István, Vajk
17 °C
22 °C

Együtt ünnepelhetjük Trianont a románokkal

2015.06.04. 13:48

Június 4. van, a trianoni békediktátum aláírásának napja, amiből a Fidesz–KDNP-kormány nemzeti összetartozás napját, ünnepnapot csinált. Csak öt évet kellett várni, és a románok is ünnepnapot csinálnának június 4-ből.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszélt az összetartozás napja alkalmából a Magyarság Házában. A miniszterelnök-helyettes szimbolikusnak nevezte az ünnepnapot, szavai szerint ma ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra. Semjén Zsolt szerint az emlékezésnek több értelme van: a tanulságok levonása, a jogos nemzeti büszkeség, hogy megmaradtunk, és „a megerősödés a magyarságunkban, a megmaradás akarása”.

Ami Trianonhoz vezetett, abban benne van a mi hibánk is, a magyar állam hibája, akár bűne a nemzetiségekkel szemben. Benne van a naivitásunk, amikor sokszor ellenségeinket pátyolgattuk, akik az adott pillanatban hátulról belénk szúrták a tőrt. Benne van az is, hogy semmilyen – akár nagyhatalmi konspiráció – nem tud megtörni és tönkretenni, ha belülről nem rohasztják szét az országot

− mondta Semjén, aki szerint valószínűleg a Szent István-i határokat nem lehetett volna megtartani, de ilyen katasztrofális békét sem lehetett volna Magyarországra kényszeríteni, ha a magyar hadsereget és államot nem verik szét. A KDNP-s politikus beszélt a honosításról is, szerinte a ciklus végére meglesz az egymillió új állampolgár. Eddig 733 ezren kérték az állampolgárságot és 691 ezren tettek esküt.

Mindeközben Romániában

A békediktátum

A trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra. A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést.

Mindeközben Romániában a „trianoni békeszerződés napjává” nyilvánítanák június 4-ét, és kötelezővé tennék, hogy a közigazgatási intézmények országszerte megünnepeljék Erdély Romániához csatolásának évfordulóját: az erről szóló törvénytervezetet a 171 tagú szenátus több mint fele, 90 szenátor aláírta, írja az MTI.

A törvénytervezet szerint a kormányzati szerveknek és helyhatóságoknak gondoskodniuk kell június 4-én a nemzeti lobogó kitűzéséről, a román himnusz elénekléséről, a közmédiának pedig be kell majd számolnia a „trianoni békeszerződés jelentőségét tudatosító kulturális, oktató célú rendezvényekről", amelyek megszervezésére költségvetési forrásokat utalhatnak ki a helyi és központi hatóságok.

A törvénytervezet indoklása úgy írja le a trianoni békeszerződést, mint a román nép számára kiemelt fontosságú jogi eszközt, amelyre a román–magyar kétoldalú kapcsolat épül. A kezdeményezők leszögezik, hogy „a történelem újraírására tett bármiféle kísérlet, a revizionista álláspontok hangoztatása az Európai Unióban manapság már nem elfogadható" – idézte a törvénytervezet indoklását a Transindex.

Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a kolozsvári portálnak úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy Titus Corlatean ezzel a tervezettel próbált valamiféle választ adni arra a magyarországi törvényre, amely június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Kifejtette: a térségben a történelmet kétféleképpen lehet szemlélni – ki lehet emelni azt, ami közös, vagy azt, ami elválaszt egymástól.

Az RMDSZ volt elnöke rámutatott: június 4. a magyarok emlékezetében gyász, a románoknak viszont ünneplésre ad okot. Hozzátette, eddig csak a december 1. számított ilyen napnak, most úgy tűnik, hogy „ráerősítenének erre".