A Fradi keménymagjától Orbán belső köréig

Ha megkérdeznénk egy átlagembertől, hogy mit tud Kubatov Gáborról, akkor elsőre valószínűleg a Kubatov-lista ugrana be neki, másodjára a Ferencváros, harmadjára pedig semmi. A Fidesz országos pártigazgatója kerüli a rivaldafényt, magánéletéről semmit sem tudni, politikai előmeneteléről pedig pláne. Országgyűlési képviselő, de alig lehet észrevenni a parlamentben, és bár a párt első vonalához tartozik, ritkán jelenik meg a vezetőség oldalán. Leginkább sporteseményeken és fideszes kongresszusokon tűnik fel.

Önéletrajza szűkszavú, az interneten sincsenek információk az életéről. Még az olyan, magát közszereplőnek nem tekintő háttéremberek háttéremberéről is többet tudni, mint Habony Árpád. Pedig a másodjára kétharmaddal kormányozó Fidesz igazgatójaként a párt egyik legfontosabb pozícióját tölti be. A politikai életútja egybeforrt a Fidesz 2002-es választási veresége utáni építkezéssel, a karaktere tökéletesen példa arra, milyen emberre volt szüksége Orbánnak a Fidesz szervezeti átalakításához, megerősítéséhez. Ráadásul nélküle biztosan nem tartana most ott a párt, ahol.

Cikkünk elkészültéhez olyan emberekkel beszélgettünk, akik még a politikai pályája előtti időszakban voltak vele szoros kapcsolatban, illetve politikustársaival és a Fidesz vezetőségére rálátó háttéremberekkel, akik a pártba belépése óta ismerik. Névvel senki sem szeretett volna szerepelni, de a vélemények és a történetek szinte teljesen egybecsengtek.

Alvilági körökkel szurkolt a Fradinak

Kubatov Gábor 1966-ban született Pesterzsébeten. Konzervatív, alsó középosztálybeli családban nőtt fel, a Bagi Ilona Ipari Szakközépiskolában végzett mechanikai műszerészként. A középiskola után nem akart tovább tanulni, inkább dolgozni kezdett. Megfordult építkezéseken, házalt használt ruhákkal, pincérkedett, míg összegyűjtött annyi pénzt, hogy nyisson egy autószerelő műhelyt Soroksáron, ami a mai napig megvan, de már nem ő vezeti, hanem az apja.

Kubatov az apjától nemcsak a műszaki érdeklődést örökölte, hanem a futball, konkrétan a Ferencváros iránti rajongást. Az apa világ életében fradista volt, Kubatov nagybátyja pedig húsz évig dolgozott szervezőként a csapat mellett. Kubatov fiatal korától járt meccsekre, a 90-es évek első harmadában pedig szorosabb kapcsolatba került a csapattal. A nagybátyja révén eljárt a Simon sörözőbe, ahol a játékosok és a legkeményebb szurkolók, a 2-es szektor találkozott.

A 2-es szektor egy 15-20 fős baráti társaság volt. Nem Kubatov az egyetlen, aki ebből a körből politikai pályára ment, a jobbikos Szilágyi László is a társasághoz tartozott. A csoport Simon Tibor és Karsai Ferenc (Hypós Feri) köré szerveződött, tagjai ultrák és huligánok voltak, akik zöme kidobóként, ajtónállóként vagy testőrként dolgozott az éjszakai életben. Többük a 90-es évek elején nyíltan virágzó, és egymással háborút vívó maffiacsoportjaihoz tartozott, volt, aki Szlávy Bulcsú vagy Gózony Mihály testőre volt, de feltűnt a csoport és a klub körül Fenyő János és Tasnádi Péter is.

Kubatov kilógott a bandából, mert bár velük járt meccsekre, és huligánnak tartotta magát, nem ő volt az, aki beverte mások fogait, egyik társa szerint sosem látták verekedni.

Gábor az a fajta srác volt közöttünk, aki tudta hogy kell sikeresen vállalkozni a rendszerváltás után. Amellett, hogy a barátunk volt, fel is néztünk rá

– mondta róla egy 2-es szektoros. A csoport egy időben akkora beleszólást szerzett a klub fölött, hogy bejártak a klubházba, az öltözőbe, állítólag egy-egy edző menesztésében is közreműködtek. A társaság néhány év után több okból feloszlott. Megváltoztak a szurkolói szokások, fiatalabb ultrák jöttek, míg a 2-es szektorosok kiöregedtek, stabilabb megélhetés után néztek, néhányukat lecsukták. Senki sem szakadt el a Ferencvárostól, Kubatov két éve az FTC elnöke.

Mindegy, hogy valaki évekig börtönben ült, vállalkozó vagy politikus lett, netán más városba költözött. Ha találkozunk, ugyanott folytatjuk a beszélgetést, mint tizenöt-húsz éve. Ez egy összetartó társaság, a mai napig mindenki tudja, mi van a többiekkel. Ez alól Gábor sem kivétel, bár őt ma már nehezebb elérni.

– Nem lépek be a pártba.
– De, belépsz!

