Csak Orbán tudja, miért volt olyan sürgős a kerítés

Hatalmas meglepetést okozott Szijjártó Péter, amikor a szerdai kormányülés közben bejelentette, hogy a kormány négy méter magas kerítést készül építeni a szerb–magyar határra.

A kormány bevándorlásellenes kampánya már öt hónapja tart. Orbán január közepén jelentette be, hogy az országnak nincs szüksége gazdasági bevándorlókra, azóta pedig egyre radikálisabbakat ígér vagy lép a kormány (nemzeti konzultáció, plakátkampány, a debreceni menekülttábor bezárásának ígérete, menekülttörvény). 

A meglepetést nem is kerítés, amelyet az ellenzék máris vasfüggönynek nevez, felhúzása jelenti, hanem a kormánydöntés és a bejelentés időzítése. A jelenlegi információink alapján 

Több tény is arra utal, hogy szó sincs arról, hogy Orbánék gondosan eltervezték volna a kerítésépítést. És szó sincs arról, hogy eleve erre akarták kifuttatni a kormányzati kampányt.

Erre a leglátványosabb bizonyíték, hogy fideszes vezetők múlt héten még ezzel teljesen ellentétes kijelentést tettek. 

• Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető, június 9.: „Szó sincs arról, hogy szögesdrótot húznának fel a szakaszon.” 
• Kósa Lajos Fidesz-alelnök, június 9.: „Jogi eszközökkel le kell zárni a határt, de ez nem vasfüggöny építését jelenti.”

Ne legyünk naivak, ha tervben van a kerítés felhúzása, ezek a rutinos politikusok óvatosabban fogalmaznak, nem utasítják el kerek perec azt a kerítést, amelynek felépítését egy héttel később bejelentik.

A fideszes nyilatkozatok mellett több dolog miatt sem illeszkedik ez a bejelentés a Fidesz és a kormány jelenlegi politikájába:

• Még javában zajlik a nemzeti konzultáció és a plakátkampány. Ha a fideszes vezetők előre eltervezik a kerítést, logikus lett volna a kampány végén, július 1-je után ezzel előjönni. Akkor még azt is mondhatják, hogy a konzultációból ez a kép rajzolódik ki. Így viszont még két hétig zajlik egy konzultáció arról, jöjjenek-e a bevándorlók, miközben a visszatartásukra kitalált kerítést már építik.
• Orbán Viktor ráadásul május végi ötévértékelőjén hirdette meg a konszolidáció politikáját. Márpedig egy négyméteres kerítés felhúzása aligha szimbolizálja az „erő helyett figyelem”-elvet.
• Orbánék a minimális diplomáciai szabályokat sem tartották be, és a jelek szerint informálisan sem egyeztettek Szerbiával. Ezért is reagálhatott a szerb kormányfő szokatlanul keményen a magyar döntésre. Jelezte, hogy sokkolta a hír, és a kerítés Auschwitzra emlékezteti. Július 1-jén Budapesten magyar–szerb kormányközi csúcstalálkozót tartanak, idejön a szerb miniszterelnök. Nem látjuk, miért nem lehetett megvárni ezt a csúcsot a döntéssel.

Az elmúlt pár napban tehát biztosan történ valami a színfalak mögött, ami a kormányt lépéskényszerbe hozta. Egyelőre csak találgatni tudunk az okokról.

Jelzett a titkosszolgálat? 

Nem zárható ki, hogy Orbán kapott egy olyan titkosszolgálati jelentést, hírszerzési anyagot, amely miatt elengedhetetlennek tartotta ezt a lépést. Szocialista körökben elterjedt például tegnap délután az a pletyka, hogy az osztrákok is elgondolkodtak egy bizonyos fajta határzár kiépítésén, Orbán pedig meg akarta előzni, hogy Ausztriánál előbb legyen meg a határzár. Ha igaz ez, akkor a  osztrákok lépéséről feltehetőleg a Lázár János irányította Információs Hivatal értesülhetett, ennek napi jelentését délelőttönként olvassák a döntéshozók, így akár erre is születhetett egy ilyen gyors válasz. 

Zárjuk le délen fizikailag a határt, mert ha Ausztria felé nem lehet továbbmenni, itt rekednek a menekültek! Erre Rogán Antal szerda délelőtt célzott már az M1-nek adott interjújában. (Az elméletet persze gyengíti, hogy a schengeni övezeten belül, ahol szabadon lehet mozogni, nincs sok értelme egy ilyen kerítésnek.)

Diplomáciai csata?

Elképzelhető viszont, hogy ez a kerítés egy olyan nemzetközi, diplomáciai játék része, amelynek egyelőre nem ismerjük a részleteit. Orbán például EU-s színtéren ezután úgy tud kiállni menekültügyben, hogy már bejelentette ezt a kerítést. Vagyis ebből a pozícióból esetleg engedve a mostaninál keményebb határvédelmi rendszert tud kiharcolni az Európai Unióban. Például, hogy a görög–török határt erősítsék meg. (A most túlnyomó többségben lévő szír menekültek most a görög–török határon átkelve lépnek az EU területére, majd mennek tovább a magyar–szerb határig.)

