Rezesova leckét kapott a bírótól
További Belföld cikkek
- Péter Szabó Szilvia: Nem vagyok köteles eltűrni a lejárató kampányt
- Kiengedték a börtönből a korábban tévesen elítélt Kaiser Edét
- Törvénysértő felújításról beszélt a minisztériumi dolgozó, egy nappal később kirúgták
- Lázár János olyan fejlesztéseket ígért meg, amelyeket korábban még ellenzett
- Vitályos Eszter Magyar Péternek: Te prédikálsz a nők elleni erőszakról?
Az elfogultnak bizonyult műszaki szakértő földbe döngölése hétfőn adott egy kis segítséget ahhoz, hogy elképzeljük, mire lehet majd számítani a Rezesova-per csütörtöki ítélethirdetésén. Az is történt, amire számítani lehetett: messze nem csak a kiszabott évek pontos számáról szólt a Budapest Környéki Törvényszék ítélete.
Utolsó szavait a bíró, Stubeczky Sarolta egyenesen a feketébe öltözött, kislányos hajráfot viselő Eva Rezesovához intézte. A szlovák milliomosnő vele szemben, a közönségnek háttal állt, az arcát nem lehetett látni, amikor a bírónő beszélni kezdett hozzá. A jelenet olyan volt, mintha egy szigorú, de nem ellenséges igazgatónő beszélne az irodájába küldött diákhoz.
Megbánás és lelkiismeret
A bíró felidézte Rezesova panaszos szavait, hogy "már nem lesz soha ugyanolyan semmi, amilyen régen volt". Azt mondta: ezt nem biztos, hogy sajnálni kell. A börtönben lehetősége lesz arra, hogy átértékelje a korábbi életét, amelyben sok mindent megkapott; szabadulása után pedig majd bizonyíthatja: tanult ebből; és lehet, hogy "a mentalitásán kicsit változtat", folytatta. Mintha még vigasztalta is volna Rezesovát, a figyelmét arra irányította, hogy az édesanyja nagyon szereti, hogy a gyerekei nevelésében részt fog venni. Arról beszélt: ha az ember bűncselekményt követ el, nem jó, ha azt kívánja, hogy csak ússza meg. Mert ha megúszná, a lelkiismeret nem hagyná nyugodni.
Stubeczky Sarolta azért is tarthatta fontosnak ezt a leckét, mert szerinte Rezesova még nem bánta meg őszintén azt a "borzasztó döntést", ami a balesethez vezetett. Még mielőtt egyenesen Rezesovához szólt volna, azt mondta: a tárgyaláson "beismeréssel nem párosuló megbánást láttunk", és ráadásul miközben a vádlott az utolsó szó jogán beszélt, nem nézett az áldozatok rokonaira, bocsánatkérő levelet sem jutott eszébe soha küldeni nekik. A bíró számára úgy tűnt: Rezesova sajnálja, persze, a négy ember halálát, de főként azért a saját helyzetét fájlalja, azon kesereg, hogy őt mekkora baj érte.
Üres kapuba gólt rúgni
Az ítélethirdetésen Rezesovával együtt az ügyvédje is megkapta a magáét a védelmi stratégiájuk miatt. A védekezésük arra épült, hogy az áldozatokra próbálták hárítani a felelősséget a balesetért. Ez az áldozatok hozzátartozóinak érzéseit súlyosan sértette. "Persze, hogy ott a védekezés joga, és a védőnek meg a vádlottnak kell eldönteni, hogy meddig mennek el, hogyan védekeznek" - mondta Stubeczky Sarolta, de rögtön meg is állapította: nagyon szélsőséges volt az a védekezés, amely tulajdonképpen az áldozatot vádolta bűncselekmény elkövetésével, miközben neki már nem volt lehetősége védekezni. A kocsi összes utasa is meghalt. "Ez micsoda, ha nem üres kapuba próbálni meg gólt rúgni?" - fordította vissza a bíró Novák Péter ellen az ügyvéd saját korábbi szófordulatát.
