Orbán felrúgta a halálbüntetés-topik bevezetésének koreográfiáját

Április 22-én egy 20 éves férfi néhány ezer forintért megölte az egyik kaposvári dohánybolt fiatal eladónőjét. A fideszes pártvezetés a nagy közfelháborodást okozó trafikos gyilkosság után megtárgyalta, hogy a bűncselekmény milyen lehetséges politikai következményekkel járhat.

Az Index információi szerint a megbeszélésen vetődött fel, hogy a gyilkosság nyomán szigorítani kellene a büntető törvénykönyvet (Btk.), és el kellene indítani egy vitát a halálbüntetés bevezetéséről.

A pártvezetés tudatában volt annak, hogy a halálbüntetést az unió érvényes alapelvei tiltják, illetve hogy a javaslatnak komoly visszhangja lesz Brüsszelben, ezért az eredeti terv az volt, hogy kerülő úton viszik a nyilvánosság elé az ötletet.

A terv az volt, hogy egy „érintett”, azaz egy kaposvári képviselő tesz javaslatot arra, hogy a kormány fontolja meg a legszigorúbb büntetési tétel ismételt bevezetését. A kaposvári Gelencsér Attila pedig egy napot késett, és már nem okozott nagyobb feltűnést, amikor egy helyi sajtótájékoztatón csatlakozott Orbánhoz: 

az én személyes erkölcsi érzékem szerint is az ilyen aljas indokkal elkövető, különös kegyetlenséggel gyilkoló embernek a halál a méltó büntetése.

Orbán Viktor azonban pécsi látogatásán váratlanul átlépett a kitalált forgatókönyvön, és maga jelentette be, hogy napirendre kell venni a Btk. átírását.

Mint arról beszámoltunk, Orbán ezzel a bejelentésével a párt ismert vezetőit is meglepte, a pártelnökség ugyanis nem tárgyalt erről a témáról. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke például az ATV Egyenes beszéd című műsorában kritizálta a téma felvetését, mert az alaptörvény vitájakor már lefolyt egy diskurzus a halálbüntetésről, akkor ez úgy dőlt el, hogy Magyarországon nem lehet halálbüntetés.

„Szerintem barbár dolog, én nem támogatom, nagyon bízom benne, hogy Magyarországon ezután sem lesz állami emberölés”

– mondta a politikus.