Blöffnek kicsit durva lenne a kémvád

Túl nagy tétje van annak, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése alapján a Legfőbb Ügyészség kérte Brüsszeltől Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését, méghozzá azzal az indokkal, hogy a jobbikos EP-képviselő az Európai Unió ellen, Oroszországnak kémkedett. Bár hivatalosan keveset vagy szinte semmit nem lehet tudni, de éppen ez az, ami miatt bizonyosan pontosak a kormány szócsövének is tekinthető Magyar Nemzet állításai: éppen a kémügyek azok, ahol általában minden, az üggyel kapcsolatos részlet titkos. Sőt, nemcsak a részlet, de még az alapinformációk is. Éppen ezek erősítik meg a gyanút, hogy itt egy valóban nagyon súlyos ügyről van szó. 

Kovács Béla és Alekszandr Zsukov az orosz parlamenti alsóház, az Állami Duma első elnökhelyettese beszélget az Oroszország Gáza 2012 című nemzetközi fórumon Moszkvában 2012. november 20-án.

Fotó: Jurij Kocsetkov

A titkossága miatt az ilyen, titkosszolgálatokkal kapcsolatos sztorik alkalmasak lehetnek arra, hogy egy kampányidőszakban besározzák vele a politikai ellenfelet (ez esetben a Fidesz a Jobbikot). Főleg egy olyan országban, ahol erősen inog az intézményekbe vetett bizalom, és ahol a legfőbb ügyész Orbán Viktor privát partiján és stadionavatóján meghívott vendégként bukkan fel. Vagy ahol az ügyészség egy választási kampány kellős közepén információkat szivárogtat a kormányközeli sajtónak, ahogy ez történt a Simon-ügyben.  

Ez nem csak Kovácsról szól

Kovács Béla kémügye mégsem hasonlítható az eddigi titkosszolgálati botrányokhoz. A kilencvenes évek nagy port kavart botrányaiban – így például az első Orbán-kormány által kirobbantott megfigyelési ügyben, vagy a Nyírfa-ügyben, az olajügyekben, a 2010 előtt robbantott UD-ügyben, majd a második Orbán-kormány idején terített Portik–Laborc-botrányban – nem volt külföldi, főleg nem orosz szál. Csak magyar érintettek, magyar szereplők. Kovács ügyében viszont nemcsak a jobbikos politikus, hanem orosz diplomaták, közvetve pedig a Kreml is érintett – függetlenül attól, hogy igaz-e a Kovács ellen felhozott kémvád, vagy sem.

Az Indexnek név nélkül nyilatkozó, de a hírszerzés területét testközelből ismerő források éppen ezért nem valószínűsítik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal egy koncepciós eljáráshoz asszisztálna, vagy felsőbb utasításra megalapozatlanul tenne feljelentést egy ilyen ügyben, ehhez ugyanis Kovács orosz sztorija túl meredek. Ahogy egyikük fogalmazott, ez „blöffnek kicsit durva lenne”.

Forrásaink szerint ha egy kémet lelepleznek, akkor az ellenérdekelt állam általában válaszlépéseket tesz. Különösen igaz ez Oroszországra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az oroszok már most rászállnak, „rádolgoznak” azokra, akik odakint vagy bárhol a világon a magyar hírszerzésnek, azaz az Információs Hivatalnak dolgoznak az oroszok ellenében. Az, hogy vannak ilyen emberek, nem titok, az Információs Hivatalnak éppen ez a dolga, hogy információkhoz jusson nyilvános és kevésbé nyilvános csatornákon, vagy éppen beszervezett ügynökein keresztül.

És különösen aktív a hírszerzés akkor, amikor a szomszédos Ukrajnában éppen történelmet írnak, vagy amikor nemzetgazdaságilag és nemzetbiztonságilag jelentős megállapodásokat köt a magyar állam Oroszországgal. De ha lesz is válaszlépés, az valószínűleg nem a nyilvánosság előtt zajlik majd, bár ilyenre is volt már példa nem egyszer.

Sok vagy kevés itt az orosz kém?

„Ez hullámzó. Van, amikor minden oroszban kémet látnak, van, amikor arról beszélnek, hogy nincs semmi mozgás” – felelte az egyik forrásunk arra a kérdésre, hogy a magyar kémelhárítás szerint sok vagy kevés orosz kém tevékenykedik idehaza. Szerinte ez nagyban függ attól is, hogy egy adott hivatal milyen hatékonysággal dolgozik. Ha jól, akkor sok a kém, ha rosszul, akkor igyekeznek azt kommunikálni, hogy nincsenek is olyan sokan.

