Norvég ügy: most a NAV csapott le

2014.09.18. 11:51 Módosítva: 2014.09.18. 12:34

Folytatódik a küzdelem a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) és a rendőrség között, hogy melyik szervezet tudja jobban szívatni a norvég pénzeket kezelő civileket. Egy hete a készenléti rendőrök rohanták le az alapítványokat, és házkutatást tartottak a vezetőknél is.

Ma, csütörtökön pedig a norvég pénzeket kezelő egyik alapítvány kapott levelet, miszerint felfüggesztik az adószámukat. A Kárpátok Alapítványtól a NAV vette el az adószámot, a Kehi utasítására. A döntés oka, hogy állításuk szerint nem működtek együtt a Kehivel.

Furcsaságok a döntés mögött

Értetlenül fogadta a lépést a Kárpátok Alapítvány vezetője. Bata Boglárka az Indexnek elmondta, hogy a Kehi kérésére még augusztusban elküldték a kért adatokat. Egyetlen pontban nem tudtak eleget tenni a hatóság kérésének: a Kehi kérte tőlük 58 támogatott szervezet adatait, de ezen aktáknak nem ők az adatgazdái. A pályázók adatait a Norvég Alap brüsszeli irodája kezeli, hozzájuk irányították át a Kehit.

Bata Boglárka kiemelte, hogy annak ellenére is igyekeztek együttműködni, hogy a Kehi lehetetlenül rövid határidőkkel kért tőlük nagy mennyiségű adatot. Volt, hogy három nap alatt kellett összerakniuk 2000 oldalnyi dokumentumot.

Tudta-e?

Putyin évekkel ezelőtt elkezdte az állam túlhatalmát számon kérő civilek ellehetetlenítését. Ennek egyik módszere az az állami vegzálás, amely leköti a civil szervezetek kapacitását. Azzal, hogy a civil szervezeteknek folyamatosan a hivatalok kéréseinek kell eleget tenniük, nem marad energiájuk a valós munkára. Így még akkor is célt ér el a rezsim, ha a vizsgálatok végül nem mutatnak ki hibákat.

A NAV lépése egyébként azért is érdekes, mert úgy tűnik, a szokásos ügymenetet végző hivatalnokot valamilyen külső hatás terelhette arra, hogy drasztikus döntést hozzon. Az alapítványnak küldött levélből kiderül, hogy a Kehi szeptember elsején utasította a NAV-ot, hogy vonja vissza a Kárpátok Alapítvány adószámát. Ugyanakkor szintén a Kehi alig két nappal korábban, augusztus 28-án írt az alapítványnak, hogy a leadott dokumentumokhoz hiánypótlást kér, mégpedig szeptember 5-i határidővel.

A szervezet azonban nem várta meg a maga által szabott határidőt, hanem valamiért már négy nappal korábban visszavonatta az adószámot.

Érdekesség, hogy

a civilek érvelése, miszerint nem ők az adatgazdái a kért információknak, az állami szervek jellemző kibúvói közé tartozik. Igaz, az állam ebben az esetben közérdekű adatokat próbál elrejteni az adatigénylők elől, különböző hivatalok útvesztőibe terelve az állam működését firtató újságírót, állampolgárt.

A Kehi működése annyira átláthatatlan, hogy legutóbb a TASZ be is perelte, mivel nem volt hajlandó megnevezni, milyen döntések hatására indít vizsgálatot a civil szervezetek ellen.

Náluk eddig nem razziáztak

A Kehi, Nav és rendőrség után még kiket küldenek a civilekre?

Az adószám visszavonása után a szervezet nem jogosult adó-visszatérítésre és költségvetési támogatásokra.

Ez utóbbi az EU-s támogatásokat is érinti, mivel Brüsszel  a magyar állam közvetítésével juttatja el támogatásait a magyar szervezeteknek. Az adószám elvesztésével az alapítvány nem juthat hozzá az elnyert brüsszeli támogatásokhoz.  A Kárpátok Alapítványnak 15 napja van a fellebbezésre.  

A Kárpátok Alapítvány az egyetlen a norvég pénzeket kezelő négy alapítvány közül, amelynél sem a Kehi, sem a rendőrség nem razziázott eddig. Ez egyébként kényelmi szempont is lehetett, mivel a szervezet nem Budapesten, hanem Egerben működik.

Két újabb civilszervezet lép ki az Emberi Jogi Kerekasztalból

Levelet írt Répássy Róbert államtitkárnak a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI), valamint a European Roma Rights Centre (ERRC). A két szervezet az állam koncepciózusnak tartott lépései miatt elhagyja azt a fórumot, amely az állam és a civil szervezetek munkáját hangolja össze. Legutóbb a Helsinki Bizottság (amely szervezet egyébként nem norvég alapos pénzekből működik) hagyta el a kerekasztalt. 

Tisztelt Államtitkár Úr!

Alulírott szervezetek elítéljük, hogy a kormány a magyar civil szervezetek egy jelentős részét hónapok óta retorikájában támadja, sorozatos hatósági vizsgálatoknak veti alá, és nyílt rendőrségi megfélemlítéssel lép fel velük szemben. Ezért - csatlakozva a Magyar Helsinki Bizottsághoz – úgy gondoljuk, hogy a fenti intézkedések tükrében konstruktív, szakmai alapokon nyugvó együttműködés a továbbiakban nem valósulhat meg, ezért kilépünk az Emberi Jogi Kerekasztalból és az ahhoz kapcsolódó munkacsoportokból.

Bár akkorra már több, emberi jogi szempontból súlyos kritikát kiváltó intézkedést hozott a kormány, 2012-ben még abban a reményben csatlakoztunk ehhez a fórumhoz, hogy szakmai észrevételeink és javaslataink legalább részben megfontolásra kerülnek. Érdemi konzultációra, és különösen a kormányzat emberi jogokat érintő intézkedéseinek befolyásolására – néhány kisebb jelentőségű kivételtől eltekintve – azonban egyáltalán nem került sor. A kilépésünket ezért már hónapok óta fontolgatjuk.

Az alapvető emberi jogokat és demokratikus alapelveket tudatosan aláásó kormányzati intézkedések sorozata és a civil szervezeteket az elmúlt hónapokban érő, fokozódó támadás most már lehetetlenné és értelmetlenné teszi számunkra, hogy bármilyen emberi jogi konzultációban részt vegyünk a kormányzattal.

A hatósági eljárások és a rendőri fellépés többek között olyan – társadalmilag felbecsülhetetlenül hasznos – civil szervezeti tevékenységeket lehetetlenítenek el, mint például a fiatalok demokrácia-élményének a javítása, a párkapcsolati erőszakot elszenvedett nők kezelésével kapcsolatos képzések tartása, romák közösségi érdekérvényesítésének javítása, vagy ifjúsági szervezetek bevonása a korrupció elleni küzdelembe.

Bár a mi szervezeteink egyelőre közvetlenül nem érintettek, a többi civil szervezetet érő támadásokat elítéljük, a szervezeteket támogatásunkról biztosítjuk, ezért a továbbiakban nem veszünk részt az Emberi Jogi Kerekasztal és a munkacsoportok munkájában.