Menekültek százezreiből tízezret szűrtek, 11-en HIV-esek

„Nem vetik alá magukat a (...) hatóságok kéréseinek, nem vesznek részt például az egészségügyi szűrővizsgálatokon, ami azért volna érdemes, mert folyamatosan találunk hepatitis B-t, hepatitis C-t, szifiliszt, illetve HIV-fertőzötteket is azok között, akik a magyarországi egészségügyi vizsgálatokon 2015-ben idáig részt vettek” – mondta Lázár János a menekültekről a csütörtöki Kormányinfón.

A kiszűrt fertőzések pontos számaiért az Emberi Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkárságának sajtóosztályához fordultunk pénteken, ahonnan ezeket az adatokat kaptuk:

• 2015-ben eddig összesen 9705 szűrővizsgálatot végeztek a hazánkba érkező migránsok körében.
• Valamilyen fertőzésre pozitív eredmény összesen 262 született (ebben benne vannak például a salmonellás esetek is - a szerk.)
• HIV vírust eddig 11,
• Hepatitis B-t 72,
• Hepatitis C-t 18,
• szifiliszt 33 esetben mutatott ki a szűrővizsgálat.
• Tuberkolózist eddig nem találtak.

Az adatok alapján tehát az idén migránsokon elvégzett szűrővizsgálatok 2,7 százalékánál találtak valamilyen fertőzést, az esetek 97,3 százalékában pedig nem. 

Az országba idén már csaknem háromszázezren érkeztek. A 9705 elvégzett szűrővizsgálat alapján kapott eredményeket nem igazán érdemes rávetíteni az összes érkezőre, hiszen – mivel a szűrővizsgálaton való részvétel alapvetően nem kötelező – torzíthat a képen, hogy kik és milyen okból esnek át szűrésen.

Torzulhatnak az adatok

Logikus lenne például, hogy akik betegnek érzik magukat vagy sejtik, hogy elkaphattak valamilyen fertőzést, beleegyeznek a vizsgálatba, hogy maguk is megtudják, mi a bajuk. Ha a szűrésen átesettek többségénél ez a helyzet, akkor az önkéntes szűrésen átesettek körében mért fertőzöttségi arány jó eséllyel nagyobb, mint amit az összes migráns kivizsgálása után találnának.

De lehetnek olyanok is, akik épp azért nem vetik alá magukat a szűrővizsgálatnak, mert félnek, hogy az eredmény pozitív lesz, és majd emiatt akadnak el a nyugatra tartó útjukon, mondjuk kórházba viszik őket. Ez az ellentétes irányba torzíthatja az eddig elvégzett szűrővizsgálatokból kirajzolódó képet.

Nem kötelezhetők a menekültek a szűrővizsgálatra

„Az egészségügyi személyzet nem rendelkezik jogosítvánnyal arra nézve, hogy a magát kezeltetni, megvizsgálni nem engedő személyt rákényszerítse a szűréseken való részvételre” – írta az Indexnek az Emmi sajtóosztálya. Súlyos helyzetben változik a helyzet. Az Emmi hozzátette, hogy a kényszerítésre az ellátó jelzése alapján az egészségügyi hatóságnak van jogköre, amennyiben azt a járványügyi helyzet indokolja. Ebben az esetben az egészségügyi hatóság (az illetékes kormányhivatal) határozattal elrendelheti a kötelező orvosi vizsgálatot.

A járványügyi helyzet azonban egyelőre nem indokol ilyet. „Hazánk közegészségügyi-járványügyi helyzete jelenleg stabil" - áll az indoklásában még annak a törvényjavaslatnak is, amelyet kedden nyújtott be a parlamentnek az emberi erőforrások minisztere, és amely lehetővé tenné, hogy az országos tisztifőorvos tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben kötelezően elvégzendő szűrővizsgálatokat rendelhessen el a menedékkérőknek.

Az indoklás azzal folytatódik, hogy mégis: "a tömeges bevándorlás okozta migrációs nyomás szükségessé teszi mindazon intézkedések meghozatalát, amelyek révén a kialakult, társadalmi, szociális, egészségügyi szempontok mérlegelését egyaránt igénylő komplex helyzet hatékonyan kezelhető.” A törvényjavaslat a tranzitzónában lévő menedékkérőknél a vizsgálati minták levételének tényéről szóló igazoláshoz kötné a tranzitzóna elhagyását Magyarország felé. A parlamenti általános vita jövő kedden lesz.

Kétszázmilliót költöttek a menekültek egészségügyi ellátására

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára csütörtökön választolt egy jobbikos képviselőnek a szűrővizsgálatok és az egészségügyi ellátás költségeit firtató kérdéseire. Elmondta, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint augusztus 31-ig összesen 27 435 alkalommal fordultak orvoshoz a befogadó intézményekben elhelyezettek (ebben benne van a szűrővizsgálatokon való részvétel is). A BÁH, az Országos Mentőszolgálat, és az OEP összesen nagyjából 200 millió forintot fordított 2015 augusztus végéig a migránsok ellátásával összefüggő feladatokra.

Az ÁNTSZ augusztus végi közleményében arról írt, hogy a hepatitis B, a szifilisz, a hepatitis C és a HIV esetében is "fontos tudni, hogy csak közvetlen (szexuális) érintkezés, illetve vér útján terjednek".

Így a magyar lakosság fertőződésének veszélye minimális.

– írták.