Milliárdos mutyigyanú a tanteremfelújításoknál

• Hadházy Ákos hetek óta feszegeti a kérdést, hogy mi kerülhetett a szekszárdi gimnázium két termének összenyitásán bő 150 millió forintba.
• A trafikbotrány kirobbantója szerint a Fidesz Zuschlag-ügye lehet az oktatási pénzek iparszerű, hihetetlen mértékű túlszámlázása.
• Ha az arányok országszerte ugyanazok voltak, akkor 14 milliárdból legfeljebb kettőt költöttek ténylegesen tanteremre.
• A hiányzó pénz egy céghálónál, valamint a KLIK-nél landolt. A KLIK megmondta, mire költené a pénzt: ugyanarra, amit az önkormányzatokkal szerződő cégek már le is szállítottak.

Nem az iskolák, hanem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és különféle cégek vitték el a pályázati pénzek nagyobb részét a korszerű kémia laborok kialakítására szánt keretből – tudta meg az Index. Tanterem-felújításra és vadonatúj felszerelések beszerzésére sok helyen valójában alig több, mint az elnyert összeg tizedét költhették a kedvezményezett iskolák.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A 2012-ben indított uniós pályázatsorozatról eddig nem adott ki hivatalos összefoglalót az oktatási kormányzat, így csak a pályázat.gov.hu alapján rekonstruálható az Öveges-program, azaz „a természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújításának” pénzügyi háttere.

Az Öveges-program elképesztő részleteivel Hadházy Ákos, korábbi fideszes önkormányzati képviselő kezdett foglalkozni. A dohánykoncessziók elosztásának politikai hátterét felfedő, és a trafikbotrány után LMP-re váltó szekszárdi politikusnak az szúrt szemet, hogy városában 155 millió forintot szántak ugyan a egyik gimnázium természettudományos laborjának kialakítására, de a valós beruházás csak 45 millió forintba került. A kutakodás során jött rá, hogy a teljes keret nem is 155, hanem a kétszerese, 314 millió forint volt.

Hadházy az Indexnek elmondta, hogy az összegek között mutatkozó jelentős különbségről megkérdezte az önkormányzat illetékeseit, de fennmaradó 159 millió sorsáról a városban nem tudtak információt adni.

Az Index megkereste az Öveges-projektek többségében közreműködő Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, ahol elismerték, hogy a pénz nagyobb része náluk landolt.

„A teljes leszerződött támogatási összeg: 314.227.000 forint. Ebből a támogató által jóváhagyott költségvetés alapján 199.962.500 forint a KLIK-re jutó támogatási összeg, melyet a KLIK szakmai tevékenységek teljesítésére fordít”

– reagált a KLIK.

A válasz a benne szereplő összeggel felborította az eddigi kalkulációkat, hiszen eszerint 40 millióval több pénz van a KLIK-nél, mint amire a Hadházynak válaszoló szekszárdi önkormányzat közlése alapján számítani lehetett. A KLIK válasza tovább fokozta a zavart azzal kapcsolatban is, hogy mire költötték a tanterempénzt.

A közoktatásért felelős központ szerint a szekszárdi projekt esetében a pénzt „a létrejövő természettudományos laboratórium működtetéséhez, a legjobb kihasználásához szükséges különböző szolgáltatások beszerzésére – multimédiás tananyagok kifejlesztése, kísérletek digitalizálása, licence díjak, papír alapú tananyagok előállítási és terjesztési költsége – kell fordítani a fenti összeget a pályázat előírásainak megfelelően”.

Hadházy Ákos az általa előásott szekszárdi dokumentumok alapján kiszámolta, hogy a terem és az öltöző beépítésére, felújítására, a bútorok, a gázcsövek és a kísérleti eszközök megvásárlására 45 millió forintot költöttek. Többet egyébként valószínűleg máshol sem tudtak elszámolni a beépítésre, hiszen a balatonfüredi beruházás befejezése után egy tavaly decemberi híradóriportban is az hangzott el, hogy a helyi gimnáziumban is 40 milliós volt az Öveges-labor építésének összköltsége.

