Lázár saját emberei sikertelenségével magyarázkodott?

Lázár János városa, Hódmezővásárhely kétmillió eurós egészségügyi beruházással profitált abból az uniós programból, amit a napokban eredmény nélküli pénzégetésnek minősített az általa vezetett Miniszterelnökség.

Lázár János

Fotó: Beliczay László

Az Index szerdán írta meg, hogy román irányítás alá kerülhet a Magyarország–Románia határon átnyúló együttműködési program, és Szlovákia is elhappolhatja a hasonló szlovák–magyar programban az irányító hatósági szerepköröket. A programok összességében 120-130 milliárd forintnak megfelelő pályázati kerettel hét éve működnek az érintett országok és az Európai regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában.

Információi szerint a programok 2008 óta minden évben forrásvesztés nélkül teljesíteni tudták az éves kifizetési kötelezettségvállalásaikat, ami eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy ez nem mondható el a nagy uniós pénzforrásokról, mint a KÖZOP, a KEOP és a TÁMOP.

A magyar-román program egészségügyi infrastruktúra fejlesztési, félmilliárd forintos projektjéből szerelték fel többek között a hódmezővásárhelyi és a szentesi kórházat is mammográfiai szűrésekhez használatos orvosi berendezésekkel. Több határ menti város egészségügyi intézményében épületeket is létesítettek ebből az uniós forrásból, más projektekben pedig árvízvédekezésre, utak, kerékpárutak építésére fizettek ki jelentős összegeket.

Az Index cikkére reagálva a Miniszterelnökség meglepő módon mégis azzal állt elő, hogy a határ menti programokat évek óta az eredménytelenség jellemezte, csak eddig az „senkit nem zavart”. „2007 óta mintegy 127 milliárd forint fejlesztési forrást égettek el eredmények nélkül a feladattal megbízott állami szereplők” - szögezi le a nyilatkozat hozzátéve, hogy ezt a helyzetet csak azok akarhatják fenntartani, akik egzisztenciálisan is függenek a programoktól. „A kérdés, hogy tovább engedjük folyni mindazt, ami az elmúlt hét évben történt, vagy új alapokra helyezzük szomszédjainkkal az együttműködést.”

Az érvelés nemcsak a sikertelenség hangoztatása miatt okozott komoly megdöbbenést a programokat jól ismerők körében, hanem azért is, mert a határ menti programok menedzselésért azóta is ugyanazok a vezetők felelnek, mióta a Miniszterelnökség átvette az uniós pénzek felügyeletét az NFÜ-től. A határ menti programok irányító hatóságáról folyó brüsszeli egyeztetésen áprilisban például Dányi Gábor, volt NFÜ-alelnök, és Simó Balázs, volt NFÜ-s irányító hatósági vezető képviselte az országot, akiket sok korábbi vezetővel együtt átvett a Miniszterelnökség, amikor az uniós pályázati rendszer javítása érdekében tavaly magához vonta az ügyeket.

A Miniszterelnökség közleménye nem keresi a hazai felelősöket, hanem azt sugallja, hogy az eredménytelenségért a román és a szlovák fél hibáztatható, mert velük csak akkor lehet konstruktív megállapodásra jutni, ha Magyarország beáldozza a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusra a két program vezetését.

Arról azonban nem esik szó, hogy a Miniszterelnökség nem sok energiát fektetett a szomszédokkal való konszenzus kialakításába. Az egyetlen - tavaly év végén - megtartott munkacsoportülésre a románok magas szintű delegációval érkeztek ugyan, de nem volt kivel érdemben egyeztetni, mert Budapestről csak néhány szakértő érkezett. 2014 tavaszán pedig a román Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium kérette be a magyar nagykövetet, mert szerintük kifejezetten sértő hangnemben íródott a témában Budapestről küldött hivatalos levél.

Úgy tudjuk, a héten kormányülésen is szó esett a határon átnyúló programokról. A kabinetben azt nehezményezték, hogy a Miniszterelnökség kormányzati egyeztetés nélkül ajánlotta fel az irányító hatóságok átadását, holott érvényben van egy korábbi kormány döntés, amely szerint ezeket a pozíciókat – eddig öt volt Magyarországon – nemzetstratégiai okokból meg kell tartani.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!