Jácint
15 °C
31 °C

Önnek lesz egy műtétje az ország másik végében

2015.06.08. 08:03
A műtétre vagy CT-vizsgálatra váró betegeknek a jövőben a szomszédos városban, a másik megyében vagy akár az ország másik felében lévő kórházban is felajánlhatnak helyet. Ez is egy eszköz lesz arra, hogy 5 milliárd forintból ledolgozzák a hosszúra nyúlt várólistákat. A várólistákkal nem csak az a baj, hogy hosszúak: óriási területi különbségek is vannak a várakozási időkben. Az egészségügyi közgazdász szerint most meg fogják regulázni a kórházakat, és rákényszerítik őket a műtétek elvégzésére.

Most éppen 22 ezren várnak szürkehályog-műtétre Magyarországon. Nagyon nem mindegy, hogy közülük ki hol él. Ha például önnél most állapítaná meg az orvos a szürke hályogot, a pécsi egyetemi klinikán 405 nap múlva, azaz valamikor 2016 júliusára kapna időpontot műtétre. 

Ugyanezt a műtétet viszont érdekes módon

  • Ajkán 2 nap alatt,
  • Sátoraljaújhelyen 9 nap alatt,
  • a Miskolci Egyetemi Oktatókórházban pedig 43 nap alatt el tudnák végezni.

Térdprotézisre vár? Nincsenek jó híreink. Az egri Markhot Ferenc kórházban legutóbb 2021. február 10-re tűzték ki egy beteg műtétjét. Neki 2081 napot kell várnia, de a kórházban amúgy is 1647 nap az átlagos várakozás erre a műtétre.

Mindeközben ugyanezt a műtétet a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában 187 nap alatt elvégzik, azaz az ember már idén októberben sorra kerülhet. A csípőprotézis-műtéteknél sem jobb a helyzet: Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon is bőven 500 napnál több a várakozási idő, de például Szegeden ez is csak 4-5 hónap.

Miért van várólista?

A várólistákra azért van szükség, mert a sok költséges műtétet és vizsgálatot egyszerre nem lenne képes finanszírozni az egészségbiztosító. A nem életfontosságú műtéteknél ezért a finanszírozást is csak ütemezve, hónapról hónapra fizetik ki, ezzel is szabályozzák az elvégezhető műtétek számát. Várólistát kell vezetni minden olyan beavatkozásról, amelyet kapacitáshiány miatt a kórházak 60 napon belül nem tudnak a beteg számára a szakmailag indokolt időben biztosítani. A várólistákat a kórházak vezetik, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ezeket a kórházi várólistákat tartja nyilván 2012. július 1-jétől országosan egységes módszertan szerint. A várólisták nyilvánosak, mindenki számára követhetők.  A várólisták hosszúsága nem csak Magyarországon jelent gondot. Komoly küzdelmet és nagyon sok pénzt fordított a várólisták csökkentésére az Egyesült Királyság, Svédország, Finnország, Portugália és Spanyolország vagy Lengyelország is.

Oda menjen, ahol van hely

Teljesen kézenfekvő lenne, hogy ilyen esetben a betegeket oda irányítsák, ahol nem kell annyit várni. A dolog azonban eddig nem így működött: a betegeket a területileg illetékes kórházakba osztották el. Így jöhettek létre extrém különbségek ugyanazon műtét várólistáján az ország keleti, nyugati vagy középső részén. Így fordulhat most elő az, hogy míg Észak-Magyarországon csak 900-an várnak szürkehályog-műtétre, addig a Nyugat-Dunántúlon 4 ezren, a Dél-Dunántúlon pedig 5 ezren állnak sorba. 

