Márta, Flóra
18 °C
31 °C

Cigány gyerek nem használhatja a magyar gyerek mosdóját

2016.02.11. 14:29
Kémia órán interneteztek, nyolcadikban a negyedikes magyar tankönyvből tanították őket, van, aki 14 éves korában még se írni, se olvasni nem tud. Ők azok a gyöngyöspatai cigány gyerekek, akiket jogellenesen szegregált a helyi általános iskola, és akik ezért kártérítési pert indítottak. Ez nem csak hosszútávú lelki sérüléseket okozott, de az óriási tudáshiányuk miatt szinte egyikük sem tudta elvégezni a középiskolát, szakma és érettségi nélkül pedig nulla esélyekkel néznek a jövőbe. Az Abcúg riportja .

A most 19 éves Dávid gyöngyöspatai. Első osztálytól kezdve a település általános iskolájába járt. Amikor végzett, szakközépiskolába ment, ugyanis nagyon szeretett volna hegesztőként szakmát szerezni. A szakközépiskolát azonban abba kellett hagynia, mert nem boldogult a tananyaggal, ugyanis az általánosban annyira lemaradt, hogy azt itt már nem tudta behozni. Ezért legfőképp az intézményesített szegregáció tehető felelőssé, ami a Nekcsei Demeter Általános Iskolában hosszú éveken keresztül működött. Dávid egy olyan osztályba járt, ahol csak cigány gyerekek voltak.

“A földszinten volt az osztályunk, az emeletre fel mi nem mehettünk. Pedig fent volt csak olyan mosdó, amit tudtunk volna használni, mert a miénk nem működött, nem volt benne víz. Se vécére, se a haveromhoz nem mehettem fel, mert amint megláttak ott a tanárok, vagy az igazgató, egyből kiabáltak, hogy menjünk le. Dávidot és a többi osztálytársát a nem cigány gyerekek kerülték, lekezelően bántak velük, már ha egyáltalán hozzájuk szóltak. A menzára is külön mentek, véletlenül sem akkor, amikor a nem cigány gyerekek ebédeltek. De a nekik jutó oktatás színvonalával sem volt jobb a helyzet. Dávid olyanokra emlékszik vissza, mint, hogy:

  • nyolcadikos korában hatodikosokkal és hetedikessel együtt járt egy összevont osztályba
  • nyolcadikban a negyedikes magyar könyvből tanította őket a tanár
  • a kémia óra azt jelentette, hogy a tanárral felmentek a számítógép terembe, és mindenki, a tanárral együtt internetezett. A két év alatt, amikor kémiát tanultak, összesen három-vagy négy kémiaórát tartott a tanár. Ha tartott is egy rendes órát, akkor a következőn egyből dolgozatot is íratott.

Dávid nem az egyetlen, akinek nem sikerült befejeznie a szakközépiskolát. Osztálytársai közül már mindenki kiesett. Szerinte, ha nem ilyen színvonalú oktatást kap általánosban, akkor el tudta volna végezni, és ma már nem napszámba járna az apjával, hanem lenne egy szakmája. “Egyszerűen nem ment a tananyag, de nyolc évet nem is lehet csak úgy behozni. Az iskola kezdetén a tanár beszélt nekünk a hegesztésről, és olyan szavakat, fogalmakat használt, amikről én még soha nem is hallottam. De minden tantárgyból le vagyok maradva, csúnyán és nagyon hibásan írok” – meséli Dávid.

Az egész életünket tették tönkre, egy szakmát nem tudok letenni. Mi hatan vagyunk testvérek, öten ebbe az iskolába jártunk. Öcsém még elkezdeni sem tudta a szakközepet, mert nem tud írni, olvasni is csak szótagolva.

Fizessék meg a kárt, amit okoztak

A Kúria tavaly márciusban mondta ki, hogy a gyöngyöspatai általános iskola roma diákjait jogellenesen különítették el nem roma társaiktól, a szegregáció miatt alacsonyabb minőségű oktatás kaptak. Hiába a jogerős ítélet, és ezzel együtt a felszólítás arra, hogy az évek alatt kialakult rossz szokásokat szüntessék meg, a várt reformok elmaradtak az iskolában.  Az Abcúg tavaly májusban járt a településen, az akkor készült riportunk is arról tanúskodik, hogy a szegregáció megszüntetése a gyakorlatban csak annyit jelent, hogy a nem roma gyerekek szülei kimenekítik gyereküket az iskolából.