Mindez azért érdekes, mert hetekkel a Kovács-féle kémbotrány kirobbanása előtt éppen a Magyar Nemzet írt arról, milyen sok az orosz kém Magyarországon.  Az ominózus cikk  szerint  az ukrajnai válság miatt megélénkült az orosz hírszerzés tevékenysége: a NATO tervezett hadműveleteiről, az Európai Unió tervezett lépéseiről gyűjtenek információkat. Míg korábban civil és álcivil szervezeteken, alapítványokon, a sajtón keresztül próbáltak információkat szerezni, mára inkább saját embereket ültetnek kulcspozíciókba, illetve vezető beosztású embereket környékeznek meg. Ez a kapcsolatépítés, üzleti beszélgetéseknek álcázott adatszerzés megélénkülése pedig már a magyar elhárító szerveknek is szemet szúrt - írta a lap május 5-én.  

Egyébként nem csak a kémelhárítási feladatokat ellátó Alkotmányvédelmi Hivatal csíphet el kémeket, de a hírszerzésért felelős Információs Hivatal is. Utóbbi akkor, ha külföldön, például egy távoli magyar külképviselet munkatársával kapcsolatban merül fel a gyanú, hogy valamelyik ellenérdekelt szolgálat megkörnyékezte. 

Volt már, aki lebukott

Magyarországon egyébként nem lenne példa nélküli, hogy a rendszerváltás után valakit azért ítélnek börtönre, mert az oroszoknak kémkedett. Az Index – a kémelhárítás és a hírszerzés területét ismerő – forrásai tudnak ilyen esetekről, de ezeket senki nem verte nagydobra, nem kerültek nyilvánosságra. Sőt, olyan eset is előfordult, hogy az Információs Hivatal egyik munkatársáról derült ki, hogy titokban kapcsolatot ápol az amerikai hírszerzéssel. Utóbbi eset éppen az első Orbán-kormány idején történt, de az illető megúszta, csak a hivatalból távolították el, nem lett belőle büntetőügy, igaz, ő tagadta és a mai napig is tagadja a vádat. (A nem mindennapi történetet e cikk írója korábban a Hvg.hu-n korábban részletesen megírta.)

Fotó: Bődey János

A jobbikos kémbotrány kirobbanásakor Kovács Béla az újságíróknak azt mondta: szeretné, ha a parlament nemzetbiztonsági bizottsága nyilvánosan tárgyalná az ügyét.

Ez viszont nonszensz és teljességgel kizárt, és ezzel nyilvánvalóan Kovács Béla is tisztában van, vagy ha ő nem, akkor pártja nemzetbiztonsági szakértői. Egy ilyen eljárás tele van államtitkokkal – vagy új nevén: nemzeti minősített adattal –, így kizárt, hogy akár egy ezzel kapcsolatos nemzetbiztonsági ülés, akár egy büntetőügy teljesen sajtónyilvános legyen, erre korábban és a jövőben sem lesz példa.

A Jobbiknak viszont remek lehetőség arra, hogy a közvélemény felé azt kommunikálja, hogy ő transzparenciát és teljes átvilágítást akar, bezzeg a Kovács Bélát lejárató hatóságok és politikusok titkolóznak.

„Ha Kovács ügyét tárgyalni fogják, akkor előkerül azoknak az orosz diplomatáknak és titkosszolgáknak a neve, akikkel állítólag találkozott. Előkerülnek államtitkok, és természetesen nemzetbiztonsági érdekeket sérthet, ha ezek az adatok nyilvánosságra kerülnek. Teljesen magától értetődő, hogy ilyenkor zárt ülést vagy zárt tárgyalást kell tartani" –  mondta forrásunk. Nem is olyan régen például azért indult eljárás egy kémügy vádlottja ellen, mert az egyik bírósági tárgyalás során a hóna alatt tartott mappán látszott a 2041-ig titkosított ügy felirata, és azt akár le is fotózhatta volna azt egy kíváncsiskodó.

A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal már befejezhette a vizsgálódást Kovács ellen, és innentől fogva az ügyészség dolga a további eljárás lefolytatása. Ez jelentheti azt is, hogy az ügyészség még nyomoz, de akár azt is, hogy további információkat kér a kémelhárítástól. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!