A III/II-es belügyi államtitkár nem mond le

A lemondásról nem volt mérlegelni valóm, mert nincsenek bűneim. (...) Nem mondok le, mert nincs miért.

- foglalt össze álláspontját Tasnádi László rendészeti államtitkár a Belügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Tasnádi hangsúlyozta:  államtitkári kinevezése előtt Pintér Sándor és Orbán Viktor is tudott III/II-es állambiztonsági múltjáról. 

Mint a HVG alaphíre nyomán az Index részletesen megírta: Tasnádi László levéltári adatok szerint 1988-1989-ben a BRFK állambiztonsági szervénél a III/II-2. Osztály C alosztály vezetője volt. Ugyancsak levéltári adatok szerint Tasnádi László Nagy Imre 1989-es újratemetésén operatív tisztként két titkos megbízottal (tmb.) tartotta a kapcsolatot, és tőlük jelentéseket kért.

Tasnádi azt mondta: életpályájára a mai napig büszke.

A rendszerváltás előtt is voltak kémelhárítók és terrorelhárítók. Ez egy szakma. Ne keverjük össze a politikával. Sajnos nem 1989 után születtem.

A most 60 éves Tasnádi László a rögtönzött sajtótájékoztatón részletesen ismertette életrajzát. A Volán egyesületben sportolt, majd a hetvenes években onnan került a BM-hez. A III/II-es osztályon dolgozott. Ez szerinte a sajtóban megjelentekkel ellentétben teljesen más profillal dolgozott. Ő a kémelhárításnak, majd pedig a terrorelhárításnak dolgozott. Onnan a terrorfelderítőkhöz került.

Kijelentem, hogy senkiről nem jelentettem semmit. Én a kém- és terrorgyanús személyekről jelentettem az akkori vezetésnek

Később a rendvédelmi szervek védelmi szolgálatához, a rendőrség belső elhárításához került, majd az APEH Bűnügyi Igazgatóságának adónyomozója lett. Szerinte az jelentett törést a karrierjében, hogy 2002-ben a vecsési számlagyár ügyében MSZP-s szálakat is felderítettek. Emiatt távoznia kellett. Menesztésének hivatalos indoka az volt, hogy az APEH elnökének engedélye nélkül tájékoztatta az adónyomozók tevékenységéről a parlamenti frakciókat. 

Abban az időben ért véget Pintér Sándor országos rendőrfőkapitányi megbízatása is, akivel ezután személyes és üzleti kapcsolatban álltak. Tasnádi a Pintér Sándor érdekeltségébe tartozó cégeknél dolgozott. A 2010-es választás után megújították a régi együttműködést Pintérrel, és Tasnádi a Belügyminisztérium kabinetfőnöke lett. 

Tasnádi László Nagy Imre 1989-es újratemetésről azt mondta: a temetésen nem volt munkafeladata. Az erről megjelent dokumentumban szerinte egy rosszindulatú következtetés szerepel. Neki ugyanis mint kémelhárítónak természetesen voltak ügynökei.

Megkérdeztük az ügyben Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét. E-mailben két kérdést tettünk fel Orbán Viktornak:

• A miniszterelnök hogy ítéli meg Tasnádi László 1988-1989-es tevékenységét?
• Távoznia kell-e posztjáról Tasnádi Lászlónak?

Havasi Bertalan válasza ez volt: 

Kérem, forduljanak a belügyminiszterhez, az államtitkárok ugyanis a minisztériumokhoz tartoznak.

Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója pénteken azt mondta: Tasnádi László szakmai és nem politikai munkát végez. Tasnádi László régen is a rendvédelemben dolgozott és most is ezt teszi. Az államtitkár a korábbi ciklusban is a belügyminiszter egyik közvetlen munkatársaként teljesített szolgálatot, éppen ezért ha Pintér Sándor a saját munkájának segítése érdekében így döntött, akkor nyilvánvalóan ezt átgondolta, "ekképpen illik tiszteletben tartani." 

Az LMP azt követeli, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága haladéktalanul hozza nyilvánosságra azon egykori állambiztonsági tisztek nevét, akik a rendszerváltás óta helyet kaptak az Országgyűlésben és a kormányokban. Schiffer András, az LMP társelnöke az MTI-nek azt mondta: az a legkevesebb, hogy haladéktalanul el kell távolítani Tasnádi Lászlót a kormányzat kötelékéből.  Schiffer gyalázatnak nevezte, hogy éppen akkor, amikor Orbán Viktor miniszterelnök "a rendszerváltás 25. évfordulója alkalmából magát fényezi a Hősök terén egykor elmondott beszéde miatt", egy olyan ember lehet belügyi államtitkár, aki akár a kormányfőről vagy a Nagy Imre újratemetését szervező ellenzékről jelentett annak idején. 

Tasnádit a Jobbik is lemondásra szólította föl. A párt szerint  a  kommunista önkényuralmi rendszert kiszolgáló, állambiztonsági múlttal rendelkező, ex-kommunista funkcionárius államtitkári megbízása a rendszerváltás sárba tiprása. A  párt levélben fordult Áder Jánoshoz, amelyben azt kérdezik, hogy tudott-e az általa kinevezett államtitkár III/II-es múltjáról.

Az Együtt-PM Szövetség is lemondásra szólította föl a rendészeti államtitkárt. Azt szeretnék, hogy  a parlament tárgyalja meg a májusban beadott törvényjavaslatukat, mely megnyugtatóan rendezné az állambiztonsági múltat.