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) kérdésünkre azt válaszolta: a területi alapú elosztástól – bizonyos feltételekkel – eddig is eltérhetett mind a kórház, mind a beteg. Most ez a helyzet megváltozik. Az OEP felmérte, hogy a kórházak hány műtét elvégzését tudják felvállalni a normál éves műtéti program felett. Ezeket az adatokat megosztották a kórházakkal. A várólistát vezető intézmények így megkereshetik azokat a várólistán levő betegeket, akiket ebben az évben már nem tudnának ellátni, hogy felajánljanak nekik egy másik kórházat, ahol az operációt hamarabb elvégzik, közölte kérdésünkre az OEP sajtóirodája.

A betegnek a felajánlott lehetőségek alapján döntési lehetősége lesz: választhatja azt, hogy marad az eredetileg választott kórházban, és a műtétjét az eredetileg tervezett műtéti időpontban végzik el, hangsúlyozta válaszában az OEP. Ha a beteg vállalja, hogy másik kórházba megy, az utazási költségeit az OEP megtéríti, sőt ha indokolt, egy kísérő utazási költségeit is kifizetik.  

A területi különbségek nem csak azért alakultak ki, mert a betegek szívesebben mennek a nagyobb klinikák, országos intézetek és kórházak szakmailag jó hírű orvosaihoz. A várólisták hosszúsága a kórházakon is múlik. A kórházak egy részétől az utóbbi időben már hiába kérték, hogy csináljanak több műtétet, nem vállalták. Ennek legfőbb oka az volt, hogy az OEP-től kapott finanszírozás már rég nem fedezte a műtétek valós költségeit. A ma érvényben lévő szabályozás szerint a kórházak maguk dönthetik el, mire használják az államtól kapott finanszírozási keretet: a drága műtéteket ezért sokszor kerülik, a kevésbé költséges operációkból pedig többet csinálnak. A beavatkozások számát az adott térség megbetegedési különbségei is befolyásolhatják. Mindez eléggé eltorzította a várólistákat.  

Formálódik egyfajta újfajta fegyelem

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint nem szabadna ilyen területi különbségeknek lenniük a várakozási idők között. Egyfelől nem kizárt, hogy az adatok redundánsak és nem naprakészek, de arra is utalhatnak, hogy egyes kórházak nem megfelelően végezték a munkájukat. Sinkó Eszter szerint a kormány most beismerte, hogy eddig tarthatatlanul alacsony volt a műtétek költségének megállapítására szolgáló alapdíj. Most ugyanis ezt az eddigi 150 ezer forintról 165 ezer forintra emelték. Ez még mindig nem fedezi jó néhány beavatkozás esetében a felmerülő költségeket, de legalább csökkenti a képződő veszteségeket. 

Sinkó Eszter szerint nagyon is indokolt, hogy a kormányzat foglalkozzon a várólisták rendezésével. „Formálódik egyfajta újfajta fegyelem” – mondta a szakember. Most az OEP fogja koordinálni a várólisták ledolgozását, így nem kizárt, hogy a kórházaknak előírják, melyik műtétből hányat kell elvégezniük. Akár arra is kötelezhetik őket, hogy nem lehet fél évnél tovább várakoztatni a beteget.

Ötmilliárd mire elég?

A kormány célja épp ez. Zombor Gábor bejelentése szerint azt akarják elérni, hogy a kisebb műtéteknél ne kelljen 2-3 hónapnál többet várni, a nagy ortopédiai műtéteknél pedig a legfeljebb fél éves várakozási időt célozzák meg.

A várólisták ledolgozása azonban sok pénzbe kerül. Nagyon sok pénzbe, hiszen a műtétek is drágák. Egy csípőprotézis-műtét 600-800 ezer forintba kerül, tehát ha a 7500 várakozót egy év alatt meg akarnák műteni, az 4-6 milliárd forintot jelentene. Bár egy szürkehályog-műtét költsége csak 110 ezer forint körül van, de a 22 ezer várakozóval számítva erre is közel 2,5 milliárd forintot kellene fordítani.