A következő időszakban Kubatov az egyre jobban felfutó autószerelő műhelyének élt, nem foglalkozott politikával, de az őt ismerők szerint mindig a Fideszre szavazott. Így lett volna ez a 2002-es országgyűlési választásokon is, ám

Ez a vereség a mai napig fájó pont az életében, ha „felmerül egy beszélgetés során, elhalkul, rövid időre maga elé mered, és csóválja a fejét”. A közvélemény-kutatások a Fidesz győzelmét jósolták, az eredményhirdetés után sokan voltak csalódottak a jobboldalon, úgy érezték, hogy valamit tenniük kell.

Ezt a tettrekészséget lovagolta meg Orbán Viktor a májusi, „a haza soha nem lehet ellenzékben” néven elhíresült beszédében, amelyben életre hívta a polgári körök mozgalmát. Még 2002-ben 11 ezer polgári kört regisztráltak, ebből volt az egyik a soroksári, amelyet Kubatov szervezett.

2002-ben egyetlen fideszes politikust sem ismert, még külső bizottsági tagot sem, viszont néhány ismerősén keresztül el tudta hívni egy-egy beszélgetésre Selmeczi Gabriellát és Simicskó Istvánt. A soroksári polgári kör hamar népszerű lett, különösen egy hagyományosan baloldali kerületben keltett feltűnést.

A Fideszbe nem szeretett volna belépni, mert a pártállami időkből rossz érzése volt a pártpolitikáról, magának egy külsős támogatói szerepet szánt. Azt gondolta, hogy minden lehetséges szerveződésre szükség van, ezért amikor a Fidesz központi vezetése nem engedte, hogy Soroksáron a helyi szervezet létrehozzon egy Fidelitast, elment Gyürk Andráshoz a Lendvai utcai székházba. Ott egyrészt kiderült, hogy azért nem engedélyezik a helyi Fidelitast, mert a vezetés nincs megelégedve az ottani szervezettel, másrészt lezajlott köztük egy meghatározó beszélgetés:

• Gyürk: Gábor, be kellene lépned a pártba!
• Kubatov: Nem szeretnék.
• Gyürk: De, be fogsz.
• Kubatov: Tényleg nem szeretnék.
• Gyürk: Már pedig be fogsz.
• Kubatov: Hát jó.

Végül így is lett, még 2002-ben belépett a soroksári szervezetbe, aminek egy évvel később a vezetője lett. A villámkarrierre többek szerint egyszerű a magyarázat:

Nem gondolta magát az átlagnál tehetségesebbnek vagy bátrabbnak. Viszont van egy fontos tulajdonsága: kurva sokat tud dolgozni, és nem látszik meg rajta. Amit elért, azt főleg a szorgalmának és a kitartásának köszönheti.

Selmeczi ajánlotta Orbánnak

2004-ig csak a soroksári szervezettel foglalkozott, akkor került a párt országos vezetésének látószögébe, amikor Orbán és Áder között parázs vita volt a Fidesz jövőjével kapcsolatban. Áder az amerikai republikánus párthoz hasonló szervezetet akart egy stabil belső burokkal, ami köré támogató bázis épül, Orbán pedig néppártot, amibe „mindenki bejön, a nagy folyó pedig a szélére sodorja a szemetet”.

Orbán elképzelése győzött, komoly szervezeti átalakulások kezdődtek a pártban, nem megyei elnökökre, hanem területi pártigazgatókra, komisszárokra osztották az országot, hozzájuk 5-6 választókerület tartozott. Volt a Kispest, Kőbánya, IX. kerület, Soroksár, Pesterzsébet, Csepel blokk, amire nem véletlenül nem találtak embert: errefelé korábban szinte semmi babér nem termett a jobboldalnak.

Kubatov és Orbán sohasem találkozott, Selmeczi ajánlotta be a Fidesz elnökének Kubatovot. Annak ellenére, hogy a 2004-es EP-választáson (ahol a Fidesz szerzett több mandátumot) az országos átlag alatt szerepeltek a Kubatov által felügyelt kerületek, továbbra is bíztak benne.

Olyannyira, hogy amikor 2006-ban Várhegyi Attila távozott a pártigazgatói posztról, nem merült fel más név, csak az övé.

Azért esett Gáborra a választás, mert maximálisan lojális Orbánhoz, nem hajtott pozíciókra, és sosem hozta helyzetbe a barátait. Valószínűleg azért sem, mert nincsenek a Fideszben barátai.

A pártigazgató nem egy választott tisztség, közvetlenül az elnök (Orbán) nevezi ki. Ez egy bizalmi pozíció, az igazgató az elnökön kívül senkinek sem tartozik elszámolással. „Éppen ezért nagy szám, hogy Gábor nyolc éve igazgató, pedig ez alatt alaposan kicserélődtek Orbán bizalmi emberei” – mondta egy évek óta fontos háttérfeladatokat ellátó fideszes, aki szerint Kubatov és Orbán nem barátkozik, nem jár össze vacsorázni, az övék egy jól működő munkakapcsolat.

