Péter, Pál
19 °C
32 °C

Itt a középiskolák rangsora - totálisan másképp

2015.12.07. 11:28 Módosítva: 2015-12-07 11:29:45
A középiskolai rangsorok élén rendre azok az elitgimnáziumok szerepelnek, amik jól megalapozott hírnevüknek köszönhetően kiválogathatják a legjobban tanuló, és általában jó családi hátterű diákokat. Nahalka István oktatáskutató egy olyan rangsort készített, ami más szempontból értékeli a középiskolákat. Ez a lista azt mutatja, melyik iskola tud a legtöbbet fejleszteni a diákokon, hol zajlik eredményes pedagógiai munka. Ennek a rangsornak az élén nagyrészt olyan iskolák állnak, amik nem kerültek rá az elitgimnáziumok 100-as listájára. Az első három helyen az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium, a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium és a Mezőtúri Református Kollégium áll.

Milyen a jó középiskola? Mi méri legjobban egy iskola eredményességét? És mi egyáltalán az eredmény: a kiválogatott gyerekekkel elért jó érettségi és magas felvételi arány? Vagy az, melyik iskola képes ténylegesen fejleszteni a gyerekeket, még a rosszabb tanulókat is? Fontos kérdések ezek, amiket most a középiskolai pályaválasztás idején mindenkinek érdemes feltennie.

Eredmény, eredmény, eredmény

Minden évben megjelennek rangsorok a legjobb középiskolákról. Ezeket a rangsorokat különböző mérőszámok alapján állítják össze: 

  • az érettségik eredménye
  • a nyelvvizsgák aránya
  • az iskolákban végzett országos kompetenciamérések adatai
  • a felvételi arányszámok
  • az országos tanulmányi versenyeken elért eredmények. 

Készültek már olyan rangsorok is, amelyekben a termek felszereltségét, a tehetséggondozó szakkörök számát, a szabadon használható számítógépek számát vagy a megközelíthetőséget is figyelembe vették.

Ezeknek a rangsoroknak az élén általában a jól ismert elitgimnáziumok állnak. Ezek komoly felvételiken szűrik ki a legjobb képességekkel rendelkező, és általában jó családi hátterű diákokat. Ezekkel a diákokkal aztán országos tanulmányi versenyek sorát lehet megnyerni, jó érettségi eredményeket lehet elérni, és mindenki bejuthat arra az egyetemre, ahova felvételizik. 

Az iskola, ami szárnyakat ad

Miért nincs újabb rangsor? 

Nahalka István 2013 elején készítette el az akkor elérhető 2012-es adatokkal a gimnáziumok pedagógiai hozzáadott érték alapján számított rangsorát. Nahalka Istvánt is kritizálták amiatt, hogy semmilyen középiskolai sorrendnek nincs igazán értelme. Ő azonban maga is erre a konklúzióra jutott, a pedagógiai hozzáadott érték szerinti listát éppen azért közölte, hogy mindenki lássa: mennyire gyenge lábakon állnak ezek a rangsorok. Bírálták amiatt is, hogy az ő listáját is fel tudja használni az oktatáspolitika arra, hogy középiskolákat szüntessenek meg vagy vonjanak össze. Nahalka István azóta nem készített újabb rangsort. 

Ezek a rangsorok azonban csak a puszta eredményességet veszik figyelembe. Sokak szerint az ilyen listáknak eleve nincs is sok értelmük, mert csak bizonyos szempontok alapján mutatnak jobbnak vagy rosszabbnak egy középiskolát. Így gondolja ezt Nahalka István oktatáskutató is. Ő két évvel ezelőtt 2012-es adatok alapján egy egészen más szempontú rangsort állított fel a középiskolák között. Ezt akkor szélesebb körben nem publikálták, de Nahalka épp azt akarta megmutatni, mennyire más lesz a sorrend, ha mást tartunk fontosnak.

Ez a rangsor nem a szimpla eredményeket méri, hanem az iskolák tényleges erőfeszítéseinek sikerét. Azt, hogy melyik iskola tud a legtöbbet fejleszteni diákjai teljesítményén. A pedagógiai hozzáadott érték számítása alapján egészen más sorrend áll fel. Itt több olyan gimnázium kerül az élre, ami nem is szerepel a versenyistállók 100-as listáján.