17325073441 feb13f9f6c b
Fotó: Hajdú D. András / abcug.hu

Hasonló tapasztalatai vannak Kegye Adélnak, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek (CFCF) Alapítvány jogászának is, akik annak idején a pert indították az iskola, az önkormányzat, és a Klik ellen. “Hiába mondta ki a bíróság, hogy jogellenesen szegregálták a cigány gyerekeket, nem változott semmi” – mondja.

Szerinte egy ilyen bírósági döntés után magától értetődőnek kellett volna lenni, hogy a gyerekek kapjanak kártérítést. Mivel ez nem történt meg, ezért a gyerekek, a szülők és az alapítvány, önkéntes ügyvédek segítségével tavaly decemberben kártérítési keresetet nyújtott be. Tanulónként minden szegregált osztályban töltött tanév után 500 ezer forintot kérnek, így az összeg együttesen eléri a 209 millió forintot. Az lehet jogosult a kártérítésre, aki a per indítását megelőző öt évben tanulója volt az iskolának. A kártérítési perben részt vevő gyerekek egy része még most is a gyöngyöspatai iskola tanulója, de vannak köztük olyanok is, akik már kijárták a nyolc osztályt.

A per nem vagyoni kártérítésről szól, mert nem tudják számlákkal bizonyítani, hogy melyik gyereket mekkora kár érte a szegregáció miatt. “Ezt nem lehet számszerűsíteni, hogy mennyit ér az, hogy egy gyerek úgy került ki az iskolából, hogy se írni, se olvasni nem tud” – mondja Kegye Adél. Hasonló ügyek már voltak a magyar bíróságok és a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság előtt is, azokban minden esetben megítélte a kárpótlást a bíró. A mostani ügyben három ügyvédi iroda segíti az alapítványt és a gyerekeket, de közreműködnek – szintén önkéntesen – az ELTE jogászhallgatói is.

Voltak álmaik, már nincsenek

A keresetlevélben az érintett 63 gyerek mindegyikéről külön leírást készítettek, felvázolták életútjukat, csatolták a bizonyítványuk másolatát. Az életinterjúk közül sok igazán megindító volt. “Hallani azt, hogy mik voltak az álmaik, milyen jövőt képzeltek el maguknak, majd tudni azt, hogy ebből szinte egyiküknek sem sikerült semmi, elég döbbenetes” – mondja Kegye Adél.

A gyerekeket ért kár két dologból adódik össze: egyrészt hátrány érte őket az etnikai alapú szegregáció miatt, másrészt hátrány érte őket az alacsonyabb minőségű szegregált oktatás miatt, mert nem szerezték meg azokat a kompetenciákat, amik a Nemzeti Alaptantervben szerepelnek célként. Ezért csökkent annak az esélye, hogy a személyiségüket kibontakoztassák, a társadalom elismerje őket, és, hogy megfelelő jövedelmű munkát kapjanak.

De legalább ennyire fontosak a szeparáció miatti lelki sérülések, főleg a kisebbrendűségi érzés kialakulása. A szegregált oktatás miatti korábbi bírósági ügyekben a meghallgatott szakértők, pszichiáterek egybehangzó véleménye volt, hogy ha egy gyereket a többiekből elkülönítve oktatnak, az súlyos és maradandó károkat okoz. A 2004 őszén lezárt tiszatarjáni ügyben például a szakértő a kövekezőket mondta ki: “a gyerekeket ért kár már bekövetkezett, az őket ért elkülönítés soha többé nem orvosolható kisebbségi érzést okozott bennük, amik megmaradnak felnőtt korban is, bár következményei az idő múlásával csökkennek”.

Havas Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének munkatársa, akinek nevéhez fűződik számos, a cigány gyermekek elkülönített oktatásával kapcsolatos kutatás, a szegregáció következményeiről egy másik ilyen perben azt mondta: “az elkülönített gyerekeknek kisebbrendűségi érzése alakul ki. Egy gyermek sem tudja magát függetleníteni attól, hogy őt valamilyen okból elkülönítették a többitől, de a lereagálásuk más. Némelyik visszahúzódó, magába forduló lesz, mások agresszívak vagy destruktívak lesznek.”