Kubatov berobbanásakor voltak súrlódások még a Fidesz első vonalában is, sokan nem értették, mit keres Orbán mellett egy addig szinte teljesen ismeretlen ember. Mégsem kapott komoly támadásokat, részben azért, mert a pártban belátták, hogy nem árt, ha van valaki, aki csak a pártszervezéssel törődik, és semmi mással nem akar foglalkozni, másrészt mert „nem volt arrogáns a hirtelen az ölébe hulló lehetőségtől.”

Ő egy rendkívül introvertált ember, nem bőbeszédű, kicsit talán sótlan is. Sosem voltak világmegváltó gondolatai, látszik, hogy nem érdekli a hatalom, csak a pártszervezés, a kampánystruktúrák és az ügy. Így könnyű volt elfogadni

– mondta egy régóta a közelében dolgozó fideszes.

Sok szervezetet erőszakolt meg

A 2006-os országgyűlési választásokon elszenvedett újabb vereség nehéz helyzetbe hozta az elnököt, és az emberét. Orbánt többen támadták a Fidesz első vonalából, Kubatov nem vált céltáblává, viszont a részben hozzá köthető mozgósítási kampányra már rossz szemmel néztek. Attól félt, hogy a vereség hatására végül azok a hangok győznek, akik szerint „elég szépen felöltözni és beülni egy stúdióba, holott ő és Viktor tudta, hogy csak a személyes megkeresésekkel nyerhetnek,

– mondta egy háttérember. A mozgósítási rendszer megvédésén túl Orbánt is meg kellett védenie, többek szerint Kubatovnak köszönhető, hogy 2006-ban nem esett szét a párt.

„A 2002-es vereség után 2006-ban mindenki győzelmet várt, talán még nagyobb csalódás volt Gyurcsánytól kikapni, mint Medgyessytől. Azon a nyáron nagyon kemény harcokat kellett megvívnia helyi szervezetekkel, még úgy is, hogy nem a saját, hanem az elnökség akaratát képviselte. Sok szervezetet kellett megerőszakolnia, de végül nem hiába” – mondta róla egy közeli ismerője.

Kubatov a 2006-os önkormányzati választások előtt lett a párt mozgósításért felelős elnöki megbízottja, a pozícióra a Republikánus Párt mozgósításért felelős emberei jelölték egy casting után. Állítólag akkor is azért esett rá a választás, mert a meghallgatáson kiemelte, hogy nincsenek barátai a pártban, őt csak az ügy érdekli. Mióta ő a mozgósításért felelős megbízott, gyakran jár Amerikába. 2006 óta az összes választást, még az időközieket is megnézi.

Ott volt az Alaptörvény szövegezésénél

Kubatovra leginkább az a fajta pragmatizmus jellemző, hogy mindenki azzal foglalkozzon, amihez ért, ő sem szól bele más dolgába, más se szóljon bele az övébe.

Teljesen szabad kezet kapott Orbántól, cserébe sosem fogalmazott meg különvéleményt. Nemcsak nyilvánosan, privát beszélgetéseken sem.

Egy másik forrás szerint viszont Kubatovnak egyébként sincs különvéleménye, ő maximálisan megbízik Orbánban és a döntéseiben. „Úgy gondolkodik, hogy az ország gazdasági minisztere a legjobb a pozícióra, ha nincs így, majd leváltja a főnöke, a miniszterelnök. Amíg ez nem történik meg, addig ő is bízik benne.”

Illeszkedik a képbe Kubatov eddigi politikai teljesítménye is. Bár több bizottság tagja volt, és önálló indítványok is fűződnek a nevéhez, 2006 óta országgyűlési képviselő, nyolc év alatt mindössze egyszer szólalt fel a parlamentben, 2007-ben. (Az 5 perc 39 másodperces napirend utáni felszólalása a demokráciát kérte számon a kormányon.)

Ismerősei szerint azért nem foglalkozik a napi politikai fejleményekkel, mert nem is fér bele az idejébe. „Szavazókörre lebontva meg tudja mondani, hol mennyi szavazatot kaptunk, és mennyi lett volna elvárt a begyűjtött aláírásokhoz képest. A képviselőket is el kell számoltatnia, és egyben tartani egy 40 ezres taglétszámú pártot. Érthető, hogy miért nem aktív politikusként.”

Az őt ismerők szerint néhány ügyet nagyon is a szívén visel, ilyen például az Alaptörvény. Kubatov ott volt a törvény szövegezésének minden fázisában, megvan neki a jegyzeteivel a törvény szövegének minden fejlődési fázisa, amit majd egyszer az unokáinak szán. Ezenkívül a székely felesége miatt különösen büszke a kettős állampolgárságról szóló törvényre.

Április 6-án viszont csalódott volt, amiért „sokkal vékonyabb kétharmad” jött össze, mint 2010-ben. „Arra készült, hogy minden egyéni választókerületben nyerni fogunk, főleg az fájt neki, hogy Miskolcon alig vertük meg a Jobbikot, és hogy Németh Szilárd elveszítette Csepelt.”