A lista első helyére a nyolcosztályos esztergomi Dobó Katalin Gimnázium került, a második helyre a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium, a harmadikra pedig a Mezőtúri Református Kollégium. Az első két iskola a más szempontok szerint készült rangsorban is ott van a 69. és a 80. helyen.

A pedagógiai hozzáadott érték alapján egyébként a hagyományos elitgimnáziumok sem teljesítenek rosszul. Például a győri Révai Miklós Gimnázium itt a 9. a másik listán a 13. helyen áll. A budapesti Szent István Gimnázium és a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium is mindkét rangsorban az első húsz hely valamelyikén található. Ha az iskolatípusokat nézzük, a pedagógiai hozzáadott érték alapján nagyon jól teljesítenek a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok. A négy évfolyamos gimnáziumok jóval lemaradnak tőlük, még inkább a szakközépiskolák, a szakiskolák pedig nagyon leszakadnak.

Nézzük meg az előbbi táblázatot megfordítva: az abszolút eredményesség szerint legjobb iskolák hol foglalnak helyet a pedagógiai hozzáadott érték szerinti rangsorban (több iskolánál nem volt elég adat a gyerekek családi hátteréről, így ott nem volt kiszámolható a pedagógiai hozzáadott érték).  

Gimnáziumok rangsora az abszolút eredmények alapján
Iskola Rangsorhely (HVG)  Rangsorhely a pedagógiai hozzáadott érték szerint
Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 1 31
ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium 2 -
Szent István Gimnázium, Budapest 3 10
Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium 4 38
Eötvös József Gimnázium, Budapest 5 -
Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola 6 -
ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium, Budapest 7 33
Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium, Budapest 8 251
Lovassy László Gimnázium, Veszprém 9 96
ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola, hat évfolyamos gimnázium 10 -

Egyenlőtlen verseny

Ezen mutatók alapján ezek a gimnáziumok jobbak abban, hogy a hozzájuk kerülő vegyes teljesítményű és adott esetben rosszabb családi hátterű gyerekeket fejlesszék, teljesítményüket közelítsék az országos átlaghoz, mondta az Indexnek Nahalka István oktatáskutató. Ezek az eredmények az iskolákban folyó pedagógiai munka valódi eredményét mutatják. A hozzáadott érték ugyanis az, amit a tanárok és az iskola tesz hozzá ahhoz, ami a diákokban már eleve megvan. Ez az „eleve megvan” egyes iskolákban nagyon sok, másokban nagyon kevés, magyarázta Nahalka István.

Az iskolák egy része válogathat a hozzá jelentkező jó tanulók között. Ezeknek a gyerekeknek átlagosan a családi hátterük is lényegesen jobb, mint kortársaiké. Ezek a diákok így egy nagyon jó dobbantóról tudnak igen nagy sebességgel elrugaszkodni. Ez a lista ezért azt is megmutatja, elvileg mennyit tudnának kihozni a különböző iskolák csupa ugyanolyan szintről induló, és csupa ugyanolyan szociális helyzetű tanulóból.

A családi háttér index

A rangsor elkészítéséhez Nahalka István az országos kompetenciamérések szövegértési- és matematikai eszköztudást vizsgáló tesztjeinek átlageredményeit vette alapul. A pedagógiai hozzáadott értéket alapul vevő rangsorolás módszertanát az azóta elhunyt Neuwirth Gábor oktatáskutató dolgozta ki.

Az országos kompetenciamérésekkel ma már minden évben felmérik a 6. 8. és 10. évfolyamos diákok szövegértési, problémamegoldási, és egyes helyeken a természettudományos- és idegen nyelvi képességeit is. Az elemzéshez önkéntes alapon minden diák kitölt egy adatlapot is a családi hátteréről is. Ebben a szülők iskolai végzettsége mellett olyan kérdésekre is válaszolni kell, hogy van-e autójuk, otthoni számítógépük, vagy hány könyvük van az otthoni könyvespolcon. Régóta ismert összefüggés ugyanis, hogy az iskolai teljesítmény és a diák szociokulturális háttere szoros összefüggést mutat. 

Az ebből képzett családi háttér index azt mutatja, melyik diák mennyire tér el az átlagos szociokulturális háttértől. A családi háttér index és a diákok teszteredményei nyilvánosan elérhetők, természetesen név nélkül, egy azonosítószámmal. Nahalka István a középiskolák tizedikes diákjainak 2012-es átlageredményeit hasonlította össze a két évvel korábbi teszten elért átlageredményeikkel. A kettő különbsége mutatja meg azt, ki teljesített jobban a szociális helyzete és a két évvel korábbi eredménye alapján elvárható eredményéhez képest. 

