Valószínűleg nem kapnak kártérítést a Ferihegyen hoppon maradt utasok

Jó eséllyel senki nem kap majd kártérítést azok közül az utasok közül, akik kedden a Liszt Ferenc repülőtéren ragadtak.

Ha ugyanis a repülő a légitársaság hibája miatt késik, akkor a légitársaság fizet kártérítést az utasnak. De most a repülőtér hibájából késtek a gépek, ilyenkor a reptérnek kellene fizetnie. Csakhogy a kártérítési rendszer kizárólag a légitársaságokat szankcionálja. A reptereket és a légiirányítást semmi nem kötelezi kártérítésre.

A WizzAirnek például hat gépe indult kedden reggel késéssel, ez meghatározza az egész napot. Mindegyik gép csak jóval éjfél után végez, ez a mai napon nagyjából tízezer utast érint.

Megkeresésünkre Hardy Mihály most azt mondta: egyelőre nem tudja megmondani, fizetnek-e kártérítést, ezt a jogászok dolga lesz tisztázni. De szerinte most is vis maior történt. 

2012-ben már volt egy hasonló eset, akkor az irányítótorony alatt lévő hővezeték tört el, emiatt ragadtak utasok Ferihegyen. A Budapest Airport akkor vis maiorra hivatkozva nem fizetett kártérítést, ráadásul akkor közölte is, hogy az utasok a légitársasággal és nem a reptérrel állnak szerződéses viszonyban.

Az Európai Unióban 2005. február 17-én léptek életbe azok az új előírások, amelyek szerint az uniós légitársaságoknak járataik késése, törlése, valamint túlfoglalás esetén a kártérítést kell fizetniük az utasoknak. Ilyenkor az utas az út hossza és a késedelem mértéke függvényében 250-600 euró kártérítésre jogosult. Ennek összege azonban a felére csökken, ha a légitársaság mégis eljuttatja az utast úti céljára, és a késés így az útvonalhosszától függően nem haladja meg a két, három, illetve a négy órát. A körülményektől függően, ha megtagadják az utastól a beszállást, törlik a járatát, illetve az jelentős mértékben késik, a kártérítésen kívül ételt és italt, két díjtalan telefonhívást, telefax vagy email küldési lehetőséget, szükség esetén szállodai szobát és transzfert kell biztosítani számára. Erről bővebbenitt olvashat.

Az Ars Boni jogi folyóirat egy hasonló témában készített interjút, az abban megszólaló ügyvéd - aki pert nyert az egyik nagy légitársaság ellen - ezt tanácsolja az utasoknak: 

• az utas minden esetben kérjen írásos dokumentumot a poggyász sérülése/eltűnése/késedelme esetén még a repülőtéren a légitársaságtól, és ne hagyja magát lerázni azzal, hogy majd e-mailben tájékoztatják. Minden ezzel kapcsolatban felmerült kiadásról (pl.: ruha, laptop/mobiltöltő, pipere-holmik, stb.) kérjen blokkot vagy számlát, és őrizze meg azokat.
• Figyeljen a kártérítési igény bejelentési határidejére (a megrongálódott poggyász átvételétől számítva 7 napon belül, késedelmes poggyászkiadás esetén 21 napon belül), melyet az e-mail és a telefonhívás mellett postai úton vagy a légitársaság online bejelentő felületén is javaslok megtenni.
• Érdemes ügyvéd segítségét kérni amennyiben úgy látja, hogy a légitársaság csak időt húz, és különböző indokokra hivatkozva nem fizet, hiszen jogi eljárást csak a csomag megérkezésének napjától számított két éven belül lehet indítani.

Kedd hajnalban a poggyászkezelő informatikai rendszere meghibásodott, emiatt a járatok nem indultak el. Reggel 8 órára állt csak helyre a rendszer.