Ennyiszer rohadt le a hármas metró
További Belföld cikkek
- Feljelentik Gulyás Gergelyt és Lánszki Regő államtitkárt
- Szájer József: A politika bizalmi műfaj, és ezt a bizalmat én eljátszottam
- Tarjányi Péter: Nem gondolnám, hogy Oroszország a békére törekedne
- Milliárdokat érő luxusrepülő jelent meg Ferihegyen, elindultak a találgatások
- Egy testvérpár különös közéleti összefonódásai – Kicsoda Magyar Péter öccse?
Miután kiderült, hogy a budapesti közlekedés-fejlesztési projektek lekerültek az EU-nak benyújtott támogatási kérelmek listájáról, utána néztünk, az elmúlt években milyen technikai problémák merültek fel a legkritikusabb állapotban lévő, régóta felújításra szoruló hármas metrón. Mivel nem minden esetről volt információnk, ezért csak azokat tudtuk bemutatni, amelyek a sajtót is bejárták.
Ugyanakkor kíváncsiak voltunk, hogy a hozzánk is eljutott pár füstölésen, tűzeseten és egyéb drasztikus eseményen kívül összesen hány műszaki hiba történt a 3-as metrón 2011 eleje és 2013. december 31. között. Azért 2011-et adtuk meg kezdődátumnak, mert ekkortól kezdve szaporodtak meg látványosan a rendkívüli események a 3-as metrón. A BKV által rendelkezésünkre bocsátott statisztikai adatokat infógrafikán szemléltetjük.
Ahogy a fenti kördiagramon látszik: a metrót az esetek 65 százalékában (34 esetben) a kocsik meghibásodása miatt kellett lezárni, ezután leggyakrabban az áramellátással volt baj (5 eset), vagy idegen tárgy miatt kezdett füstölni a metró (szintén 5 esetben).
A hibák miatt három év alatt összesen 204 óráig és 42 percig nem járt a metró,
A főváros által készíttetett előkészítő anyag szerint a 3-as metró teljes felújítása legfeljebb 190 milliárd forintba kerülne. Ebből a szerelvények cseréje tenne ki 60-90, az infrastruktúra további felújítása pedig 100 milliárd forintot.
Nem elég a kocsikat lecserélni
Mivel a hibák nagyobbik részét a járművek hibái okozzák, logikusnak tűnhetne, hogy forráshiány esetén először csak ezeket cseréljék le, a pályarendszert pedig később újítsák fel. Ez azonban Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke szerint csak „félmegoldás” lenne, mivel a jármű és a pálya mindig hatnak egymásra. A rossz állapotú pálya ezért hosszabb távon a vadiúj járművekben is kárt tenne.
Bíró Endre elmondása szerint nemzetközi szinten bevett protokoll, hogy egy metróvonalat 30 évente fel kell újítani, mert a beszivárgó „csurgalékvíz” hatására a síneket tartó szerkezeti elemek korrodálódnak. Ez a budapesti észak-déli metrónál is így történt, de ez nem rendkívüli, habár a hármas metró vízszigetelése már az átadáskor sem sikerült jól – tette hozzá a szakember.