100 éve hangzott el Párizsban a régi Magyarország védőbeszéde, ami után majdnem újratárgyalták a határokat. Pöffeszkedő nacionalizmus vagy a lelkiismeret szava? Apponyi, Trianon és a Vörös térkép.

Földbe süllyesztett emlékhely épül az Alkotmány utca torkolatában a századik évfordulóra.

Dákoromán mics, kék-sárga-piros Hunyadi, szívcsakra román módra. Erdély elszakítását ünnepli Románia, megnéztük, milyen magyarként a buli.

Zsírkabaré és Horthy-fohász, Trianon-tagadó jósnő és álhírcunami, buzikormány, magyar cigi: százéves naplókból derül ki, hányféleképp lehetett megélni Trianont.

A közelmúltban előkerült a magyar delegáció párizsi csodafegyvere. Politikailag csődöt mondott, de attól még nagyon komoly mű - és nem véletlenül vörös a magyar.

Honnan jön a keleti nyitás, miért a székelyek a szupermagyarok, mire jó a Horthyval való bunkózás, és miért vezessünk be szoborstopot? Turanizmustól a trianonozásig, néhány kivénhedt rocsóval: Ablonczy Balázs történésszel beszélgettünk.

A hétszáz fős Kétpó önkormányzata megvett egy hat éve a kutyának sem kellő Trianon rockoperát, és be is mutatta egy sámán által spirituális helynek nevezett domb előtt.

A menekültellenes kerítés miatt tovább csökken a Trianon után maradt csonka Magyarország.

Anyaországi mítoszokkal számol le a rimaszombati történész: sok helybélinek volt csalódás az 1938-as revízió utáni magyar világ. A határon túliakat akkor is eszközként használta a pesti politika, jöttek a pesti ejtőernyősök és a csendőrpofonok.

A kőből faragott giga-szentkoronához vezet majd a szomszéd domb tetejéről, alatta Trianon-szerpentin, a közelben nyári bob és négy évszakos síelés: így tör ki Zemplén a kelet-magyarországi átokból.