Nahalka István szerint semmi baj nincs az elitgimnáziumokkal. Ezek kiváló munkát munkát végeznek, jól kiválogatott diákokkal. Ezzel az alternatív rangsorral arra akart rávilágítani, hogy a kiváló középiskolákról szóló listák mit nem mutatnak meg. Egy iskola értékelése nem függhet csak attól, milyen jó tanulókat, jó családi háttérrel rendelkezőket tud kiválogatni egy intézmény. 

Nem mindegy, ki hova születik

A lista elkészítésével Nahalka István egy sokkal szélesebb társadalmi problémára is fel akarta hívni a figyelmet. Arra, hogy több mutató szerint a magyar oktatási rendszer képes a legkevésbé kompenzálni a szociális hátrányokat: a jó iskolák a jól kiválogatott diákoknak még többet adnak, a többi iskola pedig nem képes behozni a hátrányokat.

A fejlett ipari országokat tömörítő OECD által 2000-ben indított PISA-vizsgálat (Program for International Student Assessment) nemcsak arra világított rá, hogy a magyar iskolák nem fejlesztik megfelelően a diákok szövegértési, problémamegoldási képességeit. Sokkal fontosabb megállapítása ezeknek a vizsgálatoknak, hogy Magyarországon a legnagyobb a különbség az iskolák színvonala között, a családi háttér pedig nálunk kiemelkedő befolyást gyakorol a tanulmányi eredményekre. Magyarra lefordítva, nagyon nem mindegy, ki hova születik és milyen iskolába kerül.  

Nahalka István szerint Magyarországon nem történtek igazán komoly lépések ennek a jól ismert problémának a megszüntetésére. Ez az esélyegyenlőtlen helyzet régóta ismert, de még abban sincs egyetértés, hogy ennek mi az oka. Az oktatáskutató szerint ebben a látens diszkrimináció a fő bűnös: a magyar iskolarendszer egyoldalúan preferálja bizonyos társadalmi csoportok (a középosztály, a „fehérek”) értékrendjét, tudását, képességeit, kommunikációs kultúráját, és nem képes igazodni az összes tanulóhoz.

Nagyon negatív jelenség az iskolai szelekció is:  a gyerekek korán különböző iskolákba kerülnek, kialakultak a magasabb társadalmi rétegek iskolái. Ez megnehezíti a gyermekek és fiatalok szocializációját, elválasztja egymástól a különböző társadalmi rétegekhez tartozókat. A gyerekek nem tanulják meg a hatékony együttműködést különböző társadalmi helyzetű és teljesítményű társaikkal. Emiatt korán kialakul a rasszizmus, illetve a jobb vagy rosszabb helyzetű társadalmi csoportokkal szembeni idegenkedés, lenézés, irigység.

A rossz magyar pedagógiai kultúra

Ezen a téren gyakran kárhoztatják a jó képességű gyerekeket korán elszippantó hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat. Nahalka István szerint pedig a mi elitgimnáziumaink nem is annyira jók az elitnek. Nemzetközi felmérések (PISA, TIMMS) ugyanis azt mutatták, hogy a legjobban teljesítő magyar diákok eredményei a más országok elitjének eredményeihez képest gyengébbek, míg a legrosszabbul teljesítő alsó tized átlagosan jobban produkált más országok rossz tanulóihoz képest. Nahalka szerint a a színvonal csökkenésében ezért a szelekciónál sokkal nagyobb szerepe van a rossz magyar pedagógiai kultúrának, a rossz és elavult iskolai módszereknek. 

Magyarországon a listák nélkül is mindenki tudja, melyik gimnázium vagy szakgimnázium számít jónak, az "elit iskolájának." Nahalka István szerint az lenne az ideális helyzet, ha a szülőknek nem ilyen rangsorok alapján kellene döntenie, hanem mindegy lenne, hova kerül a gyerek. Ehhez azokban az iskolákban kell változásokat elérni, ahol a pedagógusok nem képesek igazodni a gyerekekhez, nem tudják kellően komplex módon figyelembe venni a gyerekek magukkal hozott adottságait és kultúráját, mondta az oktatáskutató. 

A teljes rangsor és a részletes adatok itt találhatók.