Plágium a magyar-kazah tanulmányban?

Eddig is ismert volt, hogy Horváth László kazah tiszteletbeli konzul érdekeltségébe tartozó cégtől (a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-től) vett a Földművelésügyi Minisztérium 40 millióért tanulmányokat a magyar-kazah mezőgazdasági együttműködésről. A Népszabadság birtokába került több tanulmány között most olyat is találtak, amelyben 20 oldal jelöletlen szövegátvétel van egy juhtenyésztési tankönyvből.

A tankönyv szerzője, Mucsi Imre, az SZTE nyugalmazott professzora a lapnak azt mondta, csak pénteken értesült az átvételről, szerinte egyértelműen plágiumról van szó. Még gondolkodik, hogy tegyen-e jogi lépéseket az ügyben. Tankönyve címe egyébként Juhtenyésztési alapismeretek. (A tanulmány egyik szerzője időközben bocsánatot kért Mucsitól, amiért nem idézte, lásd cikkünk végén a frissítést.)

Az "A talaj szénkészletének számítása az IPCC módszer szerint" kezdetű rész például szó szerint megegyezik (disszertáció 58. , tanulmány 120. pdf-oldal). A számításaimat helyett számításainkat írtak, a végeztem helyett végeztüköt, de ezt leszámítva a két szövegrész teljesen ugyanaz.

További véletlen egybeesésekre innen kiindulva lehet vadászni.

Moszkvából indult

Horváth László a moszkvai Határőrtiszti Főiskolán tanult egy ideig, jelenleg a Kazah Köztársaság tiszteletbeli konzulja címet viseli az üzletember.

A magyar kormány keleti nyitásának egyik célországa a Szovjetunió megszűnésével függetlenné vált Kazahsztán, amely a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok egyik legkonszolidáltabb országa. A 2,6 millió négyzetkilométeres, 16 milliós országot több mint 30 éve Nurszultan Nazarbajev vezeti. Mezőgazdaságának nem fő célkitűzése a fenntarthatóság, a központilag erőltetett öntözési programok miatt leapadt az Aral-tó és elszikesedett sok helyen a talaj.

A kapcsolat gesztusokban gazdag, 2014 nyarán egy kazah költő szobrát avatták fel a Városligetben. A Kunszövetség aktívan ápolja a magyar-kazah kapcsolatokat. De közben, mint a Népszabadság emlékeztet, 2013 óta csökken Magyarország kazahsztáni exportja. Ehhez az is kell persze, hogy az ország az olajválság egyik legnagyobb áldozata, a helyi pénz árfolyama és a gazdaság is zuhanórepülésben van.

UPDATE: Elnézést kért a szerző Mucsitól

A Kormány.hu-n jelent meg időközben Csizi István tudományos munkatárs magyarázkodása a Mucsitól átemelt szövegrészt illetően. "Az elkészült tanulmányt részünkről az első perctől nem szándékoztunk se tudományos, se körülményes stilisztikájú oktatási műnek elkészíteni. Ha annak készült volna, akkor a többnyire félnomád viszonyok között gazdálkodó kazah juhtenyésztők semmi hasznát nem vehetnék" - fogalmaz.

Csizi kifejti, hogy "logikailag felépítve" dr. Mucsi Imre foglalta össze az állatorvosi ismeretekből legátláthatóbban ezen kórokozók és paraziták részletes leírását és az általuk okozott kárt. "Személyesen ismerve dr. Mucsi Imrét hiteles, kiváló szakembernek tartom. Megkövetem, hogy nem a tudományos cikkekhez hasonló módon idéztük, mint azt már számtalan esetben megtettük és tenni fogjuk."

Nyilatkozom egyúttal, hogy ezért a tanulmány értékéből szerintem semmit le nem vonó idézéselhagyással kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztériumot, és az általa megbízott Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-t semmiféle felelősség nem terheli.

- tette hozzá, ígéretet téve, hogy az elmaradt hivatkozást pótolni fogja.