Rezesova ügyvédjének ezen kívül is le kellett nyelnie jópár csípős megjegyzést a bírótól csütörtökön. Például akkor, amikor az ittasság kérdéséről volt szó. A másodfokú bíróság ezzel a tárgyalások alatt nem sokat foglalkozott. Stubeczky Sarolta most első fokon eljáró bíró kollégáját dicsérve azt mondta: meggyőző, igényes, példaértékű indoklásban vezette le, mikor és mennyit ivott Rezesova. Az elsőfokú bíróság megcáfolta tavaly novemberben azt a védekezést, hogy Rezesova csak véletlenül húzta meg a vodkásüveget a baleset után. Ezekhez a megállapításokhoz nem is nyúlt most a Budapest Környéki Törvényszék.
Novák azért próbálkozott másodfokon is. Megváltoztatta a védelem által előadott történetet arra, hogy Rezesova mégiscsak a baleset előtt ivott, de csak néhány perccel előtte, ezért az alkoholnak még nem volt ideje felszívódni. Fel is kért egy újabb magánszakértőt, akinek a számításai ennek a verziónak a lehetségességét támasztották volna alá. A bíróság viszont nem volt hajlandó figyelembe venni ezt a szakvéleményt. A bíró most, az ítélethirdetéskor mindenesetre kvázi gratulált Nováknak az ötlethez, elismerve, hogy az "zseniális" volt. Megjegyezte, hogy az se volt rossz húzás egyébként Nováktól, amikor azzal próbált érvelni, hogy milyen sokan követnek el gyorshajtást teljesen józan állapotban is.
Az ügyészség meg a kisujját sem mozdította
Az ügyészségnek is kijutott a kritikából. Ők a közúti veszélyeztetés vádpontja miatt kerültek terítékre. Ez a vádpont nem magára a végzetes balesetre vonatkozott, hanem arra, ami egy tanúvallomás szerint valamivel a baleset előtt történt, kilométerekkel arrébb az M3-as autópályán. A tanú szerint Rezesova ott agresszívan viselkedett a Fiattal szemben, villogtatással elvakította a sofőrt, és megpróbálta leszorítani.
Ha ezt rábizonyították volna, az akár három évvel is meghosszabbíthatta volna a büntetését. A tanúvallomásról a tárgyalásokon kiderült, hogy nem pontos, az illető valószínűleg rosszul emlékezett a helyszínre. Ez alól a vádpont alól végül felmentették Rezesovát első fokon, és ezt a döntést a másodfok sem változtatta meg. Nem volt bizonyíték. A bíró most azt mondta: az "ügyészség a kisujját sem mozdította" a baleset után közvetlenül, hogy ezt bizonyítani lehessen, akkor, amikor még lett volna lehetőség bizonyítékokat begyűjteni.
Itt az ideje kezdeni valamit a szakértőkkel is
Fülöp Ágnes bíró első fokú ítéletének alapvető hibája Stubeczky Sarolta szerint az volt, hogy olyan szakértőnek, Melegh Gábornak a véleményén alapult, akit utána ki kellett zárni. Erre vezette vissza, hogy az első fokú ítélet tele volt a "nem kizárhatóan" fordulattal, aminek egy ítéletben nem lenne helye. Azt mondta: Fülöp elég jó nevű közlekedési bíró, ért hozzá, az ítéletében azonban mindent figyelembe akart venni, így Melegh szakvéleményét is, amely alapján tulajdonképpen fel kellett volna menteni Rezesovát, de közben érezte azt is, hogy azt nem lehet. Így született a felemás megoldás a sok "nem kizárhatóan"-nal.
A Budapest Környéki Törvényszék bírája arról is kemény hangon beszélt Rezesova ítélethirdetésekor, hogy gond van a magánszakértői vélemény intézményével. Szerinte ez ebben az ügyben "nagyon durván kiütközött". Felvetette, hogy törvénymódosítás lehet akár szükséges, mondván: "itt a jogalkotónak kellene kicsit elgondolkodnia", hogy objektívebbé lehessen tenni az igazságszolgáltatást.