Feltűnő volt a bejelentés után, hogy szerdán Brüsszelből egyetlen politikus sem üzent felháborodva, hogy elképzelhetetlennek tartja a kerítés felhúzását. Még az is lehet, hogy az EU vezetői közül néhányan örülnek is, hogy valaki határozottan lépett, és bejelentett egy eddig tabunak számító intézkedést.

Megjött egy felmérés? 

A Fidesz-kormány fontos döntései hosszú ideje általában nem az elnökségben, hanem szűk körben dőlnek el. A szűk kör alatt rendszerint Lázár Jánost, a nem létező Habony Árpádot és a párt frakcióvezetőjét, Rogán Antalt, esetenként Szijjártó Pétert értik. Ez a szűk kör látja azoknak a belső felméréseknek az eredményeit is, amiket a kormányzat azért készít, hogy megtudja, egy-egy döntésének vagy kormányzati propagandának milyen a fogadtatása a lakosság, a szavazók körében. 

Felmerülhet tehát, hogy a kerítésről szóló váratlan döntés is ebben a szűk körben született meg, és esetleg valamilyen belső felmérés eredményének hatására. Ez pedig azt jelentené, hogy ez a szűk döntéshozói kör vagy ennek néhány tagja egyik pillanatról a másikra úgy döntött, hogy csavar egyet a bevándorlásos kampányon, és előhúzza a kerítéskártyát. (A nyilvánosság a Századvég felmérését ismerhette meg, amely szerint a többség egyetért a plakátkampánnyal. A Fidesz azonban ennél részletesebb kutatásokból dolgozik.)

Csakhogy ennek a verziónak néhány tény is erősen ellentmond. Például, hogy nem egy mezei fideszes, hanem éppen az ehhez a szűk körhöz tartozó Rogán Antal volt az, aki szerda reggel, néhány órával Szijjártó Péter bejelentése előtt még végső megoldásként beszélt csak a határzárról, tehát azt semmiképpen sem lehet állítani, hogy előkészítette volna a nagy bejelentést. 

Nehogy beelőzzön a Jobbik? 

Az, hogy egy esetleges belső felmérés eredményének hatására, esetleg belpolitikai okokból radikalizálódott volna a kormányzat, azért sem túl életszerű, mert sokkal jobban lehetett volna mindezt kommunikálni a nemzeti konzultáció végén, feltéve, ha a nép szigorításpárti. Szigorítást akartok? Nesztek! 

Az sem túl életszerű, hogy a Fidesz ebben a kérdésben a Jobbikkal akart volna versenyezni, mivel a Jobbik ebben a kérdésben nem nagyon tudott rálicitálni a kormányra. A Rogánék törvényjavaslatát tárgyaló szerdai parlamenti vitanapon lényegében egy hullámon voltak a Fidesszel, annyi különbséggel, hogy ők mindenáron visszaállítanák az önálló határőrséget, ami nincs napirenden. Nehezen elképzelhető, hogy egy ilyen hirtelen bejelentéssel, egy méregdrága kerítéssel semlegesítenék a Jobbikot. Egyébként a kerítés ötletét először a Jobbikhoz közel álló Toroczkai László, Ásotthalom szélsőjobboldali polgármestere dobta be még januárban.

Orbánnak elege lett? 

Az is lehet, hogy kőegyszerű a magyarázat arra, miért született a hirtelen döntés, és nem kell túlgondolni. Lehetséges, hogy Orbán Viktor szerda reggel arra ébredt, hogy elege van a délről érkező menekültekből, és a lehető legegyszerűbb megoldást veti be. Az ugyanis tény, hogy Magyarország átjáróház lett, ahogy az is igaz, hogy ebben az évben akár 100-120 ezer illegális migráns jöhet be az országba. 

Szijjártó Péter szerdán azt mondta, hogy az év első 5 hónapjában Magyarországra 50 430 bevándorló érkezett, míg Görögországban 48 ezer, Olaszországban pedig 47 ezer bevándorlót regisztráltak. A magyar–szerb határon felállítandó biztonsági kerítésre utalva azt mondta, az unió keresi a konszenzuson alapuló közös megoldást, de Magyarország nem ér rá. (A Szijjártó által említett számok az unió közös határőrszervezete, a Frontex friss térképéről származnak, és az illegális határátlépésekre vonatkoznak.)

Az, hogy egy 175 kilométeres szögesdrót mennyire hatékony valójában a menekültek távoltartásáról, másodlagos kérdés is lehet ebben a történetben. Nem először fordulna elő, hogy Orbán Viktor olyan egyszerű megoldást választ egy adott problémára, amivel szemben a szakma (ez esetben mondjuk volt határőrök) szkeptikus, láttunk már ilyet például az oktatáspolitikában is. Ezt a magyarázatot erősítheti az is, hogy Orbán környezetéből lényegében már eltűntek azok, akik ellent mernének neki mondani.