Hadházy szerint a maradék pénzt különféle „elképesztő” címek alatt fizették ki. Ezek az elképesztő címek azok a tételek, amelyeket a KLIK az előírásoknak megfelelő tételekként említ.

Szekszárdon tanulmányokra 11 millió, projektmenedzsmentre 14 millió, a nyilvánosság biztosítására, azaz két rendezvényre 15 millió forintot számoltak el. Ezen kívül nem kis összeget, 16 millió forintot fizettek ki egy olyan szoftverre, amely a felújított 30-35 fős tanterem foglaltságát tartja nyilván. Hadházy kutakodása során előkerültek a több mint 100 milliós járulékos keretre különböző címeken kiírt meghívásos pályázatok tenderanyagai is. A képviselő több olyan borítékot is talált, amelyet fel sem bontottak, azaz – úgy tűnik – csak a forma kedvéért kellett beadni, hogy meglegyen a szükséges dokumentáció, az eredményt az ajánlatok nem nagyon befolyásolhatták.

Öveges-labor az Arany János Iskolában

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A trafikbotrány kirobbantója szerint ráadásul ezekre a jelentősen túlárazottnak tűnő feladatokra nem helyi vállalkozások kaptak megbízatást, hanem egy cégháló fölözte le a hasznot. Érdekes módon az ország egymástól távol eső helyein mindig ugyanaz a vállalkozások jutottak a közbeszerzést kiíró önkormányzatok eszébe, és egy-egy cég ismétlődő koreográfiával nyerhetett el számos szerződést.

Hadházy 22 Öveges-projektet vizsgált át tüzetesen, és az adatok alapján rájött, hogy szó sem volt arról, hogy az ugyanolyan jellegű munkák központi beszerzésén spóroljanak, sőt. Mind a 22 helyen "teljes áron" kifizették ugyanazokat a megrendeléseket, hogy lefedjék a pályázati összeget. A szekszárdi politikus szerint számos tételt így huszonkétszeresen túlszámláztak. Minden egyes városban 20 darab, egyenként 10-15 oldalas munkafüzetet gyártattak, és mindenhol komoly összeget fizettek az elkészült munkafüzetek szövegszerkesztéséért is.

Szekszárdon a Humán Aspektus Kft. kapott megbízást a projekt népszerűsítésére, amiért közel bruttó 16 millió forintot számlázhatott ki. A 2012-ben még csak nettó négymillió forint forgalmat bonyolító cég az Övegessel megcsinálta a maga szerencséjét. A tulajdonos más érdekeltségei viszont más városokban is elnyertek szerződéseket, vagy a második, harmadik helyet töltötték be a meghívásos pályázatokon. Három résztvevő szükséges ahhoz, hogy meglegyen az eredményességhez szükséges létszám.

Az ország iskolái számára kialakított új természettudományos laborokra Öveges-program néven 14 milliárd forintot szántak a 2012 óta futó TÁMOP-keretből. A programból a hvg.hu korábbi összesítése szerint 44 vidéki és 8 fővárosi iskola kaphatott támogatást. A KLIK 43 projektben érintett, bár a 43-ban beleszámolták a 2010-ben és 2011-ben intított TÁMOP-pályázatokat is.

A pályázatok benyújtatásakor a KLIK még nem létezett, az iskolák állami fenntartásba vétele már a pályázatok benyújtása után történt meg. A támogatói döntések 2013 tavaszán születtek meg. A KLIK tájékoztatása szerint már csak a szerződéskötési szakaszba léptek be, ezért a benyújtott pályázatok szakmai tartalmát nem ők, hanem a jogelőd fenntartó önkormányzatok és az intézmények határozták meg a támogató által a pályázati felhívásban közzétett kereteken, elszámolható költségeken belül.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!