A bevándorlási hivatal elvenné a támogatásokat a gazdasági menekültektől

Több mint duplájára, 19 ezerről 42 ezerre nőtt a menedékjogi kérelmek száma egy év alatt Magyarországon - közölte Végh Zsuzsanna a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint.

Végh szerint a migráció növekedésének kiváltó okai között megemlítette, hogy a válságövezetekben romlott a biztonsági helyzet, illetve azt, hogy sokan a gazdasági nehézségek miatt indulnak útnak. A menedékjogkérők több mint fele gazdasági ok miatt indult útnak, a rossz szociális ellátórendszer, a nehéz életkörülmények miatt, jellemzően Koszovóból, azaz a nemzetközi védelmi igényük nem megalapozott. A gazdasági célból útnak indulók gyakran kihasználják, hogy az elhúzódó eljárások ideje alatt különböző támogatások illetik meg őket.

Végh Zsuzsanna egy kérdésre válaszolva kifejtette: újra kell gondolni a gazdasági menekülteknek - azaz akiknek az élete nincs veszélyben, akik nincsenek üldöztetésnek kitéve - kérdését, az úgynevezett biztonságos országokból érkezők esetében például más normákat lehetne alkalmazni. A főigazgató példaként említette a gyorsított eljárást, vagy a területen maradás jogának korlátozását, hogy az alaptalanul kérelmet benyújtó ne élvezhesse a védelemben részesülőknek járó kedvezményeket.

A főigazgató szavai összefüggésben lehetnek azzal, hogy Orbán Viktor Párizsban a terrorcselekmények kapcsán úgy nyilatkozott, hogy "a gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre".

Mint mondta, a rendelkezésre álló forrásokat - amelyek most megoszlanak a valódi védelemre szorulók és a gazdasági menekültek között - a valódi védelemre szorulókra kellene fordítani. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója elmondta: 2012-ben 1,1 milliárd forintot költöttek menekültekre, 2013-ban 1,8 milliárdot, 2014-ben pedig 2,6 milliárd forintot.

Még a hatóságot is meglepték a statisztikák

A főigazgató szerint míg 2012-ben 2157 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, 2013-ban már 18 900-at, tavaly pedig 42 777-et, a növekedés mértéke még a hatóságot is meglepte. A növekedés nyáron kezdődött, és az év utolsó hónapjaiban volt igazán jelentős: novemberben 9 ezer, decemberben 13 ezer kérelmezőt regisztráltak, az idén pedig már több mint háromezret.

Magyarország Németország, Svédország, Olaszország és Franciaország után az ötödik volt a benyújtott menedékjogi kérelmek rangsorában a novemberi adatok alapján. A menedékjogi kérelmeket 79 országból nyújtották be, a kérelmezők fele Koszovóból érkezett, 20 százalékuk afgán, 16 százalékuk szír.

Végh Zsuzsanna felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárások több mint felét meg kell szüntetniük, mivel az adott menedékkérő még az eljárás lezárulta előtt elhagyja az országot. Magyarország tranzitország, nem ide indulnak a kérelmezők, csak rajtunk keresztül vezet az út a befogadó országokba - jelentette ki. A kérelmek 10 százalékát elutasították, és valamilyen védelemben a kérelmezők mindössze alig több mint egy százalékát - tavaly 503 kérelmezőt - részesítettek.