A Quaestor sem temeti be a sajtóárkokat

A Népszabadság, a Magyar Nemzet, a Népszava és a Magyar Hírlap címlapját is a Quaestor csődjének kezelése és a kártalanításba a brókerek magánvagyonát is bevonni szándékozó fideszes törvényjavaslat vitte el. A kisbefektetőkért való aggodalom közös, de fontos különbségek is vannak a történet interpretációiban.

„150 milliárd forint eltűnt, Tarsoly még mindig szabad” – ezzel a címmel vezette fel cikkét a Népszabadság, arra helyezve a hangsúlyt, hogy Tarsoly Csaba strómanra bízva a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-t, „kiódalog a Quaester-botrányból”.

A lap szerint elgondolkodtató, hogy míg a Buda-Cash ügyében gyorsan letartóztatásba került a cég vezérigazgató résztulajdonosa, addig a Quaestor kapcsán „a Fideszhez közeli pénzemberként emlegetett” Tarsoly még mindig szabadlábon van.

A Népszava „Kisemmizik a kötvényeseket?” címmel írt cikke szerint a hatóságok késlekednek a kártalanításhoz felhasználható vagyon megmentésével. A napilap is azt találgatja, miért nem indult intézkedés Tarsoly és felesége ellen, így az üzletember bőven kapott időt arra, hogy pénzeket mozgatva érdekeltségei között eltűnjön a hatóságok elől a felszámolásnál számba vehető vagyon. 

A lap szerint elkésett lehet a Fidesz javaslata a brókervagyonok zárolására, ami lehetővé tenné, hogy a hasonló ügyben érintett felelősök magánvagyonukkal is feleljenek. A kezdeményezést a Népszava nem kritizálja, ellentétben a Népszabadsággal, amely szerint Rogán Antal javaslata nyomán „szinte bármikor, bárkinek a vagyona zár alá kerülhet a pénzügyi szolgáltatások szektorában”.

A szigorú javaslat áll a Magyar Nemzet cikkének fókuszában. A Botrány után szigorítás című cikk szerint is gyanús dolgok történnek a Quaestor körül, de nem merül fel, hogy a hatóságok Tarsoly fideszes kapcsolatai miatt késlekednének.

Igaz, az MSZP-s Tóth Bertalant idézve megjegyzi, hogy nem a törvényjavaslat volna az egyetlen eszköz, mert a hatályos törvények alapján is van mód a vagyon zár alá vételéről. Ezért először ezt kellene alkalmazni. Az Országgyűlés keddi üléséről Vona Gábort is felidézte. A Jobbik elnöke szerint ideje lenne, hogy a Fidesz tisztázza kapcsolatát a Quaestorral, nehogy felmerüljön, hogy épp a párt a gátja annak, hogy az ügyben érdemi lépés történjen. A Magyar Nemzet külön cikket írt a Quaestor gyanús csődjéről, amely a bejelentés után csak tíz nappal lépett érvénybe, így a csődeljárás megkezdése előtt még sok minden történt a cégnél: a Quaestor Financial Hrurira tulajdonosa a szakmában ismeretlen Orgován Béla lett, és a cég tulajdonosként is megjelent anyacégében, ahonnan visszavárja azt a pénzt – mintegy 57 milliárd forintot –, amelyet aztán kifizethetne a hoppon maradt kötvényeseknek. A hatóságok indokolatlan lassúsága, amely miatt bőven volt idő a felelősség elhárítását lehetővé tevő lépésekre,  azonban a cikkben nem merül fel.

„Nem menekülhetnek a csaló brókerek, jön a vagyonzár" – hirdeti a címlapon a Magyar Hírlap. A cikk a kormány által megvalósítandó gyors intézkedés fontosságáról ír, Orbán Viktor M1-nek adott nyilatkozatából idézve. Eszerint nincs vesztegetni való idő, meg kell óvni a kártalanításra felhasználható vagyont, mielőtt az eltűnne. A hatóság lassúsága itt sem merül fel.

Hangot ad viszont

• a Demokratikus Koalíció kifogásának, amely szerint „a Fidesz törvényjavaslata futni hagyná a brókerbotrány felelőseit”,
• a Jobbiknak, amely a politikusok, bankvezérek, brókerházak vezetőinek visszamenőleges elszámoltatását követeli,
• az LMP-nek, amely mielőbb visszaállítaná a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságát, biztosítandó, hogy a jövőben ne maradhasson ellenőrzés nélkül a jegybank.