Életem végéig harcolok a fiam emlékéért, ha kell

„A környéken megrúgott valakit a ló, azonnal kivonultak a mentők és a rendőrség is.” 

A fiunkat helikopterrel szállították Budapestre, hogy lehetséges, hogy a rendőrök még csak helyszínelést sem tartottak a gyárban?

– kérdezi értetlenül Zsámár János. A gyár, ahol a tragédia történt, utólag azt állítja,

A szülők azért keresték meg az Indexet, mert úgy érzik, a hatóságok nem hallgatják meg őket. „Nem vendettát szeretnénk, csak legalább más is lássa, hogy van, aki küzd az igazságáért” – mondta a gyászoló anya, hozzátéve: volt olyan nyomozó, aki azt mondta, „ő minden nap hullákat lát, előbb-utóbb úgyis bele kell törődni”. Ők épp erre nem hajlandók.  

A tragédia tavaly november 18-án történt az amerikai MARS csongrádi kisállateledel-gyárában. Két rendszer csatlakoztatását (a meglevő melegvizes, és a tervezett termálvizes rendszerét) egy kivitelező (Mont Kft.) és alvállalkozójuk, a Zsámár Bt. végezte. Amikor a cég alkalmazottja és egyben tulajdonosainak fia, Zsámár Dávid a korábban beszerelt csőcsonknál nekiállt hegeszteni, ehhez a fal és a cső közötti keskeny (63x50 cm-es) helyre, a tágulási tartály és a csővezeték közé kellett bemásznia. Eközben mozdíthatta meg azt a 70 centi magasan felszerelt pillangószelepet, ami miatt 86 fokos, 4 bar nyomású víz zúdult a testére.

Így történt a tragédia a munkaügyi felügyelet leírása szerint:

„2014. 11. 18-án 9 óra 20 perckor a jobb lába mellett lévő élőre menő oldali akaratlan nyitás elleni védelemmel, rugós kilincszárral ellátott pillangó szelep kismértékben megnyílt.” 

Ekkor a kiáramló 86 °C-os 4 bar nyomású forró víz testfelületének nagyobb részén életveszélyes égési sérülést okozott.

„A munkatársa, aki tűzőr és segítő feladatokat látott el a baleset időpontjában a sérültnek háttal állva a hegesztő pajzsért nyúlt, amikor kiáltást hallott. Megfordulva nagy gőzhalmazt látott ott, ahol a sérült állt. A másik oldalról megragadta a sérült karját és a tágulási tartály tetején oldalra kihúzta a gőzhalmazból. A sérült ruháját letépték, az előtérbe lekísérték és szakszerű ellátása megkezdődött. A mentők ellátása után a mentőhelikopter Budapestre szállította a sérültet, aki 2014. 11. 24-én 16 órakor elhunyt” – állapította meg a munkaügyi felügyelőség (teljes nevén a Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Munkavédelmi Felügyelősége).

A felügyelőség szerint azzal nem volt probléma, hogy a Mont Kft. emberei, akik korábban félbehagyták a munkát, egy hónappal korábban két rugós kilincszárral ellátott kézi pillangószelepet építettek be egy 30 cm hosszú cső csonkkal együtt. Első határozatuk szerint: 

• a kinyíló pillangószelep megfelelő műszaki állapotban volt, mert „rendelkezett az előírt akaratlan nyitás elleni védelemmel”, rugós kilincszárral;
• a bajt az okozta, hogy a Zsámár Bt. nem adott szűk térben való csőszerelési tevékenységre részletes technológiai utasítást;
• ezért a céget figyelmeztetésben részesítették, a „munkavédelmi bírság kiszabásától a halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló és a Bt. tagjainak családi kötődése miatt” eltekintettek. (Később az új eljárásban pénzbüntetést róttak ki rájuk.)

„Ott lobogtattuk a vállalkozói szerződést, de el sem kérték″ – állítják Zsámárék, akik a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz írt levélben tiltakoztak: ők nem tudnak technológiai utasításról, szerintük azt a kivitelezőnek kellett volna kiállítania. „A komplett műszaki és termelési irányítás, azaz a tervdokumentációk, a munka kiosztása, ütemezése és koordinálása mind a megrendelő feladata” – mondták, szerintük saját Bt.-jük feladata „a határidők betartása, a létszám folyamatos biztosítása, a munkavégzéshez szükséges eszközök, védőfelszerelések, munkaruházat és meghatározott feladatok kötelező végrehajtása”. A munkavédelmi meghallgatáson készült jegyzőkönyv szerint a Mont Kft. szerint viszont egy szerződéskiegészítésben leírtak egyértelműen meghatározzák az alvállalkozók felelősségét. Mivel a cég nem válaszolt az Index megkeresésére, nem világos, hogy pontosan melyik szövegrészre utalnak.

A hatóság másodfokon úgy ítélte meg, hogy a szerződés kiemelte ugyan az alvállalkozó (azaz Zsámárék), mint munkáltató néhány felelősségét ( határidők-létszám-eszközök, védőfelszerelések, munkaruházat ), ezzel viszont nem mentesülnek a törvények által előírt egyéb kötelességeik alól. A határozatban idézett törvényekből, rendeletekből keretesünkben válogattuk ki a leglényegesebbeket.

