Ilona
18 °C
34 °C

Biszku-per: mindenki szerint törvénytelen az ítélet

2015.12.18. 14:04

Törvénytelennek tartotta Biszku Béla csütörtöki ítéletének szóbeli indoklását a fővárosi főügyész. Ibolya Tibor pénteki sajtótájékoztatóján közölte „kíváncsian várja”, írásban hogyan tudja majd megindokolni döntését a bíróság, amikor az ügyészség egyrendbeli háborús bűntettel vádolta meg Biszku Bélát, a bíróság pedig ötrendbeliben ítélte el úgy, hogy kettőben még fel is mentette – írta az MTI. Az ítélet és az indoklás ismertetése után mind az ügyész, mint az ügyvéd fellebbezett.

Ibolya szerint az első elsőfokú ítélet törvényes volt – ekkor Biszkut öt év hat hónap börtönbüntetésre ítélték –, az ezt hatályon kívül helyező Fővárosi Ítélőtábla döntése „felesleges volt”.

A bíró, Steiner Gábor csütörtökön azzal indokolta, hogy a mostani döntés eltért az előző első fokú ítélettől, mert újabb bizonyítékokat, újabb tanúvallomásokat, szakértői véleményeket is meghallgathattak. Ibolya szerint azonban nem tekinthetők új bizonyítéknak a bíróság által a megismételt eljárásban meghallgatott tanúk, mert már a nyomozás során is tettek vallomást. Illetve voltak olyan, most meghallgatott tanúk, akik ha vallomást tesznek, saját magukat vádolják meg bűncselekmény elkövetésével, ezért nem is mondtak semmit. Egyikük a tárgyaláson tisztelgett Biszkunak és feljebbvalójának nevezte – közölte a fővárosi főügyész.

Az ügyészség életfogytiglani börtönt kért korábban is az ötvenhatos forradalom utáni megorlások idején belügyminiszteri posztot betöltött Biszkura a 46 ember életét kioltó salgótarjáni sortűz és a Nyugati téri karhatalmisták és tüntetők közötti három halálos áldozattal járó összecsapás miatt. Az ügyészség szerint Biszku felbujtóként tehet az aljas indokból elkövetett emberölésekért, amit háborús bűntettként értékelt.

A bíróság a legsúlyosabb vádpontban azonban felmentette őt: az indoklás legfontosabb érve az volt, hogy Biszkuhoz vagy más vezetőhöz köthető általános tűzparancs nem volt érvényben a tüntető, békés civilekkel szemben, a sortűz vagy a Nyugati téri összecsapás nem központi utasításra történt.

Ugyanakkor a bíró elítélte őt egy másik ügyben bűnpártolásért, lőszerrel való visszaélésért és a kommunista rendszer bűneinek tagadásáért elítélte, két év felfüggesztett börtönt adva a most 94 éves politikusnak. Mind az ügyész, mind az ügyvéd fellebbezett az elsőfokú ítélet után.

„Igaza van a főügyésznek, szerintem is törvénytelen, csak ő nyilván nem abból a szempontból gondolja így, mint én” – mondta Magyar Gábor. Biszku ügyvédje szerint rengeteg vitatható pontja van az ítéletnek, noha alapvetően az igazságszolgáltatás sikereként értékelte a csütörtöki pert.

Magyar kifogásolhatónak véli, hogy

  • A bíróság az 1968-as New York-i egyezményre hivatkozva marasztalta el Biszkut bűnpártolásért, amit háborús bűnként értékeltek.

Az ügy: három martonvásári akadémikusnál házkutatást tartottak 1957 márciusában, majd rendszerellenes tevékenységet gyanítva bevitték őket a rendőrségre, ahol súlyosan bántalmazták őket. Biszku ekkor már frissen kinevezett belügyminiszter volt. A rendőröket nem vonták felelősségre, amit a bíróság bűnpártolásnak minősített.

