Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMBalog: Valahogy nem jöttek be a nyolcosztályos iskolák
További Belföld cikkek
- Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi
- A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
Oktatáspolitikai és egészségügyi kérdésekről is nyilatkozott Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter nyilatkozott az Infó rádió Aréna című műsorában kedd este. Többek között arról beszélt, hogy bár ilyen döntés nincs, és szó sincs arról, hogy bármit be akarna tiltani,
a nyolcosztályos középiskolákat valahogy nem fogadta be az iskolarendszer,
a szülők nagy része a négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák felé mozog, és "ezt a helyzetet kell jól kezelni". Megjegyezte: a hatosztályos iskoláknak is megvan a támogatottsága, különösen az egyházi intézményeknél.
A miniszter fontosnak tartja, hogy az általános iskola adja meg azt az alapképzettséget, amelyre később a középiskolában vagy a szakiskolában építeni lehet. Ennek megerősítésére nagy figyelmet fognak fordítani, különös tekintettel az első négy osztályra – idézi az interjút az MTI.
A miniszter szerint a spontán szegregáció nagyon káros folyamat, de a mai magyar oktatási rendszer része. Ezt a folyamatot meg kell állítani, ellenstratégiát kell kialakítani, ezen már dolgoznak. Olyan alapon viszont nem hajlandó vitapartnereivel szembeszállni, „mintha egy gonosz állami akaratról lenne szó”, és nem csináltak volna mást az elmúlt huszonöt évben, mint direkt módon szelektálták a szegény és gazdag gyermekek között.
A miniszter a lehetséges megoldásokat vázolva elképzelhetőnek tartotta, hogy szükség lesz olyan iskolaközpontokra, ahová iskolabuszokkal szállítják a diákokat. Ugyanakkor az integráció az aprófalvas településeken nehezebben megoldható - ismerte el.
Balog Zoltán szerint az állam, attól függően, hogy egy terület vagy régió hátrányos helyzetű vagy sem, más, differenciált állami szolgáltatásokat nyújt majd az egészségügyi, a szociális területen, illetve az oktatásban. A miniszter szerint az eredményeket többek között azon lehet majd lemérni, ha látványosan csökken azok száma, akik végzettség nélkül hagyják el az iskolapadot.
Ez egyértelműen az iskolarendszer antiszegregációs jellegét fogja jelezni. Ugyanakkor ez a folyamat munka nélkül nem fog menni, a munkahelyteremtés, az értelmes munka felkínálása, a szülők mobilizálása legalább ennyire fontos.
Az egészségügy kapcsán arról beszélt, hogy a magyarok túlságosan kórházorientáltak, mintha gyógyulni csak ott lehetne „Ez a legdrágább, és a beteget is a leginkább megviseli”. A háziorvosok „a kapu őrei”, náluk van a prevenció, megelőzés lehetősége, ezért január 1-jétől nettó plusz 130 ezer forintot kap mindegyikük.
A kórházi integráció erősödésétől azt várják, hogy a legjobb ellátást kaphassa mindenki, elérhető távolságban. Az, hogy egy kórházban mindig minden legyen, az a színvonal csökkenését jelenti előbb-utóbb. Úgy látja: szükséges csökkenteni a költségeket, de ez önmagában nem cél, csak akkor van értelme, ha az ellátás nem romlik, sőt adott esetben javulni is képes.
Balog Zoltán jelezte, bízik Zombor Gábor egészségügyi államtitkárban, akinek az a feladata, hogy a költségoptimalizálást megtegye, és a kórházaknak ne kelljen újra és újra komoly adósságállományt ledolgozniuk.