Ilona
18 °C
34 °C

Úgy értették, nem kell komolyan venni a környezetvédelmet

2014.11.10. 11:51
A környezet- és a természetvédelem terén nem kell, hogy pápábbak legyünk a pápánál – ezt az iránymutatást adta az illetékes minisztérium hivatalnokainak az illetékes államtitkár arról, hogy milyen hozzáállást vár el tőlük a jövőben. V. Németh Zsolt szerint csak népszerűtlenné teszik a környezetvédelmet, ha a magyar kormányzat eltúlozza a hatóság szerepét. A földművelésügyi tárca hivatalnokai, akik ott voltak, úgy értették, hogy mostantól nem kell túl komolyan venni az egészet, ha a gazdasági érdekek úgy kívánják, akár a Natura 2000-es védelem alatt álló területeken is engedélyezhetők a beruházások.

A Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára október végi állománygyűlésén óva intette a tárca dolgozóit attól, hogy túlzásokba essenek a környezet- és a természetvédelmi kérdésekben.

V. Németh Zsolt a minisztérium dolgozói előtt kijelentette: ha „értelmetlen, a jogszabályokból nem következő, indokolatlan intézkedések születnek, az árt a környezet- és természetvédelem ügyének”. Azt is mondta, hogy „nem fogunk túlterjeszkedni az EU-s jogszabályokban megfogalmazottakon. Nem leszünk pápábbak a pápánál.” A minisztérium sajtóirodájának tájékoztatása szerint az államtitkár meggyőződése, hogy nagyon sok ember „mumusként” tekint a környezetvédelemre, mert ilyen túlzások történtek.

Az egyik korábbi fideszes országgyűlési képviselő szerint az államtitkár hallgatósága számára az jött le a beszédből, hogy mostantól az engedékenység a kijelölt irány. Az értelmetlen és az indokolatlan jelzőket hangsúlyozó útmutatást másként nem is nagyon lehet érteni, hiszen a környezetvédelemben nincs sok kompromisszumos lehetőség, nem a népszerűség a kérdés, hanem az, hogy a természeti környezet tényleges védelme a prioritást, vagy nem. Forrásunk szerint az engedékeny útmutató célja az volt, hogy megértesse, az ország területének 21,2 százalékát kitevő Natura 2000-es területek miatt nem kell nagyon kekeckedni, ha ipari vagy egyéb gazdasági beruházások útjába kerülnének.

A neve elhallgatását kérő politikus elmondta, hogy az ország uniós csatlakozásakor az egyik alapfeltételeként rögzítették, hogy az ország egyötöde természetvédelmi terület legyen. Ez azonban már hosszabb ideje nyűg az Orbán-kormány számára.

Magyarország 2011-ben zárta le a Natura 2000 területek kijelölését, de azóta többször is konfrontálódtak az ipari, infrastruktúra-beruházási érdekek a természetvédelem érdekeivel. Ilyenkor mindig a természetvédelem húzta a rövidebbet.

A legismertebb eset Győrben történt, amikor az Audi bejelentette, hogy bővíti a gyár területét. A kormányzat belement, hogy az autógyár 200 hektárnyi természetvédelem alatt álló területet betonozzon le az új logisztikai parkja számára. A politikai támogatás, a milliárdos díj és a háromszoros földterület-megváltás akkor még elég volt ahhoz, hogy kiemelt közérdekre hivatkozva Brüsszelben jóváhagyják az átminősítést. Az eset után azonban az akkori szlovén uniós főbiztos levélben figyelmeztette az országot, hogy nincs több lehetősége hasonló cserékre. A Natura 2000 területek ügyét olyan komolyan veszi az EU, hogy akár a teljes uniós támogatás megvonását is maga után vonhatná, ha például csökkenne a védett területek aránya.

A keményebb fenyegetést azonban mégis az erdős pusztai vegetációt, pannon homoki gyepet, borókás és tölgyes élőhelyeket magába foglaló győri Natura 2000-es területet védelmező zöld szervezetek kapták. Az Audival szembeszálló szervezet vezetőjére titkosszolgálati eszközök bevetésével szálltak rá a rendőrök, majd az erdőtelepítésre kért támogatás miatt vesztegetésért fel is jelentették, és négy hónapig előzetesben tartották.

A szlovén határ melletti területen sem zárult le a Natura 2000-es besorolású terület védelme érdekében indított per, de januárban már átadták a Felsőszölnök–Kétvölgy utat. Orbán Viktor miniszterelnök a megnyitón maga is a félreértelmezett környezetvédelmi szempontokat tette felelőssé azért, hogy elhúzódott az építkezés. A miniszterelnök szarkasztikusan jegyezte meg, hogy „az utat törvényesen adtuk át, és önök is törvényesen fogják használni, de még mindig vannak az út ellen jogi eljárások”. Szerinte örülni kell, hogy végre sikerült legyőzni a magyarok Pató Pál-hajlamait, és mégiscsak elkészült a beruházás.

Az Index információi szerint ezek az esetek kifejezetten az akadékoskodó környezetvédők ellen hangolták a fideszes vezetőket. Általános nézet, hogy 2004-ben a Medgyessy-kormány rossz alapszerződést kötött, túl nagy a védett területek aránya, ami folyamatosan akadályozza a építkezéseket. Forrásunk szerint ez az egyik oka, hogy a környezet- és természetvédelemnek az új kormány megalakulása, május óta még nincs saját szakembere felső vezetésben, és V. Németh Zsolt vegyes portfóliójába a környezetvédelem megnevezése sem került bele. A fideszes politikus szerint megindult a nemzeti parkok kivéreztetése is. Az ország területét lefedő 10 nemzeti park önállóságát megszüntetik, a földtámogatások megvonásával elveszik az egyik legfontosabb bevételi forrásukat, és a gazdálkodásra használt állami földjeiket magánszemélyek számára írják ki pályázatra.

Hivatalosan a kormány továbbra is elkötelezett a környezetvédelem mellett. Megkeresésünk után a tárca MTI-közleményt adott ki, amelyben azt állítja: nincs olyan kormányzati szándék, amely a védett természeti vagy a Natura 2000 területek szabályozásának módosítását kezdeményezné, ilyen előkészítő munka nem folyik a Földművelésügyi Minisztériumban. Arra a kérdésünkre viszont, az eddigi gyakorlattal szemben ezek a területek használatba vehetőek lesznek ipari vagy egyéb célokra, azt válaszolta, hogy a Natura 2000 területeken tervezett programok, tervek, beruházások esetén minden alkalommal meg kell vizsgálni, hogy nem jár-e a Natura 2000 terület kijelölése alapjául szolgáló fajokra kedvezőtlen hatással, vagy nem ellentétes a céljával.