Magyar szerint aggályos, hogy ezt a bíróság egy, a cselekmény után 11 évvel később kötött egyezménnyel indokolja. Magyar szerint azt kellene bizonyítani, hogy 1957-ben a bűncselekmény eltűrése, a felelősségre vonás elmaradása a nemzetközi gyakorlat, szokásjog szerint, akkor, 1957-ben bűnpártolásnak minősült-e. Érvként felmerülhet, hogy Nürnbergben is olyan cselekményekért vonták felelősségre a náci vezetőket, amelyek a hatályos törvény szerint nem voltak azok, ám Magyar szerint ez az 1945-ös történelmi perre sem igaz: a hadifoglyok megölése kapcsán 1907-es egyezmény volt a hivatkozási alap, a jog által addig valóban nem taglalt népirtásra pedig a természeti jog adott alapot: eszerint a nemzetközi jog gyakorlata alapján akkor sem fordulhatott elő, hogy megsemmisítünk népeket.

  • Háborús bűntettnek számít egy vitathatóan háborús bűncselekmény bűnpártolása.

Magyar szerint a háborús bűncselekmény minősítésre azért volt szükség, mert máskülönben a bűnpártolás már rég elévült volna. Ám ennek logikus előfeltétele volna, hogy az alapügy is háborús bűncselekmény legyen. „A karhatalmisták tényleg megverték azokat a kutatókat. De ez miért volna háborús bűntett?” – tette fel a kérdést az ügyvéd, aki szerint ebben az ügyben is kétséges Biszku bűnpártoló szerepe: a vád alapját egy feljegyzés szolgálja a történtekről, amelyen a beszámoló alatt az áll, hogy "Miniszter elvtárs látta, irattár.” Ebből Magyar szerint azonban nem következik, hogy Biszku utasítása lett volna az ügy eltussolása, az iratot a miniszter nem láttamozta, azt sem tudni, hogy valóban járt nála a dokumentum. Az is elképzelhető, hogy az ügyet más érintett alacsonyabb szinten el akarta tussolni.

  • Bűnpártolás, hogy a salgótarjáni sortűz végrehajtóit Biszku nem vonta felelősségre, pedig kérdéses, hogy ismerte a valós részleteket.

A salgótarjáni sortűzben 20 évvel ezelőtt született ítélet, három végrehajtót elítéltek. Volt tehát bűnös, akit 1956 után a rezsim elmulasztott bíróság elé állítani. Magyar szerint azonban a salgótarjáni sortűznél rögtön, még szovjet részvétellel a helyszínen meghamisították a jegyzőkönyvet, a békés tüntetőket fegyveres ellenállóknak állították be, akik megtámadták a katonákat. „Teljes kamu volt, amit még röpiratokon is terjesztettek. Ez a jegyzőkönyv jutott el a rendőrségre, a BM-hez is. Honnan kellett volna tudnia Biszkunak, hogy mi történt valójában?” – kérdezte Magyar.

Az ügyvéd szerint kétséges a rezsim bűneinek tagadása miatti büntetés is, mert úgy látja, hogy a Biszku nyilatkozatára – nem voltak koncepciós perek Magyarországon – épített vád ellentétes az Emberi Jogi Egyezmény véleménynyilvánításra vonatkozó részével.

Abban azonban, ellentétben Ibolyával, nem talált semmi meglepőt, hogy a bíróság a vádiratban lévő másik ügyben mondta ki háborús bűnösnek Biszkut, mint amelyiket az ügyészség háborús bűnként minősített.

A bíróságnak ugyanis a minősítésben szabad keze van, a vádirat csak abban köti, hogy az abban foglaltakat értékelje.

A lőszer lett a legkomolyabb ügy

„Mindenki röhögött, amikor azt mondtam, hogy a legsúlyosabb pont a lőszerrel való visszaélés, és igazam lett” – mondta Magyar. Biszkunál ugyanis a 2011-es házkutatáskor engedély nélkül tartott, vadászfegyverbe való lőszereket találtak. Ennek a büntetési tétele 2-8 év. Magyar szerint a három vádpontban bűnösnek talált Biszku két év felfüggesztettet jelentő ítéletét alapvetően ez húzta fel, a bűnpártolás és a rendszer bűneinek tagadásából adódó tételek kicsik.