Hiába a fal, az nem állítja meg a menekülteket

Egyelőre nem tudni, hogy a kormány blöfföl, eltereli a figyelmet, az Európai Uniónak üzen, vagy valóban 175 kilométer hosszan vasfüggönyt akar építeni a szerb határ mentén. Az viszont biztos, hogy ha tényleg megépül a kerítés, annak nem lesz sok értelme.

„Fal ide vagy oda, aki menedékkérelemmel jön Magyarországra, azt be kell engedni, hozzáférést kell neki biztosítani az ország területéhez, és le kell folytatni a menekültügyi eljárást” – mondta az Indexnek Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság menekültprogramjának vezetője. 

Mindegy, hogy van papírja vagy nincs. Mindegy, milyen nyelven adja be a kérelmet. Ha egy külföldi felmászik a falra, és azt mondja, menedéket kér, onnantól kezdve Magyarországnak minden nemzetközi kötelezettségét be kell tartania.

Viszont kérdéses, hogy ez valóban meg fog-e történni, és a magyar határnál nem fordítják-e kapásból vissza a menekültkérőket. Ettől függetlenül nem fog érdemben megváltozni a Magyarországra érkező és áthaladó menekültforgalom, ezt több nemzetközi példa is bizonyítja.

Például a ceutai vagy kanári-szigeteki útvonal kvázi lezárásával néhány évvel ezelőtt a migráció nem szűnt meg ebben a térségben, csupán átterelődött egy másik irányba, Olaszország felé. Vagyis ez az intézkedése csak a regionális problémára jelent megoldást: a csongrádi és Bács-Kiskun megyei magyar-szerb határszakaszon nyilván csökkenni fog a beérkező menekültek száma, de mivel a migráció vélhetően nem enyhül, ez megjelenhet rövid időn belül a dél-keleti, keleti, magyar-román határszakaszon, a csongrádi és dél-békési térségben.

Hiszen hiába a nehezítő körülmények, a háborús övezetekből érkező embereknek nincs más választásuk, és ezeket belekalkulálják, amikor útnak indulnak. Márpedig

Fontos látni, hogy a háborús övezetekből érkezők száma folyamatosan nő, két hónappal ezelőtt még csak 60 százalék volt. „Magyarországra ma már nem koszovóiak jönnek, akiket a vasfüggöny esetleg visszatarthat. Múlt hónapban a menedékkérők mindössze két százaléka volt koszovói” – mondta Gyulai. 

Embertelen bánásmód mindenhol

Egy friss törvénymódosítási tervezet szerint a kormány saját hatáskörben döntené el, mi minősül biztonságos harmadik országnak. A döntés mögött az áll, hogy mindegy, honnan érkeznek Magyarországra a menekültek, ha Szerbián keresztül jönnek, akkor a kormány szeretné visszaküldeni őket Szerbiába. Csakhogy Szerbia semmilyen szinten sem biztonságos harmadik ország. 

2008 óta működik a menekültügyi rendszerük, ezalatt 30 ezer kérelmet regisztráltak, menekültstátuszt pedig csak 18 ember kapott, mondta a szakértő, hozzátéve: pedig itt is sok az afgán és szír kérelmező.

Szerbiában egyébként is összesen 200 embert ellátásáról tudnak gondoskodni.

Bár a magyar kormány uniós jog szerint is megteheti, hogy egyes országokat biztonságos harmadik országnak minősít, „Szerbiában egyértelmű, hogy nem működik a menekültügyi rendszer”.

Hasonló a helyzet Görögországgal is. Görögország EU-tag, automatikusan szokták feltételezni, hogy biztonságos ország. A görögökkel szemben egyedüliként dőlt meg általános szinten ez a feltételezés. Egy strasbourgi döntés értelmében „embertelen bánásmód” lenne visszaküldeni oda a menekülteket, ugyanis fennáll a veszélye, hogy érdemi eljárás nélkül visszaküldik őket oda, ahonnan indultak, és a legalapvetőbb ellátást sem kapják meg. 

Bulgáriát is sok kritika érte (rendőri brutalitás, fogva tartás) , ezért bizonyos speciális egyéni esetekben oda sem küldenek vissza más EU-tagállamokból menedékkérőket. Ugyanakkor 

Az is sokat elmond, hogy Magyarország hogyan bánik az ide érkező menekültekkel, hogy több nyugat-európai ország nemzeti bírósága is megtagadta már, hogy ide küldjenek vissza valakit. Gyulai szerint egyéni esetekben, például ha valaki különösen sérülékeny vagy beteg, akkor volt olyan, hogy a bíróságok szintén embertelennek minősítették, hogy visszatoloncolják Magyarországra, hiszen itt nem kapja meg a megfelelő elhelyezést és ellátást.

Tényleg semmi értelme a kerítésnek? 

Tényleg. Egyrészt nem várható, hogy érdemben kevesebb menekült jöjjön Magyarországra, másrészt ha nem Szerbia felől jönnek, majd Horvátország vagy Románia felől lépnek be az ország területére.

„Ha fizikailag lezárunk egy pontot, azt mindig meg lehet kerülni. A kormány akkor érhetné el legfeljebb a kívánt hatást, ha az osztrák határtól a szlovákig végig felhúzná a vasfüggönyt az ország teljes déli és keleti határán. Ez a mostani csak egy újabb látszatintézkedés, amivel a kormány azt bizonygatja, hogy keményen fellép valamilyen képzeletbeli ellenséggel szemben” – mondta Gyulai.