Döntött az AB a kommentelőbűnözésről

Az Alkotmánybíróság keddi döntése szerint egy honlap felelős az ott megjelent kommentekért. A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét perelte be egy ingatlanforgalmazással foglalkozó cég, az Experient, mert az MTE egyik (ennek a cégnek a reklámjairól szóló) cikke alatt lehetőség volt a kommentelésre, és ott szidták ezt a céget.

Az AB döntése szerint mindegy, hogy a honlap működtetője tudott-e a kommentről, és az sem számít, hogy kérésre azonnal eltávolította: mindettől függetlenül felelős a komment tartalmáért az MTE, mert az ő felületén jelent meg.

Annyira szigorú ez a felelősség, hogy sehol sem fogja megérni lehetővé tenni a kommentelést

– fűzte hozzá az AB döntéséhez Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója. Szerinte az ilyen szigorú felelősség „chilling effect” hatású lesz (ezt magyar dermesztő hatásnak szokták fordítani), vagyis vissza fogja fogni az internetes szólásszabadságot, mert egyszerűen nem éri meg majd lehetővé tenni a kommentelést. A TASZ álláspontját itt olvashatja el.

Az AB döntésének fontos eleme az is, hogy a kommentért vállalt felelősség a testület szerint független attól, hogy moderált, vagy moderálatlan a kommentelés a honlapon. Mindkét esetben felelős a hozzászólás tartalmáért a honlap működtetője.

„Az internet sem jogmentes terület” – fogalmaz a döntésről szóló alkotmánybírósági közlemény, ezzel arra utalnak, hogy függetlenül a közlés módjától (szóban, interneten, sajtóban), azért bizonyos esetekben felelősséget kell vállalni.

A döntéssel egyedül Stumpf István alkotmánybíró nem értett egyet, szerinte az értesítési-eltávolítási eljárás lenne a jó megoldás: vagyis, hogy csak akkor felelős a komment tartalmáért a honlap működtetője, ha megfelelő jelzés ellenére, kellő időben nem távolította el a kommentet, emelte ki a sajtótörvény blogon Nádori Péter, az MTE elnöke.

A konkrét esetben a felperes ingatlancég nem kért pénzt a komment miatt, csak a jogellenesség megállapítását és a komment eltávolítását. Nádori felveti, hogy az AB lehet, hogy máshogy döntött volna, ha pénzről is szó lett volna a keresetben, mert elképzelhető, hogy akkor már aránytalanul súlyosnak tartotta volna a kommentért kiszabott szankciót.

Az ügy egyébként a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt van (a testület eljárását már az AB döntésének megszületése előtt meg lehetett indítani). A strasbourgi eljárásban az Index is érintett, a beadványunkra a Magyar Állam által küldött válasz múlt héten érkezett meg.

Az AB döntése itt olvasható el.