Hamarosan lezárul az MLSZ által kiírt pályázat.
május 4. 05:59
Nagy Miklós beszélt a kezdeti hibákról, a kirívóan magas bérekről, és a helyes útról.
április 30. 08:53
A lakásán előkerült négy vadászlőfegyver és egy légpisztoly. A helyieket legalább az megnyugtatja, hogy nem őrült ámokfutóról van szó.
április 29. 18:19
A Mi Hazánk eredményvárójában a párt vezető politikusai elvonultak egy külön terembe. Az alacsony feldolgozottság miatt egyelőre nem kommentálják a részeredményeket. Egyre több szimpatizáns érkezett a helyszínre, ők bizakodnak, közülük a legtöbben végeredménynek is elfogadnák a jelenlegi 6,1 százalékos állást.
Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig – hangsúlyozta az MTI szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Kézdivásárhelyen, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
A székelyföldi város főterén összesereglett tömeg előtt felidézte: olyan nagy elődök szereztek megbecsülést Kézdivásárhelynek, mint a merész és találékony ágyúöntő Gábor Áron, a honvédnek állt költőóriás Petőfi Sándor, aki a Feketeügy partján találkozott Bem tábornokkal, vagy Gál Sándor, a székely honvéd parancsnok, aki megállította és visszaverte a császári seregeket.
Sulyok Tamás szerint a ’48-as szabadságharc székely hőseinek egyetlen percre sem volt kérdés, hogy mi a haza, és szükséghelyzetben mit kell tenniük. Ők azok, akik a legnagyobb áldozatokat is meghozták, akikről Kányádi Sándor a Nyergestető honvédeiről szóló versében azt írta: "s hol a fenyők olyan mélyen kapaszkodnak a vén földbe, kitépni vihar sem tudja másképpen, csak kettétörve".
Ilyen ez a föld, ahol a fenyő és az ember elválaszthatatlan a földtől, ahol szétszakíthatatlanok a gyökerek. Ennek az erejét éreztem a csíksomlyói szentmisén, Nyergestetőn, amikor kopjafát avattunk, és akkor is, amikor Kézdiszentléleken a templombúcsún vettem részt. És most is hasonló meghatottsággal állok Önök előtt
– mondta Kézdivásárhelyen Sulyok Tamás.
Úgy értékelte, március 15-én mindenütt a nemzet közösségéhez való tartozás ténye és a közösség elsődleges értékeinek tudatosítása a meghatározó. Olyan alapértékekről van szó, mint a családhoz, az otthonhoz, a szülőföldhöz és az anyanyelvhez való hűség, az egymásnak való segítségnyújtás, az emberségesség és a béke megőrzése. A közösség ezek által válik élővé, ezáltal nyilvánul meg önazonosságunk és méltóságunk.
A köztársasági elnök szerint – a földkerekség népei között – a magyar is nagy dolgokra teremtett nép. Békére, szabadságra vágyó, alkotni akaró nemzet.
Megtisztelőnek nevezte, hogy e napon távoli országokban piros-fehér-zöld színekkel világítanak meg híres középületeket, felhőkarcolót vagy vízesést.
Jó ilyenkor magyarnak lenni. Azonban a legfontosabb, hogy a szívünkhöz is közel álljanak ezek a színek. Hogy figyelmeztessük magunkat közösségünk örök értékeire, hogy tisztán lássuk azoknak fontosságát a saját életünkben
- fogalmazott.
Kiemelte: 1848 olyan belső értékítélet, amely nem engedi, hogy relativizálják a magyarság értékeit azok, akik – lopakodva vagy nyíltan – hol a családot, hol a nemzetiséget, hol a társadalmi csoportot, hol a hitet teszik céltáblává.
A köztársasági elnök szerint az évszázadok zivatarai között mindig a józan erkölcs, a megújuló hit és az élő reménység vitte tovább a magyarságot és a bizalom, hogy a vele élő társnemzetekkel, románokkal, szlávokkal, németekkel és másokkal együtt, a kölcsönös tiszteletet egymásnak megadva, közösen gyarapíthatja Európa életét.
A Gábor Áron-szobornál mondott beszédében Sulyok Tamás elmondta: azért jött Kézdivásárhelyre a nemzeti ünnepen, hogy államfőként megerősítse, Magyarország számára fontos minden külhonban élő magyar ember. Rámutatott: a magyarság összetartozását, annak lelki és kulturális kifejezése mellett, jogi alapokon is rögzítette a 2011-es alaptörvény.
Egyek vagyunk tehát lelki és közjogi értelemben is. Van és lehet állampolgársága és szavazati joga minden erdélyi, székely és csángó magyarnak. A nemzetet érintő kérdésekről így már ténylegesen közösen dönthetünk, a nemzeti ügyekben már a jog alapján is közösen vehetünk részt. Együtt formáljuk a magyarság jövőjét, kultúráját, együtt küzdhetünk meg mindazért, amit fontosnak tartunk. Együtt hajthatunk fejet hőseink előtt, és együtt mondhatjuk el, hogy a béke az egyedüli és természetes közege Európának, amely nélkülözhetetlen az emberséges jövőhöz
– hangsúlyozta a köztársasági elnök.
A magyar igazságot akarták és akarják győzelemre juttatni a magyar szabadság harcosai, és soha nem állt ehhez olyan közel az ország, mint most – közölte az MTI beszámolója szerint a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, miniszterelnök-jelöltje vasárnap a budapesti Pilvax közben a párt március 15-i ünnepségén.
Toroczkai László azt mondta, 1848–49-ben és 1956-ban a szabadságharcosok nagyon hasonló követelésekkel éltek ahhoz, ami mai utódaik célja: szuverenitást, függetlenséget, szabadságot, törvény előtti egyenlőséget, valódi igazságszolgáltatást, sajtószabadságot, igazi választást, az urambátyámrendszer megszüntetését, valamint független magyar gazdasági és pénzügypolitikát akartak.
Hozzátette, ma már „a magyarság ádáz ellenségei is elismerik”, hogy hárompárti lesz a következő parlament, és rettegnek attól, hogy ott „a Mi Hazánk és a magyar igazság fog majd irányítani”.
„Azt üzenem a magyarság ellenségeinek, hogy jogos a félelmük” – jelentette ki Toroczkai László, hozzátéve: minden tisztességes honfitársnak, aki e nemzet tagjának érzi magát, és úgy is él, „a lehető legjobb jövő” jön el, ha győzelemre viszik ezt az eszmét.