E gy másik szakértői vélemény szerint míg a tanulmányi lemaradás pótolható, addig a pszichés problémák megmaradhatnak a magánéletben is, ugyanis a szegregáltan oktatott gyerekek befelé fordulóvá válnak, visszahúzódóak lesznek a párkapcsolat kialakításakor, de barátokat is nehezen szereznek, álláspontja szerint a megbélyegzésre vezethető vissza mindez.

Az esélyt vették el tőlük

Az esély elvesztése létező fogalom a magyar bírói gyakorlatban, ezt használta a mostani kártérítési perben is analógiaként az alapítvány. “Ahogy ezeket a gyerekeket oktatták, azzal elvették tőlük a továbbtanulás lehetőségét, ezzel együtt pedig azt, hogy szakmát szerezzenek, vagy értelmes munkát találjanak. Az, hogy egy szakiskolát sem tudnak elvégezni, nem hagy nekik más utat, mint a napszám és a közmunka” – mondja Kegye Adél. A perben nem azt akarják bizonyítani, hogy a gyerekek az iskola miatt nem tudtak továbbtanulni, vagy elhelyezkedni, csak azt, hogy az tanárok hozzáállása miatt ennek esélyei jelentősen csökkentek.

Hernádi Eleonóra az egyik olyan ügyvéd, aki ingyen segíti az alapítványt a kártérítési perben. Azt mondja, még sosem volt ilyen jellegű ügye, több minden motiválta, amikor elvállalta a felkérést. “Ez egy teljesen ismeretlen terep volt, de a problémát nagyon érdekesnek találtam jogi és emberi szempontból is”. “

A szegregáció nem vezet sehová, csak tovább növeli a leszakadást, és szerintem minden, Magyarországon élő embernek, vallási, etnikai vagy bármilyen más hovatartozástól függetlenül ugyanolyan joga van az elérhető legjobb oktatáshoz. Szerintem van az a pont, amikor az embernek fel kell állni, és azt mondani, hogy ezt nem lehet csinálni. Nálam ez az ügy ilyen” – mondja.

Az ügyben eddig egy tárgyalás volt, idén februárban, azon az ügyvédnő is jelen volt. Mivel a Kúria már kimondta, hogy ezek a gyerekek alacsonyabb színvonalú oktatást kaptak, ezért magát a jogsértést a mostani kártérítési perben már nem kell bizonyítani. Ennek ellenére az alperesi oldalon álló gyöngyöspatai önkormányzat, valamint a Klik és a gyöngyöspatai iskola közös képviseletét ellátó ügyvéd igyekszik úgy tenni, mintha ez az ítélet soha meg sem született volna. Az önkormányzatot képviselő ügyvéd az előző tárgyaláson azt mondta, hogy szerinte a szegregációval kapcsolatban a felperesi oldal által hivatkozott pedagógiai szakirodalom elfogult, ezzel ellentétes pedagógiai tanulmányok is léteznek. A Klik és az iskola jogi képviselője pedig azzal védekezett, hogy egyénileg kéne megvizsgálnia a bíróságnak, hogy a 63 gyerek közül melyiknek mekkora mértékű kárt okozott a szegregált oktatás.

A bíró azonban még nem döntött arról, hogy meg kell-e hallgatni tanúként a gyerekeket, de az ügyvédnő és az alapítvány ezt nem tartaná túl jó ötletnek. “Ezek a gyerekek nem biztos, hogy fel vannak arra készülve, hogy bíróság előtt tanúskodjanak, egy ilyen szituációban kelljen arról mesélniük, hogy milyen volt egy nem működő mosdóba járni, mert a másikat nem használhatta” – mondja Hernádi Eleonóra.

Dávid nem túl derűlátó, szerinte nem nyerik meg a pert, mert “el fogják az egészet úgyis simítani”, de azért elmegy a tárgyalásokra. Ha a családjával közösen ki tudják gazdálkodni, szeretne majd legalább egy OKJ-s szakmát szerezni, ha lehet, akkor hegesztőit.

Budapesti szállások

Fővárosi hotelek, apartmanok, panziók itt!

Görög tengerparti nyaralások

Vakító napsütés, kék tenger várja!