Rejtélyes a befogadott kopt családok ügye

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter kedden egy párizsi konferencián mindenkit meglepve bejelentette, hogy

továbbá azzal a lehetőséggel, hogy bármikor visszatérhetnek az eredeti lakhelyükre. Legalábbis az MTI tudósítása szerint így hangzott a bejelentés. Mivel további részletekről nem lehetett tudni, megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt (BÁH), de csak előbbi válaszolt. Ők is röviden: 

„Akciónk célja az volt, hogy ezek a keresztény családok biztonságban kezdhessenek új életet Magyarországon. A családok háborítatlansága érdekében döntöttünk úgy, hogy a folyamatok a nyilvánosság (köztük a sajtónyilvánosság) kizárásával történjenek meg, és ez a jövőben is így maradjon.

A családok a helyi keresztény vezetők ajánlásával lettek kiválasztva, természetesen az ország nemzetbiztonsági érdekeit szem előtt tartva. Az eljárásokban a magyar törvények szerint jártunk el.

Az akció célja nem kifogásolható. A kopt keresztények helyzete Egyiptomban sosem volt jó, de a 2010-es évek elejétől az iszlamisták hatalomra kerülésével és az arab forradalmat kísérő keresztényellenes támadásokkal új mélységekbe süllyedt. Irakban pedig a háború után még durvább lett a helyzet: 2010 októberében 58 keresztényt öltek meg a bagdadi asszír katolikus templomban, az évek során mintegy 330 ezer keresztény menekült el Szíriába és Jordániába.

Ezzel párhuzamosan azonban a Közel-Kelet káoszában több országban számtalan vallási kisebbség volt üldöztetésnek és erőszaknak kitéve: ilyen családok megmentésére a kormány nem indított különakciót. Az is kérdés, hogy milyen módon lehetett törvényesen és titokban lezavarni ezer, magyar kötődéssel nem rendelkező család honosítását, és miért pont ennyit.

A tisztánlátást nehezíti, hogy a Népszabadság szerint a hazai koptokat meglepetésként érte a befogadott családok híre. A lap a hazai kopt egyház vezetőjétől és a budapesti templom köreiből egyaránt úgy értesült, hogy ilyen tömegű kopt családok érkezéséről egészen biztosan tudnának, hiszen az újonnan érkezők hamar felveszik a kapcsolatot az egyházukkal, ám az elmúlt két évben senki sem jelentkezett. 

De megteheti-e a magyar állam, hogy rábök egy csoportra, és azt mondja, őket befogadja, míg másokat nem? És vajon a nyilvánosság kizárásával levezényelt akció során valóban betartottak-e minden törvényt, ahogy azt az Emmi állítja?

Több, a honosítási eljárás menetét ismerő szakértővel is beszéltünk, akiket a bejelentés egytől egyig meglepett. Volt, aki szerint lehetséges, hogy Balog miniszter talán nem is tudja, vagy nem fogalmazott pontosan, hogy valójában milyen jogi eljárás zajlott már le; így akár az is elképzelhető, hogy az említett családokat még végig sem futtatták a menekültjogi, illetve honosítási eljáráson. Mivel a BÁH nem válaszolt az Index kérdésére, a pontos jogi részletekről sincs egyelőre információnk, melyeket a minisztérium arra hivatkozva, hogy szándékosan zárták-zárják ki a nyilvánosságot, valószínűleg nem is fog elárulni.

Miért csak keresztényeket?

Valki László nemzetközi jogász szerint a titkos magyar akciónak nincs jogi összefüggése:

Mivel (a 2013–14-es titkos honosítás) korábban történt, így nem arról van szó, hogy most kiválasztottunk néhány menekülőt és diszkrimináljuk a többit. A magyar államnak joga van, hogy bárkinek biztosítsa a menekültstátuszt, aki kéri. Ebben nem látok jogi szempontból gondot

– mondja Valki, aki szerint ugyanakkor politikai szempontból természetesen felmerül, hogy akkor miért voltunk ennyire befogadóak, most pedig már miért nem. Valki azt is hozzáteszi, hogy a keresztényeket akkoriban valóban durván üldözték több országban is, így Egyiptomban és Irakban is, tehát az akkori döntés indokolt lehetett.

