen. Több civil szervezet kezdeményezett etikai eljárást a gyulai bírónő ellen. Ennek megindítására csak bírónak van lehetősége, és napokon belül eldől, hogy erre sor kerül-e, mondta Makai Lajos.

Az egyesület 2005-ben fogadta el az első magyar bírói etikai kódexet. Akkor létrejött az Országos Bírói Etikai Tanács, amely a hozzá forduló bírók által felvetett, kifogásolható bírói magatartásokról nyilvánít véleményt határozat formájában. Azóta 21 ilyen határozat született.

A bírák jogállásáról szóló törvény szerint fegyelmi vétséget valósíthat meg minden olyan magatartás, amely a hivatás méltóságát, tekintélyét sérti. Ettől meg kell különböztetni azokat a nem fegyelmi eljárásra tartozó, de mégis szóvá tehető jelenségeket, amelyek etikai problémákat vethetnek fel.

A bírákkal szemben vannak olyan elvárások, amelyek jogszabályba nem foglalhatók. Mégis szükség van a rögzítésükre, és elvárható egy bírótól, hogy ezeknek megfeleljen. Ha például egy bíró a mentelmi jogára hivatkozással bújik ki egy közlekedési szabálysértés jogkövetkezményei alól, az nem tekinthető jogszabályba ütközőnek, de etikátlan. Ezt egy konkrét esetben a tanács meg is fogalmazta. Szintén etikai vizsgálat tárgya lehet, ha például valaki egy futballpálya nézőterén a keménymagban szurkol - akár kulturált formában - miközben körülötte trágár, esetleg rasszista megnyilvánulások is elhangzanak - sorolta a példákat Makai Lajos.

A bírói etikai tanács általános véleményt fogalmaz meg bizonyos magatartásokkal kapcsolatban, de ezeket nem köti konkrét személyhez. Ugyanakkor - mivel a konkrét esetek nem egyszer beazonosíthatók -, kritikák fogalmazódtak meg amiatt, hogy az érintettek az etikai eljárásban nem "védekezhetnek". A tervek szerint a megújuló etikai kódex alapján lehet majd személyre szóló is az eljárás, amelyben az érintett is elmondhatja véleményét.

A csaknem egy évtizede elfogadott kódex korszerűsítése jelenleg tart, részben az eljárás, illetve az eljáró szervek változnak, részben pedig - az új élethelyzetekre, például az internetre tekintettel - a kódex tartalma is. A szövegtervezetet az Országos Bírósági Hivatal integritás munkacsoportja készíti, de azt szakmai rendezvényeken megvitatják a bírói kar más tagjaival is.

Az új kódex a nyáron elkészülhet, de már nem az egyesület, hanem az Országos Bírói Tanács fogadja el - mondta Makai Lajos.