A tavaly év végi egymilliárd forint után idén újabb 5 milliárd forintot fordít a kormány a műtétek felpörgetésére, a várólisták csökkentésére. Az ötmilliárd forintból körülbelül 24 ezer beteg kerülhet előbb sorra. A pénzt a következő ellátások várólistáinak csökkentésére fordítják:  

  • szürkehályog-műtétek
  • gerincstabilizáló műtétek
  • epekövesség miatti beavatkozások
  • sérvműtétek
  • térdprotézisműtétek
  • csípőprotézis-műtétek
  • ortopédiai nagyműtétek
  • nyitott szívműtétek

Ki is lehet fizetni

A várólisták hosszát csökkenti az az új rendelkezés is, amely szerint mostantól nem korlátozzák az egynapos sebészeti ellátások, például a laparaszkópos epekőműtétek számát a kórházakban. Ezek a többihez képest olcsó műtétek, és miután nem kell bent fektetni a beteget, nem terheli az egészségbiztosító kasszáját sem újabb költségekkel. Ez a lehetőség most sokat jelent a kisebb kórházaknak, amelyek az utóbbi időben épp ezekre a kisműtétekre álltak át. 

Kevesen tudják, de megfelelő orvosi indokok alapján a régóta várakozó beteg azt is kérheti, hogy a műtétjét külföldön végezzék el. Ha az indokokat elfogadják, az OEP először azt nézi meg, hogy Magyarországon ellátható-e máshol és gyorsabban a beteg.  Ha ez nem lehetséges, engedélyezhetik a külföldi műtétet. Ehhez azonban az OEP a műtét magyarországi térítési díját veszi alapul, és annak legfeljebb 130 százalékát fizeti ki utólag. Miután a műtétek külföldön sokkal drágábbak, mint nálunk, a betegnek egy ilyen operáció az OEP-térítésen túl is több százezer vagy több millió forintjába kerülhet. 

Aki nem akart várni, eddig megvolt a lehetősége arra, hogy a saját költségén műttesse meg magát. Ezt a lehetőséget a kormány épp most akarja bezárni. Meg akarják szüntetni az állami kórházakban végzett privát egészségügyi tevékenységet: ahol a várólistás betegeket műtik, ott ne lehessen a hétvégén „gmk-ban” fizetős betegeket is kiszolgálni. Magánszolgáltatóhoz azonban ezután is el lehet menni. Az egyik budapesti magánkórház árlistája alapján például egy laparoszkópos epeműtét 275 ezer forintba, köldöksérv- és lágyéksérv-operációk pedig 265-385 ezer forintba kerülnek.  

Sok a vizsgálat, kevés a CT

A magyar egészségügynek egy másik új rendelkezés miatt is fel kell pörögnie. Az új szabály szerint daganatos betegség gyanúja esetén 14 napon belül el kell végezni a CT- vagy MRI-vizsgálatot. Most ezen a területen sem túl rózsás a helyzet, pedig a Radiologia.hu szerint Magyarországon 96 CT-, 48 MR-berendezés, 5 PET/CT és 1 PET/MR működik. Itt is komoly várólisták vannak, de nagyok a különbségek a várakozási időkben. A Bors április elején hívott fel néhány kórházat, hogy mikorra tudnak időpontot adni koponya-CT-re. A válaszok 20-40 nap között szórtak.

Sokan attól tartanak, hogy ez a vállalás teljesíthetetlen, illetve emiatt majd többet kell várni a más ok miatt előírt CT- vagy MR-vizsgálatokra. Az OEP itt is belép szervezőként: ha a területileg illetékes kórház nem tudja biztosítani időben a CT/MR-vizsgálatot, az OEP egy másik kórházban szervezi meg a vizsgálatot.  

Aki nem akar várni, 1-2 napon belül kaphat időpontot fizetős CT- és MR-vizsgálatra. Ezek ára 10-90 ezer forint között mozog. Sokan félre szokták érteni: aki fizet, az nem előbbre kerül a várólistán, hanem lekerül róla, és így hamarabb sorra kerülhetnek azok, akik ezt nem tudják megtenni.