A jegyzőkönyv alapján a Mont Kft. azzal védekezett, hogy ugyan ők adták ki a feladatot, anyagokat, biztosították a tervet, de az „irányítást a Zsámár Bt.-nek kellett volna megoldani″. Itt valószínűleg arra utalnak, hogy Zsámár János saját bevallása szerint járásképtelensége miatt nem volt jelen a telephelyen a tragédia idején. Mint mondta, a Mont Kft. képviselőivel a szükséges papírmunkát is a Zsámár Bt. telephelyén (Zsámárék otthonában) intézték. „Zsámár János nem mindig volt a munkaterületen″  – jelentette ki a Mont, hozzátéve, hogy az általa kinevezett megbízott vezető helyettesítette. 

Technológiai utasítás

A jegyzőkönyv szerint a Mont Kft. képviselője „nem tudja, a MARS vagy a Mont Kft. részéről helyezték nyomás alá a csövet″.

Még ha írásban kérték volna, hogy készítsünk technológiai utasítást, akkor sem tettük volna, hiszen ki olyan őrült, aki ilyen körülmények között bárkinek, bármilyen munkavégzésre, kiad utasítást?

– tették fel a szónoki kérdést Zsámárék. „A gyár üzemmérnöksége és a munkafelügyelők irányítanak mindent, az üzem területén speciális üzemszabályzat érvényes. Amíg a munkavégzési engedélyt meg nem kapták, senki nem nyúlhat még a szerszámokhoz sem. Mi nem bírálhatunk senkit felül a gyárban” – tették hozzá. „A munkaügyi felügyelet bennünket tesz felelőssé, miközben a két érintett céget meg sem vizsgálta. Sem a tényeket, sem az előzményeket, sem a körülményeket nem vették figyelembe. Miért nem érdekli őket a vállalkozási szerződésünk?” – írták panaszukban.

Szigeteletlen, lezáratlan, fordítva kivitelezett

A család szerint a gyár és a kivitelező félrekommunikációja okozhatta a tragédiát, amit, úgy érzik, rájuk akarnak terhelni. A technológiai utasítás hiánya mellett kiemelték: 

• Fiukat kitáblázatlan, kivilágítatlan, szigeteletlen, lezáratlan, fordítva kivitelezett csőhöz küldték dolgozni. (A fordítva kivitelezett azt jelenti, hogy üzem alatt volt a cső, amire nyomás alatt kezdtek vezetéket építeni – ez az ipari forró víz ölte meg Zsámárt.)
• Azt állítják, az általuk látott tervrajzon nem pillangószelep szerepelt , hanem gömbcsap; pedig a tragédiát egy pillangószelep okozta: „az olcsóbb típus, aminek a karja is lemez”. „Egy ilyen veszélyes üzemben le kellene zárni (LOTO-zni) minden csőhálózaton található csatlakozási pontokat, csapokat, szelepeket” – írták.
• Nem értik, hogyhogy nem tűnt fel senkinek, milyen veszélyes a hely, miközben havonta üzemszemle van a gyár területén.
• Felháborítónak tartják, hogy nem volt rendőrségi szemle a baleset helyszínén. „Ha akkor lefoglalják a pillangószelepet és a tervdokumentációt, máshol tartunk” – mondják most Zsámárék. 

Az NGM márciusban egy Czomba Sándor államtitkár által jegyzett végzésben megsemmisítette az elsőfokú határozatot, és a hatóságot új eljárásra kötelezte, utasítva a hatóságot, hogy vizsgálja meg:

• a gyár, a kivitelező és a Zsámár Bt. közötti szerződéseket (kinek a feladata volt a munkák kiosztása, koordinálása és a műszaki irányítás),
• a MARS területén érvényben levő üzemszabályzatot (ki irányít, és ki adja meg a munkavégzési engedélyt általában ls a konkrét esetben),
• és „kinek a feladata lett volna a meglévő meleg vizes rendszeren található csatlakozási pontok, csapok, szelepek lezárása”.

A Csongrád Megyei Kormányhivatal a második körben határozatában 320 ezer forint munkavédelmi bírságot rótt ki a Zsámár Bt.-re (a bírságot csökkentő tényezőként ismerték fel a „tényfeltárást segítő magatartást″, és a „tényt, hogy a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott”). Zsámárék a munkavédelmi főfelügyeletnél fellebbeztek, szeptember 22-én kelt határozatában a hatóság helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

Közben a csongrádi járási ügyészség elutasította Zsámárék panaszát, akik az elmaradt helyszínelés miatt tettek panaszt a Belügyminisztériumnál. Arra hivatkoztak, hogy csak februárban rendelték el a nyomozást (Zsámárék ekkor tettek feljelentést halált okozó gondatlan gondatlan veszélyeztetésért), ezért „akkor”, azaz ősszel „szemle megtartására nem kerülhetett sor”, „illetve azóta huzamosabb idő telt el”.

