Egyházi iskolákkal legalizálnák a szegregációt

December 30-án fogadta el a kormány a köznevelési törvény módosítását, ami meghatározza, hogy mely esetekben nem számít szegreciónak a gyerekek elkülönítése, ennek egyik megoldása a vallási alapú oktatás szabályozása lehet. A rendelettervezet előterjesztője Balog Zoltán miniszter már korábban azt hangoztatta, hogy "minél több olyan egyházi iskolára lenne szükség, ahol többségében cigány gyerekek tanulnak", írja a Roma Sajtóközpont.

A tervezet miatt kilépett a kormány által létrehozott emberi jogi kerekasztalból a legismertebb szakember, Ritók Nóra szegregáció ellen küzdő pedagógus, a Nyomor széle blog szerzője, így jóformán már nem maradt a témában ismert és elismert civil tagja az ENSZ kérésére létrehozott testületnek. A kerekasztalból ugyanis korábban már kiszállt a TASZ, a Helsinki Bizottság és a NEKI is.

Ritók Nóra a Facebook-oldalán azt írta, hogy három év után döntött így, mivel úgy látja, hogy minden erőfeszítése ellenére nem egy nyelven beszéltek a döntéshozókkal.

A legjobban pedig azt hiszem, az zavart, hogy olyan hatások ellen kellett volna stratégiát kidolgozni, amit éppen ez a rendszer hozott létre. Amit enged, táplál ma is, hiszen fokozódik a szegregálódás, hiába találunk ki bármit, mert lehet szegregálni, iskolán belül is, településen belül meg pláne...

Az RSK felidézi azt a nyíregyházi esetet, amikor a Kúria tavaly tavasszal elutasította a Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF Alapítvány) keresetét a nyíregyházi görögkatolikus általános iskola fenntartója ellen. A korábbi jogerős ítéletek megállapították a szegregáció tényét, ám a Kúria döntése szerint az elkülönítés a gyerekek vallásgyakorlásának szabadsága miatt indokolt volt. 

A Kúria döntését több szakember kifogásolta, mivel a nyíregyházi Huszár-telepen bezárt, majd néhány éve a Görögkatolikus Egyház által újraindított, elsősorban cigány tanulókat tömörítő iskolába beíratott tizenöt első osztályos gyerek közül mindössze két gyerek szülei jelezték, hogy görögkatolikus vallásúak.

FRISSÍTÉS!

Helyreigazítás: "Egyházi iskolákkal legalizálnák a szegregációt" című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy az Antiszegregációs Kerékasztalból Ritók Nóra kilépését megelőzően már kiszállt a TASZ, a Helsinki Bizottság és a NEKI, valamint, hogy ezt a kerekasztalt a felperes az ENSZ kérésére hozta létre. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ, a Helsinki Bizottság és a NEKI ennek a kerékasztalnak nem volt tagja, és azt a felperes nem az ENSZ kérésére hozta létre.