Azért nem vett fel egy Waldorf-iskola egy fiút, mert leszbikusok nevelik

A gyereket nevelő azonos nemű párok, a szivárványcsaládok számára fontos határozatot hozott szeptemberben az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH), amikor egy egyedi ügyben kimondta: nem lehet egy gyerek iskolai felvételét csak azért megtagadni, mert a többségi társadalomban megszokottól eltérő családban él.

A hatósághoz egy leszbikus anya fordult, aki hiába szerette volna a kispesti Waldorf-iskolába íratni a fiát. A gyerek hároméves kora óta nevelkedik kétanyás családban, az édesapjával is jó a kapcsolata.

Az eset tavaly augusztus végén, pár nappal a tanévkezdés előtt történt. Ekkor úgy látszott: megtörténhet, amit a szülők régóta szerettek volna, bekerülhet a Waldorfba, mert lett hely új diák számára az intézményben. Az anya bement a gyerekkel az iskolába, találkoztak a leendő osztálytanítóval, akinek ekkor az anya elmondta, hogy a fiú szűk családját ő és vele azonos nemű élettársa alkotja. Ekkor még úgy tűnt, hogy minden rendben van.

Másnap email érkezett az osztálytanítótól azzal a hírrel, hogy nem tudja vállalni a gyereket a családi állapot miatt. Az anya először az iskolán belül próbált megoldást keresni, az intézmény igazgatási konferenciájához fordult, de hiába, onnan októberben azt a választ kapta, hogy nem látnak módot az osztálytanító döntésének megváltoztatására.

Az iskola az EBH előtt azzal magyarázta az elutasítást, hogy épp a gyereket féltették az osztályközösség domináns tagjainak esetleges agresszív fellépésétől, attól tartottak, hogy olyan helyzet állhatott volna elő, amit a pedagógus nem tudott volna megfelelően kezelni. Ebben az iskolában szokás próbanapon részt venni a beiratkozás előtt, de ez a fiú már erre a próbanapra sem mehetett el, esélyt sem kapott arra, hogy megismerkedjen az osztállyal.

Fotó: Bődey János

50 ezer forintos bírság

Az EBH szerint ebben az esetben „átsugárzó diszkriminációról” volt szó. Ezt a kifejezést akkor használják, amikor a hátrányt valaki nem a saját, hanem rokona tulajdonsága alapján szenvedi el. A hatóság kimondta, hogy az oktatási intézmények egyik feladata épp a gyerekek egymás iránti toleranciára nevelése, és nem lehet mentség, ha a pedagógus alkalmatlan a konfliktusok kezelésére.

Az EBH megállapította, hogy az iskola a gyerekkel szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Megtiltotta, hogy ilyen még egyszer előforduljon, elrendelte, hogy az iskola honlapján is tegyék közzé a határozatot 45 napig, és 50 ezer forint bírságot is kiszabott. Az indoklás szerint a különféle szankciók együttes alkalmazásával a jogsértés súlyosságára szeretnék felhívni a figyelmet.

Az EBH-határozat ellen fellebbezni nem lehet, de 30 napon belül bírósági felülvizsgálat kérhető. Az iskola azonban nem akar élni ezzel a lehetőséggel. Megkeresésünkre csütörtök délután rövid nyilatkozatot adott ki az iskola igazgatási konferenciája. Ebben ez áll:

Intézményünk az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntését elfogadja, még ha annak minden pontjával nem is tud egyetérteni. Intézményünkben korábban még csak hasonló eset sem fordult elő. Mindig törekedtünk a diszkrimináció minden formájának elkerülésére.

A nyilatkozatban megismétlik, hogy a döntést éppen a jelentkező gyerek védelmében hozták meg, és hangsúlyozzák, hogy a szóban forgó esetben az elutasítás kizárólag arra az időpontra és arra az osztályfokra volt érvényes. A Waldorf-iskola utólag fel is ajánlotta, hogy a gyerek jelentkezhet 9. osztályba, de a szülők már nem akarják ide íratni. A nyilatkozat szerint ezt sajnálattal vették tudomásul.

Első találkozás a diszkriminációval

Az anya, Schmidt Orsolya az Indexnek azt mondta: teljesen elégedett az EBH döntésével, ebben reménykedett, amikor beadta a panaszt. Van egy lánya is, de hasonló rossz tapasztalata se vele, se a fiával kapcsolatban nem volt máshol, pedig úgy élnek, hogy nem titok a család összetétele.

Az összes tanító, osztályfőnök tudta, és ez soha, sehol problémát nem okozott

– mondta. Mivel a Waldorf kifejezetten az elfogadó szemléletéről híres, nem hitték volna, hogy épp itt lesz gond.

A fiú másfél évvel ezelőttig hagyományos iskolába járt, a waldorfos próbálkozás előtt fél évvel került át egy egyházi fenntartású iskolába, ahol kisebb létszámúak az osztályok. Miután a tavalyi tanévkezdés előtt, az utolsó napokban történt az elutasítás, nehéz helyzetbe kerültek. A rákövetkező napon három iskolát rohantak végig, de a fiúnak a nap végére elege lett, így végül ott folytatta a tanulást, ahol az előző tanévet abbahagyta.

Az anya szerint a gyereket soha ilyen lelkesnek nem látta iskolával kapcsolatban korábban, mint a Waldorfnál. Amikor elutasították, az neki „teljes döbbenet" volt, először nem is értette, mert addig őt nem diszkriminálták semmilyen módon se felnőttek, se gyerekek. Amikor elmagyarázták neki, mi történt, kiborult. Az EBH döntését tudomásul vette, de örülni nem örül neki.

Sikerült őt ezzel annyira megütni, hogy egy kicsit másképpen áll már ő is ehhez

– mondta az anya.

A család a Háttér Társaság a Melegekért jogvédő civil szervezet segítségével fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. A Háttér munkatársa, Dombos Tamás szerint az ügy túlmutat önmagán, egy rendszerszintű problémára hívja fel a figyelmet, arra, hogy ezek a családok már a társadalmi valóság részéve váltak, de az oktatási és egészségügyi intézményeket teljesen felkészületlenül éri ez a családmodell. A Háttér szerint fontos lenne, hogy a jogszabályok is elismerjék a családok sokszínűségét.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!