A Kúria vetett véget a szerencsi kiszorítósdinak
További Belföld cikkek
- Péter Szabó Szilvia: Nem vagyok köteles eltűrni a lejárató kampányt
- Kiengedték a börtönből a korábban tévesen elítélt Kaiser Edét
- Törvénysértő felújításról beszélt a minisztériumi dolgozó, egy nappal később kirúgták
- Lázár János olyan fejlesztéseket ígért meg, amelyeket korábban még ellenzett
- Vitályos Eszter Magyar Péternek: Te prédikálsz a nők elleni erőszakról?
A Kúria önkormányzati tanácsa megsemmisítette Szerencs városnak azt a rendeletét, amelynek az volt a célja, hogy nehogy hozzájuk költözzenek a Miskolcról kiszorított nyomorteleplakók. A döntést a szerdai Magyar Közlönyben tették közzé.
Szerencs egyike volt azoknak a településeknek, amelyek beszálltak a borsodi kiszorítósdiba: segély és közmunka nélküli életet helyeztek kilátásba a jövevényeknek, ha netán náluk kötnének ki. „A más önkormányzat által elköltözés céljából nyújtott pénzbeli térítés helyi intézkedéseiről” szóló helyi rendeletről most a Kúria is megállapította, hogy törvénysértő.
Korábban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal is erre jutott, fel is hívta az önkormányzatot, hogy helyezze hatályon kívül a rendeletet, de a képviselő-testület (pont úgy, mint Sátoraljaújhelyen) januárban úgy döntött, hogy ennek ellenére ragaszkodik hozzá. A törvényességi aggályok egyébként már a kezdetekről megvoltak. Amikor tavaly szeptemberben a szerencsi testület elfogadta a rendeletet, az ülés jegyzőkönyvébe ez került:„Koncz Ferenc polgármesternek az a véleménye, hogy ha ez a rendelettervezet törvényellenes, akkor a miskolci is az. Ha pedig a miskolci rendelet is törvényellenes, akkor
ők egy pillanatig se moralizáljanak ezen, hiszen nekik az a dolguk, hogy a szerencsi békét megőrizzék.
A Kúria most kimondta: a szociális juttatásokhoz való hozzáférést nem lehet nem szociális szempontokhoz kötni, a helyi önkormányzatoknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy „meghatározott társadalmi csoportot vagy jól körülhatárolható személyi kört” valamely település elhagyására szorítsanak vagy megnehezítsék a letelepedésüket a rendeleteikkel.
A törvényességi problémák mellett a borsodi kiszorítós rendeletek sajátossága volt az is, hogy gyakorlatilag senkire nem vonatkoztak. A miskolci rendelkezés, amelyre reagálni próbáltak, arról szólt, hogy a nyomortelep-felszámolási akció részeként azoknak a bérlőknek fizetnek 1,5 és 2 millió forinti összeget fizetnek az önkormányzati bérlakások elhagyásáért, akik elköltöznek Miskolc városából, és legalább öt évig vissza sem mennek.
Csakhogy ez kizárólag a mindent rendesen fizető, érvényes szerződéssel bíró bérlőkre vonatkozott, a nyomortelepek többi lakóját a hivatalos út végigjárása után bármiféle pénz nélkül lehetősége volt utcára tennie a miskolci önkormányzatnak. Így nem túl meglepő, hogy amíg élt a tavasszal – szintén a Kúria által – megsemmisített miskolci rendelkezés, mindössze egyetlen olyan család volt, amely a bérlakása elhagyásáért kapott pénzzel a zsebében új otthont keresett Miskolcon kívül.
Mióta a Kúria elkaszálta a miskolci rendelkezést, a rá válaszoló többi borsodi rendelet végképp okafogyottá vált, nyáron még Sátoraljaújhely is megvált végül a sajátjától, de Szerencs mostanáig megtartotta az övét.