Nagy Boldizsár nemzetközi jogász az Indexnek azt mondta, szerinte nehezen értelmezhető, amit Balog Zoltán mond. A honosításról ugyanis végső soron az államfő dönt a magyar állampolgársági törvény alapján. A honosítás egyfajta válogatás, és ilyenformán az állam dönthet úgy, hogy bizonyos csoportokat, például

nagyszerű atlétákat, futballistákat vagy éppen keresztényeket preferál.

Nagy szerint a magyar állam például a letelepedési kötvénnyel közelebb juttatja a honosításhoz azokat is, akik abból 300 ezer euróért bevásárolnak, tehát

az is egy preferencia, hogy az illető vagy gazdag, vagy keresztény, esetleg mindkettő

– folytatja Nagy. Azt is fontosnak tartja, hogy Balog Zoltán mindezt egy menekültek és kisebbségek megsegítéséről tartott konferencián mondta el,  és itt fedett fel valamit, amit a kormány addig titokban tartott. „Ez a menekültek megsegítésének biztos nem jó módja″ – mondja Nagy, aki szerint menekültek közt nem szabad diszkriminálni vallás, nem, életkor, szexuális orientáció stb. alapján.

Amikor Erdélyből jöttek menekültek, akkor sem azt kellett nézni, hogy valaki magyar, román vagy szász, protestáns, görög katolikus vagy hitetlen, hanem azt, hogy kell-e félnie Ceaușescutól.

Hogy lettek magyarok, ha nem itt élnek, és nem beszélik a nyelvet?

Az állampolgársági törvény rengeteg feltételt szab ahhoz, hogy valaki egyáltalán kérelmezhesse az állampolgárságot. Azt ugyanis alapesetben szigorú feltételek mellett kaphat csak valaki, ami azzal kezdődik, hogy a honosítandó személy „a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott", biztosított a megélhetése, és hát az sem olyan egyszerű, hogy valaki alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tegyen, vagyis tudjon magyarul, és ismerje az ország berendezkedését.

A törvény ugyanakkor kivételekre is lehetőséget ad. Viszont ahogy Nagy Boldizsár felhívja rá a figyelmet, ez hiába egy rendkívüli eset, a kivételekre vonatkozó szabályozást ugyanúgy be kell tartani. A köztársasági elnök (az illetékes miniszter javaslatára) felmentést adhat a magyarországi tartózkodás időtartamára, a lakóhely és a megélhetés meglétére, valamint az állampolgársági vizsgára vonatkozó előírások alól, ehhez azonban két feltételnek teljesülnie kell.

A honosítandó továbbra is csak olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki ellen itthon nem folyik eljárás, és akinek a honosítása az ország köz- és nemzetbiztonságát nem sérti. Ennek a keleti keresztény családok nyilván megfeleltek.

Van viszont egy plusz feltétel:

Nagy Boldizsár szerint ez ugyanolyan jogi feltétel, mint a többi, amit bizonyítani kell az eljárás során. Vagyis ha az akció levezénylése során nem volt olyan miniszteri előterjesztés, ami igazolta volna azt, hogy az ezer keresztény család befogadásához az országnak fontos érdeke fűződik, úgy jogtalan lehet a honosítás. Amíg viszont az érintett hivatalok nem válaszolnak, csak találgatni lehet, hogy mi lehetett ez a fontos érdek, ami más, az életükben fenyegetett menekültcsoportok esetében nem áll fent.

A Balog által említett honosított családoknak a bevándorlási statisztikákban is megpróbáltunk a nyomára bukkanni, de egyelőre sem a BÁH, sem az Eurostat nem publikált releváns adatokat.