Nem értik, miért húzódik el a nyomozás

A határozatból legalább az kiderült, hogy az ügyben, ha megkésve is, de elkezdődött egy nyomozás. A rendőrség február 16-án kelt határozatában mondták ki, hogy „bűncselekmény gyanúja merült fel”, ezzel ért véget a közigazgatási eljárás. Zsámárék azóta várnak: azt mondják, a nyomozati anyagokat májusra ígérték, de azóta sem kaptak újabb értesítést a rendőrségtől. „Már csak ez maradt” – mondja a könnyeivel küzdve Zsámár Jánosné, aki úgy tudja, a nyomozást október végéig meghosszabbították.

„Egy meggyötört gyászoló család nyakába varrják kreált vádak alapján a mulasztásaikat és hibáikat. A fiam hat napon keresztül küzdött az életéért, a kezünk között, összeégett testtel hunyt el.”

Nekem, mint anyának kötelességem az emléke miatt, ha kell, életem végéig harcolni az igazságért. Ha mindig csak lesütjük a szemünket és elkullogunk minden mellett, mi lesz ebből az országból?

MARS, Mont: nem válaszoltak

A család nyár végén jutott hozzá a MARS és a Mont munkavédelmi vizsgálatának jegyzőkönyveihez. A cégek az Index kérdéseire nem válaszoltak, álláspontjukat ezért csak a jegyzőkönyvekből ismerjük. A Mont Kft.-nek „nem volt feladata a munka irányítása″, „a Zsámár Bt. munkavállalói esetében a Zsámár Bt.-nek kellett munkairányításról gondoskodni″ – áll többször is a vállalat munkavédelmi meghallgatásán készült jegyzőkönyvben. A cég kiemelte: a telephelyen dolgozók (köztük a Zsámár Bt. munkavállalói) mind részt vettek a munkavédelmi, tűz- és környezetvédelmi oktatáson. A jegyzőkönyvben az áll, hogy a munkavégzési engedélyt a Mont szerint a MARS Kft. adta ki, a Mont pedig szóban adta ki a feladatot a Zsámár Bt. munkavezetőjének.

Mi tudtunk arról, hogy a csővezeték pillangó szelep alatti szakaszon nyomás alatt van és hőfoka is magas. Ezt a Zsámár Bt.-nek M. S. elmondta és erről nekik is tudomásuk volt.

– állítja a Mont Kft., akik szerint a pillangószelep a terveken is szerepelt, szemben a Zsámár Bt. állításával. A LOTO-zásról azt mondták, bár szokták gőzvezetékeknél is alkalmazni, itt nem volt szükséges a vonatkozó szabályok értelmében. A MARS Kft. is végig másra mutogatott: 

A helyi specifikus kizárások végrehajtását a Mont Kft. munkavezetőjének kellett volna jelezni a beruházó mérnök felé, ami nem történt meg az engedély szerint.

– védekeztek. Ráadásul a cég a jegyzőkönyv szerint 

Tehát azt állítják, nem is tudták, hogy dolgozott a gyárban a Zsámár Bt. Erről írásban tájékoztatni kellett volna őket, írták, hozzátéve: ez nem történt meg egészen a baleset idejéig. Zsámárékat megdöbbentette, hogy ezek szerint „le sem jelentették őket ″. A munkairányításról a MARS azt írta, a Zsámár Bt.-t is a Mont Szerelő és Vállalkozó Kft.-nek kellett irányítania.

Rendőrség: Nem volt helyszínelés, mert nem szólt senki

A rendőrség az Indexnek megerősítette: halált okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt folyik nyomozás Zsámárék februári feljelentése alapján. A helyszínelésről azt mondták: azért maradt el, mert a Csongrád megyei rendőr-főkapitányságot nem értesítették. A nyomozást azután rendelték el, hogy „a sértett édesapja feljelentésében olyan adatokat hozott az ügyészség tudomására, amely felvetette a bűncselekmény gyanúját″.

Az Index úgy értesült, a rendőrség a tragédia helyszínén rekonstruálja az eseményeket napra pontosan egy évvel a baleset után – a rendőrség szerint ez „véletlen egybeesés következménye, amit szervezési nehézség okozott.” Zsámárék úgy tudják, a hegesztő berendezést is lefoglalták a rendőrök, erre vonatkozó kérdésünkre nem reagált a hatóság.

Kérdéseinkkel a mentőket is megkerestük, válaszukat oldalsó keretesünkben olvashatja.

Nagyon sajnálom, hogy nem vagyok közszereplő, csak egy hétköznapi gyászoló anya, ki azzal küzd meg nap mint nap, hogy bebizonyítsa, igenis vannak felelősök gyermekem tragédiája kapcsán. Bár próbálnak eltántorítani folyamatosan, de nem adom fel.

– írta egyik levelében Zsámár Jánosné. A hatóság másodfokú határozatát (melyben helybenhagyták az elsőfokon kirótt 320 ezer forintos bírságot) Zsámárék bíróságon tervezik megtámadni. Úgy tudják, a rendőrség most újabb kihallgatásokat folytat. A baleset évfordulója november 18-án van, Zsámár Dávid november 24-én halt meg.