Négyötödhöz kötné a Jobbik a terrorvészhelyzet bevezetését

Támogatja ugyan a Jobbik, hogy a terrorveszély önállóan bekerüljön az Alaptörvénybe, annak bevezetését azonban négyötödös parlamenti felhatalmazáshoz kötné. Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője a HírTv-nek úgy nyilatkozott, hogy csak akkor támogatják a törvényt, ha a kormánypártok elfogadják az összes módosítójukat. A párt szükségesnek tartja a törvénymódosítást, viszont nem olyan tartalommal, ahogy azt a Fidesz eredetileg tervezte:

Mi nem szeretnénk, ha a televíziók, rádiók stúdiói fenyegetve lennének egy ilyen helyzetben, nem szeretnénk, hogyha korlátlanul lekapcsolnák akár az internetet, akár más információs csatornát, nem szeretnénk, hogyha a kormány önhatalmúan, bemondás alapján bevezethetné ezt a jogrendet, ezt mi az Országgyűlés négyötödös többségéhez kötnénk.

− nyilatkozta a politikus.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján a Jobbik ötletére úgy reagált, hogy a négyötödös parlamenti felhatalmazáshoz kötése a terrorveszélyhelyzetre vonatkozó jogrend bevezetésének észszerűtlen, életszerűtlen, ellehetetleníti a terror elleni harcot.

A terroristák sem négyötödös többséggel döntenek a merényletekről

− idézi Gulyást az MTI. A politikus szerint a baloldali pártok felelőtlensége nem meglepő, de az új, hogy a Jobbik álláspontja is a baloldali pártokéhoz közelít a terror elleni hatékony fellépés megakadályozásában.

A terrorveszélyhelyzet fogalmát írná az alaptörvénybe a Fidesz-KDNP, a múlt héten emiatt hívta össze a pártokat a honvédelmi miniszter. A Fidesz-KDNP ugyanis nem tud egyedül alkotmányt módosítani, az alaptörvény megváltoztatásához kétharmad, így pár ellenzéki képviselő támogatása is kell. Az első egyeztetési forduló már lezajlott, ilyen változásokat szeretne a Fidesz terrorveszélyhelyzetben:

A kormány szabadon, tehát parlamenti döntés nélkül

• lezárhatja a határokat;
• átírhatja a költségvetést;
• kijárási tilalmat vezethet be;
• az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek forgalmát szabályozhatja és korlátozhatja (ez lényegében az élelmiszer- vagy benzinjegy bevezetésének lehetőségét jelenti);
• korlátozhatja a média működését;
• elrendelheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését;
• betilthatja a tömegrendezvényeket, nyilvános gyűléseket;
• meg is tilthatja a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalmát;
• elrendelheti az ország meghatározott területén a lakosság kitelepítését.

Az első egyeztetésen az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik és az LMP vett részt, az MSZP távol maradt. A szocialistáknak a javaslatban szereplő korlátozások elfogadhatatlanok, várhatóan a napokban állnak elő saját javaslattal. A Jobbik viszont első reakciói szerint nyitott a kérdésben, és alapvetően támogatja az alaptörvény módosítását, most azonban egy kicsit keményebben álltak hozzá a kérdéshez ezzel az ultimátummal, miszerint az összes módosításuk elfogadása esetén támogatják csak. Az LMP kevésbé nyitott az alkotmánymódosításra. Schiffer András társelnök szerint a módosítás "biankó csekket" adna a miniszterelnök kezébe, aki parlamenti vagy államfői jóváhagyás nélkül "hatvan napra csorbíthatná az emberek szabadságát".

Ha mindent szeretne tudni az alaptörvény terrorveszély miatti módosításáról, akkor ezt a cikkünket olvassa el.